Megyék termékenysége: mint a nyulak?

Az élveszületések száma szinte minden megyében csökkent az elmúlt 10 évben. Jelentős emelkedést egyedül Budapest és Pest megye (12-12%) tudott felmutatni. Némi üröm az örömben, hogy a budapesti termékenység ezzel együtt is csak 1,1, ami az egyik legalacsonyabb érték az országban. Pest megye (1,35) termékenységi adatai pedig a Budapestről az agglomerációba kiköltöző fiataloknak, valamint az évtizedek óta Pest megyébe irányuló belföldi népmozgalomnak köszönheti a löketet, amivel az ország legtermékenyebb megyéinek egyikévé vált (a harmadik Borsod és Szabolcs után).

Az élveszületések számát tekintve, Békésben következett be a legnagyobb csökkenés: 28%(!). Ezzel a csökkenéssel Békés megye (1,11)  Csongrád megyével (1,08) és Budapesttel (1,1) karöltve állt be a legkevésbé termékeny megyék sorába. Mindeközben, Békés megyében a legmagasabb nyugdíjas korúak aránya is: 35%. A jelenséget legalábbis részben biztosan magyarázza a jellemzően fiatalabb népességet érintő a belföldi vándorlás, amelynek Békés megye volt a legnagyobb vesztese 2008-ig, amikortól ugyan az észak-magyarországi területek vették át a stafétabotot, de a dél-alföldi régió egyenlege továbbra is negatív maradt.

A hagyományosan magas termékenységű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is látványos, 21%-os csökkenést szenvedett el, bár termékenysége ennek ellenére is az országos átlag felett maradt, 1,4 körüli szinten. Csak Borsod előzte meg, ahol az élveszületések számának csökkenése ellenére, négy olyan kistérség is van, ahol a termékenységi ráta (ha nem is sokszorosan, de) meghaladja a reprodukcióhoz szükséges 2,1 értéket. 

A mi kis Angyalkáink

Miért ábrázolták a régi idők festői és szobrászai az angyalokat kisgyermekként? Sok magyarázat létezik. A legmeghatóbb (akár igaz, akár nem) az, hogy a magas csecsemőhalandóság miatt. A szülők számára vigaszt jelentett a tudat, hogy Isten maga mellé szólította az ő tiszta lelkű gyermeküket. 

1920-ban 170 ezer ember halt meg Magyarországon. Közel egyharmaduk (48 ezer) 1 év alatti csecsemő volt. A helyzet időközben sokat javult: 2011-ben 130 ezren haltak meg, közülük már csak 481 (3,7 ezrelék) volt 1 év alatti. 

Csecsemőhalandóság az egy év alatti kisbabák halálozási arányát mutatja az adott évben élve született gyermekek arányában. A múlt század elején 1000 kisbabából 226 halt meg egy éves kora előtt. Mára ez a szám 4,9-re csökkent. Ezzel az adattal Magyarország világ viszonylatban jól áll, Európában azonban az utolsók között vagyunk. 

100 évvel ezelőtt a csecsemőhalandóság legfőbb okai a fertőző betegségek voltak, amik ellen az antibiotikumok felfedezése és elterjedése előtt nemigen tudtak védekezni. Manapság a csecsemőhalálozások fő okaivá a különféle veleszületett rendellenességek (28%), illetve a perinatális szakaszban keletkező állapotok (ezek következménye lehet a koraszülés, az alacsony születési súly) (62%) léptek elő. 

A legfőbb kockázati tényező a születési súly. Minél kisebb súllyal születik egy baba, annál rosszabbak a túlélési esélyei.

A kockázati tényezőt (egyebek mellett) az édesanyák kora is befolyásolja: 25-29 éves anyukák csecsemői között a halandóság 4,3 ezrelék. 35 év felett 6 ezrelék, 40 év felett 11 ezrelék. A fiatal (24 év alatti) anyáknál szintén magasabb (6 ezrelék) a csecsemőhalandóság.

Népesedés - a gólya hozza?

Az oktatás témája után, a következő témakörünk a demográfia kérdésköre lesz. Tudományosan bizonyított tény, hogy ott van sok ember, ahol sok a gólya. Nézzük csak meg a két térképet! Állítólag, ez azért van, mert a gólya költöző madár, és úgy időzít, hogy nagyjából 9 hónappal a nyári napforduló termékenységi ünnepe után tér vissza. Mivel ekkor sok gyermek fogant, márciusban sok is született. Tehát a gólya hozta. Nos, nincs adatom arra vonatkozóan, hogy valóban így történt-e. Az azonban egészen bizonyos, hogy az elmúlt években a magyar babaszületések csúcs hónapja mindig a július volt, tehát ma már biztosan nem a gólya hozza, és a hosszú hűvös, de még fűtetlen októberi esték veszélyesebbnek tűnnek, mint a nyári strandolások.

Az ENSZ számításai szerint a Föld jelenleg 7 milliárdos népessége lassuló növekedési ütem mellett a következő évszázadban várhatóan eléri a telítődés szintjét, és kb. 11 milliárd főnél már nem lesz sokkal magasabb. A növekedést az afrikai kontinens húzza fel, míg Ázsia, valamint Dél- és Közép-Amerika jelenleg magas termékenységi rátája a reprodukciós szintre esik vissza. Ausztrália, Európa és Észak-Amerika termékenysége a következő száz évben a reprodukciós szint alatt marad.

Illateráció Magyarországon

Magyarországon 0,6%-ra becsülik (ENSZ, International Human Development Indicators) a felnőtt lakosságon belül az írástudatlanok arányát. Az UNESCO 1958-as meghatározása szerint elsődleges analfabéta az a személy, aki soha nem tanult meg olvasni és írni. 

Funkcionális analfabéta az, aki az olvasási, írási  és számolási készségeket nem sajátította el a hétköznapi életben egyenlő esélyekkel való részvételhez szükséges szinten. Az ő számukat 16-33%-ra becsülik hazánkban. Nem találtam értelmezhető, teljes népességet lefedő adatokat a témában, bár több tudományos cikk szerint voltak erre vonatkozóan kutatások.

Az egyetlen közelítő adat a PISA felmérés szövegértési moduljának eredménye lehet (erről később bővebben esik majd szó). A PISA felmérés 15-16 éves tanulók körében végez szintfelmérést (a felmérés eredménye 1-6-ig szintekre sorolja be a tanulókat képességeik szerint, ahol a 6. a legmagasabb, legkomplexebb tudásnak megfelelő szint). A szövegértési modul 1a és 1b szintjei felelnek meg a funkcionális illaterációnak (=analfabétizmus hivatalos neve). Ezen a szinten a tanulók 17,6%-a volt a legutóbbi, 2009-es felmérés során, míg 2006-ban számuk a 20%-ot is meghaladta (tehát javult a közoktatás teljesítménye a két mérési időpont között).  Ez az érték a 22. helyet biztosítja Magyarországnak a vizsgált 65 ország mezőnyében. A kelet-európai országok Lengyelország kivételével ennél rosszabb helyzetben vannak. 10% alatt csak 3 távol-keleti ország és Finnország teljesített.

Emberi fejlettségi index

„A HDI (Human Development Index) 3 összetevőn alapul, melyek a következők:

• hosszú és egészséges élet, amelyet a születéskor várható élettartam értékén keresztül ragad meg;
• oktatásban megszerzett tudás, amelyet a 15 éven felüliek írni-olvasni tudása (kétharmados súllyal), valamint az összevont iskolázottsági arány (alap-közép-és felsőfokú iskolázottság összevont mutatója) (egyharmados súllyal) segítségével mér. Ez utóbbi a megfelelő korosztály teljes létszámához viszonyítja az oktatásban részesülők számát a 3 szinten;
• tisztességes életszínvonal, amelyet a vásárlóerő paritáson (PPP) dollárban számított bruttó hazai termékkel (GDP) mér. Ez azt jelenti, hogy a GDP a hazai árszínvonallal korrigálják.” 

Forrás: Wikipédia

Magyarország a 38. helyen áll, ami a legjobb kategória alja. 

Adótípusok és EU országokhoz viszonyított mértékük

A magyar adóbevételek jelentős része nem direkt jellegű. Az indirekt adók (pl.: ÁFA, jövedéki adók, egyéb termék adók, stb.) vonatkozásában Magyarország a második az EU-ban, míg a direkt adók vonatkozásában kifejezetten a sor vége a mienk, a társadalombiztosítási bevételek pedig 1 százalékponttal haladják meg az EU átlagot.

A termékeket terhelő adók nagyságát (27,4%) tekintve hazánk a 4. az EU-ban (ez következik az indirekt típusú adóztatásból). Pedig az összehasonlítás még ÁFA-emelés előtti. Kíváncsi vagyok, hány helyet ugrunk majd a 27%-os ÁFA és különféle egyéb termékadók hatására! (Dánia nagyon elérhetetlennek látszik a maga 31% feletti értékével, de a második Svédországot talán be tudjuk előzni, neki csak 28,1%-a van. Kis Áfa-emelés, némi chipsadó, telefon-adó, jövedéki adó meg tranzakciós illeték, és hipp-hopp…)

A munkát terhelő adók vonatkozásában ötödikek vagyunk (a munkajövedelmeket 39,4%-os implicit adó terheli, a csúcsév 2008 volt 42,3%-kal. Abban az évben dobogósak voltuk Olaszország és Belgium mögött). Ez várhatóan csökken 2011-re vonatkozóan. A munkát terhelő magas adószint ellenére GDP-arányosan relatíve alacsony összeg folyik be ezekből az adónemekből, hála az alacsony foglalkoztatásnak.

A tőkét terhelő adó (4,7%) az egyik legalacsonyabb az EU-ban, főleg a vállalkozási nyereségadók alacsony voltának köszönhetően (ezzel próbáltuk anno vonzani a külföldi vállalkozásokat). 2010-ben egyébként a ráta növekedést mutatott, 2011-ben pedig nagyot ugrik majd, mindkét változás a szektorális különadóknak köszönhető.

A környezeti adók értéke (2,6%) az EU átlagnak megfelel.

Adóbevételek térképen

2010-ben Magyarország GDP arányos adóbevétele 37,8% volt, amivel hazánk a 12. helyet vívta ki magának az EU-ban. Az adóbevételek 2,4 százalékpontos csökkenést mutattak 2009-hez képest, amikor hazánk a kilencedik volt. A környező országok közül egyedül Ausztria tud magasabb adóbevétel arányt felmutatni, Szlovénia közel hasonlót, a többi régiós ország, azonban 8-10 százalékponttal koslat mögöttünk.

Nyugdíjasok régiónként

Ez egy felvezető ábra. Lássuk, hol van a legtöbb nyugdíjas. A következő ábra fogja magyarázni, hogy miért.