Öngyilkosságok Magyarországon

A magyar öngyilkossági adatokról esett már szó ezen a blogon, de azóta eltelt három év a ráta csökkenésének jegyében. A 2014-es adatnál (19,6 100 ezer lakosra vetítve) csak egyetlen évben, 1954-ben regisztráltak alacsonyabb öngyilkossági rátát Magyarországon. Ez a majdnem országos csúcsot jelentő adat is azonban még mindig a világranglista első 20 helyezettje közé rangsorolja Magyarországot.  

A magyar öngyilkossági ráta hagyományosan (a 19. század óta) olyan magas, hogy Magyarország az első európai államok között volt, akik elkezdték a statisztikai adatgyűjtést a témában. Mára többen, több szempontból megközelítve vizsgálták már a kérdést: milyen kulturálisan meghatározott tényezők jelenthetnek táptalajt ennek a jelenségnek. Az én választásom a KSH 2013-as műhelytanulmányai között megjelent tanulmányra esett, ami statisztikai alapú összefüggéseket vizsgált. Ebből emelek ki néhány érdekességet. 

1. A férfi-nő arány településtípus szerint

Mindenhol a világon több férfi lesz "sikeresen" öngyilkos, noha több nő kísérli meg az öngyilkosságot. Adatok a végrehajtott (tehát halállal végződő) esetekről elérhetőek, ezeket fogjuk megvizsgálni. Magyarországon azt figyelték meg, hogy a nők öngyilkossági hajlandósága Budapesten sokkal magasabb, mint bárhol másutt, ugyanakkor a férfiaké itt a legalacsonyabb, tehát a két ráta aránya is itt közelíti legjobban az egyet. A férfiak öngyilkossági hajlandósága a településméret csökkenésével arányban emelkedik, tehát a két nem rátája szétnyílik, ahogy egyre kisebb településeket vizsgálunk. 

2. Korcsoportos összesítés

Szerencsére, 10 év alatti gyerekek körében gyakorlatilag egyáltalán nem fordul elő öngyilkosság. A 10-15 évesek között azonban már igen, és 15 év felett meredek emelkedésnek indul a görbe, aminek az első lokális maximuma a 45-54 éves korosztálynál van. A következő 10 korévben a görbe csökkenést mutat, majd 80 év felett, különösen a férfiaknál extrém magasságokba emelkedik. Nálunk tehát inkább a koreai és kevésbé a grönlandi mintát követik az öngyilkossági mutatók. A kutatás pozitív korrelációt fedezett fel az adott közösség (település) munkaképes korú lakosságának aránya és az élve születések száma, valamint az öngyilkossági kockázat között. Vagyis, minél fiatalabb és minél inkább képes megújulni egy közösség, annál kisebb annak kockázata, hogy (különösen az idős) tagjai öngyilkosságot kövessenek el.

További érdekesség, hogy a görbe stabilitást mutat az időben. Vagyis nagyon hasonlóan néz ki a korábbi évek adataiból előállítva is: mindig a 45-54 éveseknél van a lokális, és az időseknél az abszolút maximum.

3. Veszélyben: özvegy és elvált férfiak

A magány, az elhagyatottság érzése vezető öngyilkossági ok. Családi állapot alapján mindig is az elvált és özvegy kategóriákba tartozók jelentették a legnagyobb kockázati faktort. A kutatás által vizsgált időszak elején, a hetvenes években még az elvált státuszúak körében volt magasabb a ráta, idővel azonban folyamatosan javult, az özvegyi kategória pedig romlott. Valószínűleg, a mai népesség számára jobban elfogadható a válás intézménye.

4. Időbeni eloszlás éven belül, héten belül

Az biztos, hogy nálunk lemegy a nap nyáron is, mégis sokkal erőteljesebb szezonalitást mutat a magyar öngyilkossági görbe a grönlandinál. A csúcs nyáron van, és a korábbi időszakok adatai alapján is mindig nyárra esett, holott a télen erőteljesebb depressziós hangulat miatt azt várnánk, hogy az öngyilkosságok zöme is ekkorra esik. 

A téllel ellentétben, a hétfő nem okozott csalódást, hozta a tőle elvárható magas szintű teljesítményt. A legtöbben hétfőn lesznek öngyilkosok.

Öngyilkosságok a világban

A WHO adatai szerint, 40 másodpercenként követ el valaki öngyilkosságot a Földön. Évi több mint 800 ezer ember vet véget az életének. 2012-ben a 15-29 éves korcsoportban az öngyilkosság vezető halálok volt. 

Noha sokan gondolják, hogy az öngyilkosság a gazdasági fejlődés, iparosodás, urbanizáció következménye, az elmaradottabb társadalmakban ugyanúgy előfordul, mint a fejlett országokban. Sőt, 2012-ben az öngyilkosságok 75%-a alacsony vagy közepes jövedelmű országokban történt. 

1968 és 1987 között csaknem folyamatosan Magyarország vezette a világ öngyilkossági statisztikáit. Noha mára még az EU első helyéről is lecsúsztunk (a litvánok vették át vezetést), azért még mindig bent vagyunk a világ 20 legjobbja között. Ha ezt fociból produkálnánk, nem kéne izgulnunk a VB-re kijutás miatt. Az 1983-as csúcsév teljesítményével (46 öngyilkos jutott 100 ezer lakosra) a WHO adatai alapján még mindig elsők lennénk, a Wikipédián összeollózott adatsor alapján azonban Grönland jócskán átvette a vezetést (83-mal!).

A világ legnagyobb, 81%-ban jég borította szigete, Grönland dán fennhatóság alá tartozó autonóm terület, amit közel 60 ezren laknak. Grönland egy darabig még az EU (akkor: EGK) tagja is volt, de miután konfliktusuk támadt halászat témában, 1985-ben kilépett. A kormány szerint minden ötödik, egyéb (meg nem nevezett) forrás szerint minden 4. grönlandi életében eljön az a pont, amikor megpróbál véget vetni életének. Noha 1970-ig Grönlandon az öngyilkosság egyáltalán nem volt jellemző, a 70-es években népszerűvé vált, és 1987-ben egyes városokban vezető halálok volt. 1990-től Grönland vezeti az összes olyan öngyilkossági világranglistát, ahol nem vonják össze Dániával (a WHO adatsorában nem szerepel információ Grönlandról egyáltalán). Az öngyilkosok 46%-a felakasztja, 37%-a főbe lövi magát, 4%-uk megfullad, 2%-uk pedig magas helyről ugrik le. 

A gyilkossági ráták is igen magasak. A helyi rendőrségi kimutatások alapján többnyire elfajult kocsmai balhék vezetnek a gyakran több halálos áldozattal járó esetekhez. Egy tanulmány szerint a magas öngyilkossági és gyilkossági mutatók a 70-es években megugró alkoholfogyasztással és a márciustól októberig tartó hosszú, nyári hónapokkal függenek össze. 

Nyáron ugyanis a sziget északi oldalán egyáltalán nem, a délin csak nagyon rövid időre megy le a nap, ezért sok szerotonin termelődik, ami alkohollal keverve hevessé, ingerlékennyé, agresszívvé teheti az embert. Mások a világossággal járó alvászavart teszik felelőssé. Megint mások szerint az 1953-as dán csatlakozással járó hirtelen és gyors modernizáció a ludas (Grönland mind a mai napig tradicionális halász-vadász társadalom). Mindenesetre, gyanús az is, hogy míg a legtöbb fejlett országban a dolgozó és főleg a nyugdíjas rétegek választják az önkezűséget, Grönlandon a fiatalok: a medián 25 évnél van. 

A grönlandi korfa is rejt meglepetéseket. A szinte teljesen hiányzó 30-45 éves korosztály magas kivándorlási rátára, a szinte egyedülálló, 1,3-szoros férfi/nő arány az 55-64 éves korcsoportban ismeretlen tényezőkre utal (a várható élettartam Grönlandon is a nőknél a magasabb).

A hivatalos WHO öngyilkossági világranglistát Guyana vezeti, 44,2 öngyilkossággal 100 ezer lakosra vetítve. 40%-uk növényvédőszerrel mérgezi meg magát. Előfordult olyan is, amikor 918 ember követett el tömeges öngyilkosságot Jim Jones szektájának követőjeként 1978-ban. 

Guyana 700 ezres lakosú, Latin-Amerikai ország, kezdetben holland, 1815-től brit gyarmat volt. 1966-tól független országnak számít, tagja a brit nemzetközösségnek. A lakosság összetétele származás és vallás tekintetében egyaránt meglehetősen kaotikus. A rabszolgaság 19. századi felszámolását követően a korábbi rabszolgák a városokban telepedtek le, ezért az ország kénytelen volt szerződött szolgákat importálni Indiából, hogy legyen aki megműveli a cukornád ültetvényeket. Az indiai népesség ma az ország lakosságának közel felét (43%) teszi ki. További 30% afrikai (volt rabszolgák leszármazottai), 17% mulatt és mesztic, 9% indián.

A szegénység elleni küzdelem zátonyra futott az utóbbi évtizedekben, a leginkább érintett indiai népcsoport és a másik nagyobb létszámú, afroamerikai népcsoport között gyakran alakulnak ki összetűzések. Guyana kivándorlási mutatói világviszonylatban is rendkívül magasak: a teljes lakosság 55%-a, a szakképzett és felsőfokú végzettségű lakosság 80%-a él külföldön. A többiek a kivándoroltak által hazautalt pénzekből élnek. A szakember hiány tovább súlyosbítja a helyzetet: nincs elég tanár (a lakosság nagy része funkcionális analfabéta), se orvos (a legnagyobb problémájuk a HIV).

Az ország korfája is megdöbbentő képet mutat, a medián életkor 25 év (Magyarország: 41 év). 

Az OECD országok közül 11 éve egyhuzamban a WHO lista második helyezettje, Dél-Korea viszi a pálmát, 29 öngyilkossággal 100 ezer lakosra vetítve. Ezer magyarázatuk van erre a jelenségre, kezdve a média hatásával, az internetfüggőséggel, aztán a koreai háborúval (1950-53), aminek következtében sokan maradtak árván. Vádolják az ázsiai válságot is (1997), aminek elhúzódó hatása volt a gazdaságra és főleg a munkanélküliségre nézve. Felvetik az Észak-Koreából disszidálók eseteit, akik nem találták meg számításukat Dél-Koreában. A BBC egyik 2015. novemberi cikke szerint az Észak-Koreából átszökők között az idei halálesetek 14%-a volt öngyilkosság.

A média és az internet hatása magyarázhatja a fiatalok esetszámát, a háború hatása indokolhatja a korábban magas esetszámot, és a munkanélküliség magyarázat lehet a munkaképes korosztály átlagosnál jóval magasabb esetszámára. A disszidálók aránya olyan alacsony a teljes lakosságon belül, hogy nem magyaráz semmit. A legmagasabb rátát a 70 év feletti korcsoportban mérik, ahol mindezeknél sokkal valószínűbb ok lehet a magány és a szegénység.

Az EU üdvöskéje a világranglista 4. helyezettje, Litvánia. Litvániában stabilan magas volt az öngyilkossági ráta már a 80-as években is, de igazán a rendszerváltást és a Szovjetuniótól való elszakadást követően, a 90-es években ugrott meg. A legmagasabb értéket 1995-ben vette fel, megközelítve a magyar csúcsot 100 ezer lakosra vetített 45,6 öngyilkossággal. Azóta folyamatosan javul a trend náluk is, 2012-ben már alig haladta meg a 30-at (nem a WHO-s, hanem az EU-s adatbázist használva). A litvánok szerint a csapnivaló adatokért a rendszerváltást követő társadalmi és gazdasági krízis (magas létszámú orosz kisebbség, szovjetbarát helyi rétegek hirtelen háttérbe szorulása, diszkriminálása, birodalmi tudat megszűnése, gazdasági összeomlás, munkanélküliség), majd az 1998-as orosz válság náluk nagyon hosszan elhúzódó hatása a felelős. 

A krízis nyomai a korfában is fellelhetők: 1990-ben megindult a születésszám drasztikus visszaesése, és csak az EU csatlakozást követően, 2004-től indult ismét bővülésnek. Ugyanakkor Litvánia az EU legmagasabb elvándorlási rátájával rendelkezik, ami az EU csatlakozás óta eltelt 11 év alatt megtizedelte a 30-40 év közötti korcsoportot. Az ország népessége évi 1%-kal csökken (Magyarországé évi 0,2%-kal).

Öngyilkosságok

Világszerte, 100 ezer emberre számítva 16 öngyilkosság történik évente. Az utóbbi 45 évben számuk 60%-kal emelkedett. A "sikeres" öngyilkosságok a világon mindenütt a férfiaknál gyakoribbak, az öngyilkossági kísérletek pedig a nőknél. 

Az öngyilkosság elsődleges rizikófaktorai pszichiátriai zavarok (depresszió, alkohol- vagy drogfüggőség, skizofrénia), korábban a családban előfordult öngyilkosságok, az egyén korábbi öngyilkossági kísérletei és a csökkent szerotonin szint. A másodlagos (negatív élethelyzet) és harmadlagos (nem, életszakasz, évszak) okok előrejelzési képessége csekély. Az egyetlen meghatározó rizikófaktor az életkörülményeken belül a házasság vége: férfiak esetében az elváltak 3,2-szer, az özvegyek 3,7-szer több öngyilkosságot követnek el, mint a házasok. A nők esetében kevésbé markáns a különbség: elváltaknál 2,8, az özvegyeknél 2,5 a szorzó a házasságban élőkhöz képest. 

Mégis, jellemző az öngyilkosságok területi és időbeli alakulása egyaránt, tehát lehetnek fel nem tárt rizikófaktorok, amelyek következtében bizonyos időpontokban és bizonyos regionális egységekben magasabb máskor/máshol alacsonyabb az öngyilkosságok száma. Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb ország világviszonylatban az öngyilkosságok tekintetében. Az ábrán ugyan nem látszik, de Koreán kívül két másik ország: Litvánia (28,5) és Liechtenstein (26,7) is megelőz bennünket. 

Magyarországon az öngyilkosságok száma 1955-tól kezdődően meredeken emelkedett, 1979 és 1987 között kisebb ingadozásokkal tetőzött (a csúcsévben, 1983-ban 4911-en követtek el öngyilkosságot), majd gyors csökkenésnek indult és 2006 után 2450 körüli szinten stabilizálódott. 2011-ben 2422 esetet regisztráltak.

Magyarországon belül is markáns területi különbségek figyelhetők meg egy észak-nyugat - dél-kelet lejtő mentén. Százezer lakosra vetítve, Csongrádban és Békésben közel kétszer annyi öngyilkosság történik évente, mint Győr-Moson-Sopron megyében.