A termelékenység és a gazdasági növekedés kapcsolata

A termelékenység a gazdasági növekedés egyik hosszú távú meghatározója. Az alábbiakban ismét az MNB Növekedési jelentését követjük nyomon, ezúttal a magyar gazdaság termelékenységét befolyásoló tényezőket vizsgálva.

1. A GDP 

A magyar gazdaság növekedése 2005 óta elmarad a visegrádi országokétól. Magyarországon már a 2000-es években lassabb növekedést regisztráltak, mint a régió többi országában, a válság pedig tovább tágította a különbségeket: Csehországban és Szlovákiában a gazdaság 2010-re elérte a válság előtti állapotot, nálunk ez csak 2014-ben sikerült, addigra pedig már 20%-os volt a lemaradásunk a régiós élmezőnytől.

A GDP-t az egyes szektorok hozzáadott értékeiből számolják. A magyar GDP régiós versenytársaktól való elmaradásához minden szektor hozzájárult, igaz, különböző mértékben.

2. Foglalkoztatás

A magyar foglalkoztatás a válság hatására 5%-kal esett vissza, majd az elmúlt három növekedésének hatására ismét elérte a 2004. évi szintet.

A részmunkaidős foglalkoztatás terjedésének és a közmunka programok népszerűvé válásának hatására azonban a ledolgozott munkaórák száma 7%-os csökkenést mutat.

Az egy munkaórára eső munkatermelékenység 2011-re elérte a válság előtti szintet és azóta is folyamatosan javul, bár a javulás üteme jelentősen elmarad a versenytárs országokétól.

Az egy munkavállalóra jutó termelékenység azonban 2009 óta gyakorlatilag stagnál, miközben a régió országaiban már elérte és meghaladta a válság előtti szintet.

Szektorális bontásban vizsgálva, a munkatermelékenység az információ és kommunikáció szektor kivételével minden ágazatban 20-40%-kal marad el a visegrádi országok átlagától. Munkaórára vetítve az elmaradás még nagyobb szórást mutat.

3. Vállalati szintű termelékenység

Magyarországon, csakúgy, mint a visegrádi országok többségében, a KKV szektor (mikró-, kis- és középvállalatok együttesen) foglalkoztatja a munkavállalók mintegy 70%-át, és állítják elő a GDP kicsit több mint felét.

A mikró- és kisvállalatok minden országban kevésbé termelékenyek, mint a nagyok. Magyarországon a mikrók a nagyvállalati termelékenység alig 30%-át, a kisvállalatok az 50%-át hozzák.

A női emancipáció

Nők. Na, persze: család, meg gyerekek, meg házimunka - hol van ma már mindez? És hova vezetett mindez anno? A mai blogbejegyzés arra keresi a választ, hogy a női emancipáció hogyan jelenik meg a nők gazdasági aktivitásában és iskolai végzettségében - összehasonlítva a férfiakkal.

A férfiak esetében a foglalkoztatás a második világháború után közel 70%-ot tett ki a teljes férfi népesség arányában, ami azt jelenti, hogy aki már kinőtte a babaruhát és még tudta mozgatni a kezét-lábát, dolgozott. A férfiak foglalkoztatási aránya azóta folyamatosan csökken. Előbb a nyugdíjazás, mint lehetőség megjelenése, majd a kitolódó tanulmányi időszak, végül pedig a munkanélküliség és az azt kezelő különféle korkedvezményes nyugdíjazások jelentették az alternatív utat.

A 2001-ről 2011-re látható növekmény csak a látszat: 2001-hez képest a foglalkoztatottság nem javult, csak felnőttek a Ratkó-unokák, és kikerültek az eltartotti körből, a Ratkó-gyerekek pedig a nyugdíjkorhatár időközbeni kitolása miatt még nem mentek nyugdíjba.

A dolgozó nők aránya világháború utáni években a 25%-ot sem érte el. A nők többnyire eltartottként vezették a háztartást és nevelték a gyerekeket. A női munkavállalás a 60-as évektől vált általánossá, és az 1980-as években érte el a csúcsát, amikor már a nők közel 40%-a foglalkozatott volt.

A foglalkoztatott nők aránya azóta csökkent, majd 2011-re ismét emelkedett. A nőknél azonban nem csak a demográfiai tényezők miatt javult a foglalkoztatottság, hanem ténylegesen is. A foglalkoztatotti létszám számszerű növekményének 60%-át a részmunkaidős foglalkoztatás térnyerése magyarázza. 

A szülők még 60 évvel ezelőtt sem foglalkoztak sokat leánygyermekeik taníttatásával. Mivel a nők kevésbé voltak iskolázottak, elterjedt vélemény volt, hogy kevésbé intelligensek is. Sokan még most is szívesen gondolják így, bár a legújabb felmérések szerint tévednek. 

1990-től a legalább érettségivel rendelkező nők aránya meghaladja a férfiakét. 2011-ben pedig már a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is a nőknél volt magasabb.

2011-ben minden 60 évnél fiatalabb korcsoport esetében a nők között volt magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Vállalkozni Magyarországon 1. rész

Ma Magyarországon közel 1,7 millió vállalkozást tartanak nyilván, számuk minden évben növekszik. 2008-ban a hirtelen növekedés az egyéni vállalkozások megugró számának tudható be. 2011-ben a kisebb visszaesés oka az volt, hogy sokan váltak nonprofittá a vállalkozások közül, és ezzel kikerültek ebből az adatbázisból.

Kicsit soknak tűnik 1,7 millió vállalkozás egy alig 10 milliós országban. Valamelyest cizellálja a képet, ha hozzátesszük, hogy a vállalkozások közül több mint 1 millió egyéni vállalkozás, 60%-uk még a nyilvántartásban sem szerepel. A közel 600 ezer társas vállalkozásból 400 ezer rendelkezik jogi személyiséggel (rt., kft., szövetkezet), a többi jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás, többnyire betéti társaság.

A vállalkozási formák közül messze az egyéni vállalkozás a legnépszerűbb, a társas vállalkozók népszerűségi listáját pedig a korlátolt felelősségű társaság vezeti. Az elmúlt 10 évben a részvénytársaságok száma csekély, a korlátolt felelősségű vállalkozások száma jelentős növekedésen ment keresztül. A többi gazdálkodási forma veszített népszerűségéből.

A változás leginkább az újonnan alapított vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetételének vizsgálatakor jelenik meg. Amióta gyakorlatilag ingyen (500 ezer forint minimális jegyzett tőkével) lehet kft-t alapítani, azóta szinte nem is alapítanak más formában gazdasági társaságot. 

A vállalkozásoknak életciklusuk van. Megalapítják, működtetik, néha altatják, máskor megszüntetik őket. Nem mindegy azonban, hogy vállalkozás él-e elég sokáig ahhoz, hogy már képes legyen megteremteni a helyét a piacon, hatékony működési modellt kidolgozni, és stabil jövedelmezőséggel működni. A szakirodalom úgy véli, hogy ez a lélektani határ 3 évnél húzható meg. A magyar vállalkozások 50-55%-a éli csak túl a harmadik évét, az ötödiket pedig alig 40%-uk. Az ábrán azt láthatjuk, hogy a három évvel korábban alapított vállalkozásoknak hány százaléka működött a vizsgálat évében. 

A KSH szerint működő vállalkozás az, ahol az adott évben keletkezett árbevétel vagy volt bejelentett foglalkoztatott. Ennek a definíciónak 2010-ben kevesebb mint 700 ezer vállalkozás felelt meg. A 700 ezer vállalkozás több mint 95%-a még 10 főt sem foglalkoztat (sőt, jelentős részük egyet vagy nullát). A legkisebb létszám kategóriába tartozó vállalkozások aránya 12%-kal, a következő 10-19 főt foglalkoztató kategóriába tartozók száma 10%-kal nőtt az elmúlt 10 év alatt. Minden nagyobb létszámkategóriában csökkenés következett be. A csökkenés a nagyvállalatok körében volt a legmagasabb: 20%-os. 

2010-re vonatkozóan az alábbi megállapítások tehetők:

• A vállalkozások 95,4%-át kitevő, 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikróvállalkozások állították elő a GDP 21%-át az összes foglalkoztatott 38,9%-ának foglalkoztatásával. 
• A vállalkozások 3,8%-át kitevő, 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások állították elő a GDP 15,7%-át az összes foglalkoztatott 18,2%-ának foglalkoztatásával.
• A vállalkozások 0,7%-át kitevő középvállalkozások állították elő a GDP 18,4%-át az összes foglalkoztatott 16,4%-ának foglalkoztatásával.
• A vállalkozások 0,1%-át kitevő nagyvállalatok állították elő a GDP 44,9%-át az összes foglalkoztatott 26,5%-ának foglalkoztatásával.

A Magyar Posta nemzetgazdaságban betöltött szerepe

A Magyar Posta nemzetgazdasági szerepe a GDP-hez való hozzájárulásban és a foglalkoztatásban betöltött pozíciója miatt jelentős. 2010-ben a Magyar Posta árbevétele a GDP 0,38%-át tette ki. A 2004 óta bekövetkező GDP arányos növekedésnek két oka is van. Egyrészt, a Posta árbevétele 2008-ig az inflációt (és a GDP növekedést) meghaladó ütemben növekedett, azóta stagnál. Másrészt, a 2009. évi 6,8%-os GDP visszaesést az alacsony (1,2-1,4%-os) növekedés (illetve a 2012 évi recesszió) miatt azóta sem sikerült ledolgozni. 

A postai dolgozók átlagos állományi létszáma 44 ezerről 34 ezerre csökkent az elmúlt 10 év alatt, 2004-ben 40 ezer fő volt. Az ábra Magyarország vonatkozásában pontatlan: 2004-ben még az összes foglalkoztatott 1%-át, 2010-ben 0,9%-át foglalkoztatta a Posta. Ez az érték nem csak nemzetközi összehasonlításban magas (ha a többi adat pontos, akkor ez lenne a legmagasabb érték az EU-ban), hanem annak fényében is, hogy a GDP-hez való hozzájárulásból a Posta kevesebb mint fele ekkora mértékben részesedik. Tehát egy postai alkalmazott kevesebb mint fele annyi hozzáadott értéket állít elő, mint egy átlagos magyar alkalmazott. 

Másrészről, nem elhanyagolható szempont,  hogy Magyarországon eleve kisebb az egy főre jutó levélforgalom, mint szinte bárhol az EU-ban, ezért az egy postai alkalmazottra jutó levélforgalom értéke is igen alacsony. 

Harmadrészt, a nemzetközi összehasonlító adatok alapján a Magyar Posta az EU 6. helyét foglalja el 100 ezer főre vetített postai alkalmazottak száma szerint. 

Időskorúak társadalmi diszkriminációja

Minden országban, így nálunk is felmerül a kérdés, hogy az idősebb korosztály milyen társadalmi diszkrimináció éri. Az EU felmérése szerint, Magyarországon minden kérdés vonatkozásában magasabb az időskorúak társadalmi diszkriminációja, mint az EU átlagában.

A kutatás eredményeit a KSH friss diszkrimináció kutatása még inkább megerősíti: ők nagyobb mintán magasabb értékeket tapasztaltak minden kérdés tekintetében. A KSH kutatása szerint az életkorral nő a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők aránya, egészen 60 éves korig. A 60-64 éves korcsoportban ismét csökkenést regisztráltak.

A leginkább érintett társadalmi csoport az alacsony végzettségű inaktívak közül került ki. Legjelentősebb diszkriminatív tényezőként az iskolai végzettséget, valamint az életkort hozták fel a megkérdezettek, de a nők az előbbiekhez hasonló arányban a családi körülményeket (kisgyermek) nevezték meg.

Az életkor növekedtével erősödik a korreláció az iskolai végzettség a munkavállalás között: a magsabb végzettségűek tovább maradnak a munkaerőpiacon.

Szomorú tény, hogy Magyarországon igen kevesen vállalnak munkát 55. (és különösen 60.) évük betöltése után. Az egyik leggyengébb mutató a miénk az EU-ban.

Munka vagy család?

A Népességtudományi Intézet rendszeres időközönként végez felmérést arról, hogy a magyar fejekben a gyermekvállalás milyen kötöttségekkel függ össze. Az ő kutatásaikból szemezgetünk.

A felső ábrából az olvasható le, hogy a társadalomban 1997-ről 2009-re finomodott a gyermekvállalással kapcsolatos kötöttségekről alkotott kép. Egyaránt csökkent a gyermekvállalás, illetve a kötöttségek és önfeladás közé egyenlőségjelet tevők, valamint az összefüggést tagadók aránya is. Ugyanakkor egyre többen látják úgy, hogy a gyermekvállalás kötöttségekkel jár ugyan, de nem feltétlenül kell emiatt mindenről lemondanunk. 

Mind a nők mind a férfiak között elfogadottabbá vált, hogy a nők dolgozzanak gyermekvállalás mellett is: a megkérdezettek csaknem háromnegyede szerint a dolgozó nő is lehet jó anya, és kétharmaduk szerint a 6 évesnél fiatalabb gyermek ezt nem sínyli meg. Szinte mindenki egyetértett azzal az állítással, hogy "Két kereső kell egy családban". 

Ennek ellenére, a társadalomban továbbra is mereven tartja magát az elképzelés, miszerint a nőnek otthon a helye és a férfi dolga a család eltartása: a megkérdezettek fele értett egyet azzal az állítással, hogy " Háziasszonynak lenni is önmegvalósítás lehet egy nő számára" és "A férfi keresse a pénzt, a nő lássa el a családot".

A megkérdezettek közel 80%-a szerint, a gyermek három éves vagy idősebb korában fogadható csak el, hogy az anya visszamenjen dolgozni, és ezen csak a nehéz anyagi helyzet  finomít. Az, hogy a nő mégsem tartja esetleg önmegvalósításnak a háziasszonyi létet, a megkérdezettek fele szerint nem kellő ok a gyermek bölcsődébe adására. Némiképp árnyalja a helyzetet, ha az anya részmunkaidőben vállal munkát, és szinte teljesen elfogadottá válik a női munkavállalás, ha kötetlenül otthonról kerül rá sor.

Mivel nálunk egyértelműen az otthonmaradást támogatja az állam, Magyarországon az egyik legalacsonyabb az anyák foglalkoztatása az EU-n belül. Annak ellenére, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásra van határozott társadalmi igény, e tekintetben is a lista végén kullogunk. 

Az otthonmaradás erős anyagi támogatásával a kormányzati cél a termékenység növelése az anyagi biztonság megteremtése által. A tapasztalat azonban az, hogy azokban az országokban indult meg a termékenység növekedése, ahol az anyák későbbi foglalkoztatására lehetett jobban számítani. Magyarországon az alacsony női foglalkoztatottság alacsony termékenységgel párosul.

Te túlképzett vagy? Esetleg alulképzett?

A Randstad Workmonitor kutatás idén szeptemberben arra kereste a választ a kutatásban érintett 32 országban foglalkoztatott munkavállalók megkérdezésével, hogy az egyes országokban vajon milyen távol áll a munkaerő kereslet a kínálattól. Nyilván, ez egy közvélemény kutatás, ahol mindenki a véleményéről számol be, nem a tényekről. A tényeket (amiket a munkáltatók adatszolgáltatásai alapján számoltak ki) holnap nézzük majd meg.

A magyar eredmény nagyjából tükrözi az átlagot, sőt, sok tekintetben jobb is annál. A többi országában a megkérdezettek kb. fele (47%) találja túlképzettnek magát, nálunk ez az arány 31%-os. A megkérdezett országok átlagában 20% gondolja, hogy alulképzett lenne, nálunk gyakorlatilag nincsenek is ilyenek (4%). Van egy kétharmados többség (világ: 66%, nálunk: 67%), aki saját bevallása szerint képzettségének megfelelő munkát végez. De csak a magyarok képesek választani ezek közül, a többi ország válaszadói esetében bőven 100% feletti eredményt kapunk, azaz bőszen beikszelgették, hogy túlképzettek, alulképzettek és pont jók egyszerre.

Ebben a kutatásban kedvencem Kína. Náluk egyetlen arány emelkedik ki mind fölé: az egyetértők aránya. Gyakorlatilag mindegy mi a kérdés, beleértve az ellenkezőjét is, a kínaiak legalább 70%-a egyetért.

Tények és mítoszok

Nos, a diplomás munkanélküliség mítoszát itt le is zárhatjuk: A foglalkoztatottakon belül sokkal magasabb a diplomások aránya (24%), mint a teljes népességen belül (21%). Ellenben az alacsony végzettségűek aránya sokkal alacsonyabb (11% vs 18%).

A munkanélkülieken belül a diplomások aránya mindössze 10% (egyetemet végzettek: 3%, főiskolát végzettek: 7%). Az alacsony végzettségűek aránya 30%.

A másik általános tévhit, hogy kevés a szakmunkás és ezért nem is találni jó szakembert az országban és nincs szakmunkás képzés, és pedig mekkora szükség volna rá. A munkanélküliek között a szakközépiskolát és szakmunkásképzőt végzettek aránya 33%. 

Mindez persze nem zárja ki, hogy _jó_ szakembert nehéz legyen találni. Mint ahogy az is előfordul, hogy a friss diplomásokat nem végzettségüknek megfelelően foglalkoztatják. Erről még lesz szó később.

Magyarországon az alacsony termékenység alacsony női foglalkoztatottsággal párosul

A női foglalkoztatottság és a termékenységi arány összefüggéseire mutat rá ez az ábra. A nők szívesebben vállalnak több gyereket azokban az országokban, ahol a későbbikben várhatóan el fognak tudni helyezkedni. A korábbi ábrákkal ellentétben, ez az ábra az egyébként legjobb elhelyezkedési mutatókkal rendelkező 25-54 éves korosztály foglalkoztatottságát mutatja (a korábbi ábrák 15-64-ről szóltak).

Munkavállalás gyerekekkel

Elhelyezkedni anyukaként nem könnyű. Ha több gyereked van, szinte lehetetlen. A maszkulin társadalmi beállítódás egyik következménye (a nőnek otthon a helye), hogy nálunk az otthonmaradást támogatja az állam, az elhelyezkedés (bölcsődei ellátás, részmunkaidő és távmunka lehetőségek) helyett. A szegény – feminin kultúrájú – Svédországban talán nem engedhetik meg maguknak az anyukák, hogy otthon maradjanak a gyerekkel? Egy frászt: a nők 40%-a részmunkaidőben dolgozik, mint az előző ábrákon láthattuk… Hollandiában 76%-uk.

Anyukák foglalkoztatása

Nézzétek Svédországot az összes munkával kapcsolatos grafikonon. Mindegyiket Svédország vezeti, de legalábbis az elsők között van. Amikor irigyeljük a svéd jólétet, szoktunk gondolkozni azon is, hogy ők a szó legszorosabb értelmében véve megdolgoznak a jólétükért?

Az idősebb generáció foglalkoztatási adatai

Részmunkaidő

Foglalkoztatottak aránya

Amiben nagyon le vagyunk maradva, az a foglalkoztatottak aránya.

Miért olyan magasak az elvonások?

… és ez még csak a jelen. Ezen felül félre kell tennie a saját nyugdíjára és a gyermekei taníttatására, esetleg lakására, szóval az életben való elindítására.