Munkavállalói körkép

Hogyan érez a magyar munkavállaló az idősebb és a fiatalabb kollégák iránt? Mennyire biztonságos a magyar munkahely és mit áldoznánk érte? Mire jó az átmeneti munka vállalás?

A Randstad rendszeresen végez 32 ország munkavállalói körében felméréseket. A 2013. júniusi eredmények  szerint, a magyar munkavállalók a munkatapasztalatot többre értékelik a tanulmányoknál, különösen fiatalok esetében. 

A magyarok szintén egyetértenek abban, hogy mind a fiataloknak, mind az idősebb korosztálynak nehéz elhelyezkednie. Azonban, míg a megkérdezettek közel 60%-a szerint jó ötlet, hogy saját munkáltatója fiatalokat alkalmaz, mindössze 36% támogatja a vállalat idősebb korosztályt foglalkoztató politikáját. Mindkét érték esetében a 32 országból álló lista legalján (az idősek vonatkozásában alulról a 3. helyen) található Magyarország.

A magyarok az átmeneti munkahelyeket a világ legtermészetesebb dolgai között tartják számon, annál is inkább, mivel a megkérdezett 32 ország közül nálunk a legnagyobb az egyetértés abban, hogy a "munkahely biztonság" mint fogalom nem is létezik.

Nem csoda hát, hogy szintén a magyarok tartják a  negatív rekordot az áldozatkészség terén: nálunk a legalacsonyabb (15%) azon munkavállalók aránya, akik hajlandóak lennének fizetésük egy részéről lemondani a munkahelyük bebiztosítása érdekében. Mi értelme lenne pénzt adni valamiért, ami nem is létezik??? 

Mi van, ha nem működik a külföldön vásárolt termék?

Vásárolnak-e a magyarok külföldön? Ha igen, hogyan és mennyiért? Mi történik, ha probléma adódik a vásárolt termékkel? Milyen lehetőségeink vannak? Élünk-e velük?

Egy nemrég megjelent Eurobarometer felmérés arra kereste a választ, hogy az európai polgárok mennyire vannak tisztában a kisértékű követelések egyszerűsített elbírálásának lehetőségével. A választ hamar meg is kapták: semennyire. Pedig ez egy viszonylag egyszerű eljárás a határon átnyúló kereskedelem és szolgáltatások kapcsán felmerülő 2000 euró alatti követelést érintő jogviták rendezésére. Magyarul kell kitölteni néhány formanyomtatványt, és nem szükséges személyesen megjelenni a bíróságon.

Most lássuk, milyen vásárlási szokások jellemzik a magyarokat, találkoznak-e problémás termékekkel / szolgáltatásokkal, mit tesznek, ha igen, és mennyire szívesen fordulnak bírósághoz szükség esetén.

ájaként

A felmérés alapján az Európaiak kevesebb, mint fele vásárolt bármit interneten a megkérdezést megelőző 12 hónap folyamán, mégpedig többnyire belföldi  eladóktól. A magyarok mindössze 20%-a használta vásárlásra a netet. Ezt a fajta tartózkodást korábbi kutatások is megerősítik. 

A határon átnyúló vásárlás Európa többi országában sem gyakori, de Magyarország e tekintetben is kifejezetten bezárkózónak tűnik. Nálunk nem divat (most már) külföldre utazni kifejezetten bevásárlási céllal (én azért még emlékszem a régi szép 80-as évekre, amikor Bécsbe járt a fél ország bevásárolni....), és az is ritkábban fordul elő, mint más európai országokban, hogy üzleti vagy magánjellegű utazás során az utazáshoz nem kapcsolódó terméket vásároljunk / szolgáltatást vegyünk igénybe. 

Az elmúlt 12 hónapban, a megkérdezett magyarok 17%-a vásárolt valamilyen módon határon túlról. 

A magyarok 8%-a panaszolta, hogy az elmúlt 12 hónap folyamán találkozott olyan - termékhez, szolgáltatáshoz, kereskedőhöz, szolgáltatóhoz kapcsolódó- problémával, amely érzése szerint perelhető lett volna.

A perelhető problémát tapasztalók 32%-a mégsem tett semmit. Valamennyi aktív fellépés vonatkozásában a magyarok az utolsó harmadban foglalnak helyet az európai országok között, vagyis egyik lehetőséget sem használják ki kellőképpen. 

A problémás vásárlásra panaszkodókat megkérdezték a problémás esetek értékéről is. Szinte mindenkinek volt 2000 euró alatti perelhetőnek vélt esete, és csak nagyon kevesen panaszkodtak 2000 euró feletti tételre.

A külföldön vett áruval a legnagyobb problémát a reklamáció jelenti. Az ember a magyar bíróságon és a magyar jogi szakzsargonban is idegenül érzi magát (már feltéve, hogy nem jogász), hát még külföldön! Nem is meglepő, hogy egyáltalán nem szívesen fordulunk bírósághoz, különösen akkor nem, ha az külföldön van.

A bírósághoz fordulás kritikus összege mindenki számára más és más. A magyarok közel 40%-a szerint akár 400 euró (120 ezer forint) alatti tételnél is érdemes - magyar - bírósághoz fordulni. Ha külföldi bíróságról lenne szó, már csak 27% próbálná meg. Az EU magasabb árszínvonalú országaiban az alsó értékhatár kitolódik.

Sokak számára jelent problémát a bíróságon való személyes megjelenés, illetve az ügyvéddel való személyes kapcsolattartás mind belföldi mind külföldi bíróság esetén. Az európaiak 20%, a magyaroknak csak a 12%-a venné jó néven, ha interneten keresztül is le lehetne folytatni a pert. Külföldi bíróságok esetén a saját anyanyelv használata is meghatározó szemponttá válik.

A kisértékű követelések egyszerűsített eljárása kezeli mindezen problémákat, hiszen internetről letölthető, magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével zajlik automatikusan. Milyen kár, hogy szinte senki nem is hallott róla.... 

Kompetenciamérés eredményei 2.: családi háttér hatása

A gyerekek teljesítménye attól is függ, hogy mit gondolnak, hány könyv van az otthonukban. Ellenőrzésképpen megkérdeztem a saját gyerekeimet, hogy ők mit gondolnak. Nem találták el a valóságot. Pedig a statisztika szerint jelentős a korreláció: minél több könyvet vall be a gyerek, annál jobb lesz az eredménye a kompetenciamérésen. Vagy fordítva: a jobb eredményt elérő gyerekek a több könyvet tartják sikkesnek.

Az Országos kompetenciamérés, 2012 Országos jelentés című tanulmány több szempontot is vizsgált: ilyen volt például a számítógép jelenléte a családban vagy a gyerek saját könyveinek léte. Mindkettő esetben azt találták, hogy jobb ha van, mint ha nincs.

Érdekesebb azonban a szülői végzettséget kutató háttérvizsgálat. Sokan sokféleképpen kutatták már a mintakövetés jelentőségét. Ez a vizsgálat mindegyikre felteszi a pontot.

Nem is az a különleges benne, hogy bemutatja, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekei átlagosan jobb eredményt érnek el a képességmérésen, mint az alacsony végzettségűeké. (Az ábrán az anya végzettsége függvényében ábrázoljuk az eredményeket. Az apa végzettségével ugyanilyen korrelációt találunk.)

Sokkal fontosabb, hogy minél magasabb a szülő iskolai végzettsége, annál magasabb saját végzettséget tervez a gyerek is.

Sőt, minél magasabb végzettséget tervez, annál jobb eredményeket is ér el. Vagyis a szülő magasabb végzettsége belső motivációt és külső megfelelni akarást eredményez a gyereknél.

Kompetenciamérés eredményei 1.: régió, településtípus és iskolatípus

A gyerekek iskolai teljesítményében kimutatható a szociális, gazdasági helyzet, családi háttér, illetve a közösség hatása. Erre a következtetésre jut az Országos kompetenciamérés, 2012 Országos jelentés című tanulmány. Minden évben, az adott tanévben 6., 8. és 10. évfolyamra járó tanulók egy ún. kompetenciamérésen vesznek részt, ahol felmérik és értékelik matematikai és szövegértési képességeiket. Az eredményeket szoftveresen elemzik. Az elemzés eredményeit foglalja össze ez a tanulmány. Az ábrákon csak a matematika eredményeket hasonlítjuk össze, de a szövegértés eredmények ugyanezeket a tendenciákat tükrözik.

Az első tényező, ami a teljesítményt befolyásolja, a lakóhely. A lakóhely, mint településtípus és a lakóhely, mint régió egyaránt fontos tényező a képességszintek szempontjából. A leggyengébb és a legerősebb teljesítményt mutató régió átlageredményeinek különbsége matematikából 70-82, szövegértésből 74-99 pont. A megyék közötti különbség 100 pont feletti, az egyes kistérségek közötti különbségek pedig még ennél is magasabbak.

Településtípusonkénti vizsgálat esetében a különböző települések eltérő intézményi struktúrája miatt csak a 6. és a 8. évfolyamot érdemes nézni, annál is inkább, mert ezekre az évfolyamokra a gyerekek még leginkább a saját településükön járnak. A különbségek itt is látványosak: matematikából 123 és 136, szövegértésből 134 és 155 pont a különbség a községi és a budapesti iskolák átlagos teljesítményei között.

Az intézménytípusonkénti eltéréseket vizsgálva egyenesen ijesztő eredményeket látunk. Az még csak természetes, hogy a hat- illetve nyolcosztályos gimnáziumok diákjai jobb eredményeket produkálnak a hagyományos képzések diákjainál, hiszen őket egy komoly megpróbáltatást jelentő kiválasztási folyamat során válogatják ki. Ami azonban kiábrándító az a szakiskolák teljesítménye. Egy teljes képzési forma, ahol a 10. évfolyam eredményei még 6. évfolyam országos átlagát sem érik el.

Érdekes, hogy noha a hat- (tanulók 4%-a) és nyolcosztályos gimnáziumok (tanulók 6%-a) tanulói valóban átlagosan jobb képességűek, mint az átlag, korántsem ők a legjobb képességű 10%.

A tanulókat egyedi azonosítójuk alapján lehet követni az elmúlt évek felméréseiben is. Megnézték tehát, hogy a jelenleg 10. évfolyamon különböző intézménytípusokban tanulók korábban milyen teljesítményt nyújtottak. Az eredmény ismét sokkoló: míg hatodikról 8. osztályra a fejlődés mértéke intézménytípustól függetlenül azonos volt, az utolsó két évről ez korántsem volt elmondható. A szakiskolák tanulói saját korábbi eredményeiknél is gyengébben teljesítettek, a szakközépiskolások egyáltalán nem, a hagyományos, négyosztályos gimnazisták minimális mértékben fejlődtek. A hat- illetve nyolcosztályos gimnáziumok tanulói azonban jelentős fejlődést mutattak saját, átlagosnál már eleve magasabb eredményeikhez képest is. A tanulmány a gyerekek saját motivációival, illetve a közösség pozitív hatásával magyarázza ezt a hatást.