Időskorúak társadalmi diszkriminációja

Minden országban, így nálunk is felmerül a kérdés, hogy az idősebb korosztály milyen társadalmi diszkrimináció éri. Az EU felmérése szerint, Magyarországon minden kérdés vonatkozásában magasabb az időskorúak társadalmi diszkriminációja, mint az EU átlagában.

A kutatás eredményeit a KSH friss diszkrimináció kutatása még inkább megerősíti: ők nagyobb mintán magasabb értékeket tapasztaltak minden kérdés tekintetében. A KSH kutatása szerint az életkorral nő a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők aránya, egészen 60 éves korig. A 60-64 éves korcsoportban ismét csökkenést regisztráltak.

A leginkább érintett társadalmi csoport az alacsony végzettségű inaktívak közül került ki. Legjelentősebb diszkriminatív tényezőként az iskolai végzettséget, valamint az életkort hozták fel a megkérdezettek, de a nők az előbbiekhez hasonló arányban a családi körülményeket (kisgyermek) nevezték meg.

Az életkor növekedtével erősödik a korreláció az iskolai végzettség a munkavállalás között: a magsabb végzettségűek tovább maradnak a munkaerőpiacon.

Szomorú tény, hogy Magyarországon igen kevesen vállalnak munkát 55. (és különösen 60.) évük betöltése után. Az egyik leggyengébb mutató a miénk az EU-ban.

Gender pay gap - fizetésbeli különbségek

(% difference between average gross hourly earnings of male and female employees, as % of male gross earnings, unadjusted form)

Az EUROSTAT adatai szerint Magyarországon a társadalmi nemek közötti kereseti különbség 2002-ben 19,1%. 2006-ban – nem utolsósorban az időközben a közszférában bekövetkezett jelentős béremeléseknek betudhatóan – ehhez képest jelentős javulás volt tapasztalható, ekkor a hazai bérdifferencia „csupán” 14,4%-ot tett ki. Azóta a helyzet romlott, és a 2010-es adatok már 17,6%-ot mutatnak.

Bérrést több kutató számol, a különbségek egyrészt a minták különbözőségéből, másrészt a számítási módszertan eltéréséből adódhatnak. A tendenciák azonban minden esetben ugyanazok, és nemzetközi kutatások esetén az egyes országokban alkalmazott módszertan is egyezik. A KSH adatai például az Eurostathoz hasonló tendenciát, de néhány százalékponttal alacsonyabb különbséget mutatnak.

A Bérbarométer 2008-ban végzett felmérése sokkal részletekbe menőbb vizsgálat volt, mint a KSH és az Eurostat vonatkozó adatbázisa. Azt a kérdést tették fel tízezer fős mintát vizsgálva, hogy hol, milyen szituációkban a legnagyobb az eltérés a nemek bérezése között. Az alábbiakat találták:

1. A non-profit szférán belül magasabbak a különbségek (21%), mint akár a versenyszférában (18%), akár a közszférában (21%).
2. A magasabb végzettséget igénylő foglalkozások esetében a különbségek is magasabbak. Az önálló felsőfokú végzettség alkalmazását igénylő foglalkozások esetén a különbség 23%. Szakmák szerinti legnagyobb különbség a közgazdászoknál van (35%).
3. Minél idősebbek vagyunk, annál magasabb a bérrés: 24 éves kor alatti alig 5%, de 55 éves korra 24%-ra emelkedik.
4. Akinek nincs gyereke, annak csak 8%-kal alacsonyabb bérre kell számítania, viszont, akinek 2-3 gyereke van, ott a különbség, már 25-26%!
5. Az iskolai végzettség növekedésével nem csak a bér, hanem a bérrés is nő. Tehát a férfiaknak jobban megéri tanulni, mint a nőknek.

Nők a vállalatvezetésben

A KSH Munkaerő-felmérése szerint, a törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők között mindössze 40,3%-os a nők aránya. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokon belül viszont felülreprezentáltak a nők, arányuk 53,5%. Míg a férfiaknak 20%-a, a nőknek 23,5%-a dolgozik ebben a két legmagasabb szintű foglalkoztatási kategóriában (számuk szerint mindkét nem képviselői kb. ugyanannyian, csak a női foglalkoztatottság alacsonyabb). Egyéb szellemi, irodai munkák esetében még markánsabb a különbség a nők javára, nem kis részben azért, mert a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyok és az irodai munkák azokba a kategóriákba vannak besorolva. Az összes szellemi foglalkozáson belül a nők aránya majdnem 60%-os. 

Miért kéne a nőknek a férfiakkal egyenlő arányban képviselve lenni a vezetésben?

A megkérdezett magyarok 86%-a (EU átlag: 88%) szerint egyenlő tudás / képességek esetén a nőknek egyenlő arányban kellene a döntéshozatalban is részt venniük.  

Érvényesülés nőként

Nemek közötti egyenlőtlenségek

A World Economic Forum által készített, 2011-es The Global Gender Gap report szerint, Magyarország a vizsgált 134 ország között az előkelő 85. helyet foglalja el a nemek szerinti különbségek listán (az első, ahol a legkisebb a különbség, a 134., ahol a legnagyobb). 2006-ban, az első mérés alkalmával még az 55. helyen álltunk. Azóta egyrészt romlott is nálunk a helyzet, másrészt, sok helyen javult.

A 2011-es magyar eredményt a nők politikai döntéshozatalban való részvételi aránya húzza le, ami szerint Magyarország a 127. a listán.  Az alábbi országokat sikerült magunk mögött tudnunk: Libanon, Oman, Szaud-Arábia, Irán, Yemen, Quatar, Belize, Brunei Darussalam). Nálunk a parlamentben 9% nő vs 91% pasi, miniszteri pozícióban pedig 100% pasi volt az arány a felmérés idején.

Viszont, hogy jó hírt is mondjak, a túlélési ráta (születéskor várható életkor különbsége a nemek között) tekintetében Magyarország holtversenyben áll az élen.

Elég jó az oktatásban való részvételi mutatónk is. Azért állunk az 56. helyen e tekintetben, mert nálunk a férfiak is járnak egyetemre, még ha nem is annyian, mint a nők. Vannak országok, ahol szinte csak nők járnak egyetemekre. A 15. hely a miénk szakképzett munkaerő vonatkozásában: 60%-uk nő. A mutatót torzítja némiképp a közigazgatás, ami nálunk szinte kizárólag női munka, jellemzően felsőfokú vagy végzettséggel, vagy szakképesítéssel (szakvizsgával).

Közepes viszont a gazdasági életben való részvétel mutatónk, amit a nemek foglalkoztatottsági rátájának, fizetésbeli helyzetének és vezetésben elfoglalt helyének különbözőségével mérnek.