Valóban a gazdagokat támogatjuk a szociális transzferekkel?

Amióta megjelent a KSH 2014. novemberi kiadványa a háztartások életszínvonaláról, sok helyen (pl.: itt) lehetett arról olvasni, hogy a magyar redisztribúció a gazdagokat támogatja, ami abból látszik, hogy a magasabb jövedelműek társadalmi jövedelmei magasabbak.

A probléma azonban nem ez.

Hanem ez.

A felső 4 jövedelmi tizeden (a leggazdagabb 40%-on) belül  a nyugdíjasok aránya 30% feletti minden tizedben. A társadalmi juttatások összege ezekben a tizedekben a nyugdíjakból származik, amik az összes juttatás több mint 80%-át teszik ki.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szerint, 2014-ben az átlagnyugdíj összege havi 116 ezer, vagyis évi 1,4 millió forint, ami a 9. tizedbe esik.

Amikor a leggazdagabb tizedről beszélünk, az emberek többsége Csányi Sándorra gondol. Vagy valaki másra a top 10-ből. De a leggazdagabb tized nem tíz emberből áll, hanem a felső 10%-ból, vagyis közel egymillió emberből. Ahhoz, hogy közéjük tartozz, elég havi 200 ezer nettót keresned - ha egyedül élsz. És ez a kulcs. Ide tipikusan a gyermektelen felnőttek tartoznak. Az átlagos háztartás méret ebben a tizedben 1,8 fő.

Legyen a példánkban egy házaspár, és keressenek fejenként 300 ezer forint bruttót (az átlagkereset 234 ezer), ami nettó 200 ezer. Büszkén kijelenthetik, hogy a felső 10%-ba tartoznak. Ha két gyereket nevelnek, akkor az egy főre jutó nettó jövedelmük - figyelembe véve a családi pótlékot (26,6 ezer) és az adókedvezményt (20 ezer) is - már csak 104 ezer forint, máris visszaestek 2 kategóriát. Ha három gyerekük van, és anyuka esetleg gyesen maradna a harmadik gyerekkel (28,5 ezer forint mínusz 10% nyugdíjjárulék a korábbi 300 ezer forint bruttó helyett), akkor az eddig dúsgazdagnak tekintett család már csak a 4. tizedbe férne be.

Nem lopnak. Nem köztörvényes bűnözők. Nem lusták dolgozni. Csak szültek három gyereket egy átlagosnál magasabb jövedelem mellett.

A probléma tehát nem az, hogy a gazdagokat támogatjuk. Hanem az, hogy kint van a popónk a gatyából. Átlagkeresettel már a 9. tizedben vagyunk. Minimálbérrel a 8. tized a mienk.

A nyugdíjon kívüli szociális juttatások erősen koncentrálódnak ugyan az alsó rétegekbe, de csekély összegük miatt, a nagy képen ez mit sem javít.

UPDATE: A számítást korrigáltam a családi adókedvezménnyel és a családi pótlékkal. Kicsit szebb lett így a kép, de nem sokkal.

Időskorúak társadalmi diszkriminációja

Minden országban, így nálunk is felmerül a kérdés, hogy az idősebb korosztály milyen társadalmi diszkrimináció éri. Az EU felmérése szerint, Magyarországon minden kérdés vonatkozásában magasabb az időskorúak társadalmi diszkriminációja, mint az EU átlagában.

A kutatás eredményeit a KSH friss diszkrimináció kutatása még inkább megerősíti: ők nagyobb mintán magasabb értékeket tapasztaltak minden kérdés tekintetében. A KSH kutatása szerint az életkorral nő a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők aránya, egészen 60 éves korig. A 60-64 éves korcsoportban ismét csökkenést regisztráltak.

A leginkább érintett társadalmi csoport az alacsony végzettségű inaktívak közül került ki. Legjelentősebb diszkriminatív tényezőként az iskolai végzettséget, valamint az életkort hozták fel a megkérdezettek, de a nők az előbbiekhez hasonló arányban a családi körülményeket (kisgyermek) nevezték meg.

Az életkor növekedtével erősödik a korreláció az iskolai végzettség a munkavállalás között: a magsabb végzettségűek tovább maradnak a munkaerőpiacon.

Szomorú tény, hogy Magyarországon igen kevesen vállalnak munkát 55. (és különösen 60.) évük betöltése után. Az egyik leggyengébb mutató a miénk az EU-ban.

A nyugdíjas lét azt jelenti, hogy....

Az Axa Retirement Report-ban az Eu országaiban mindenhol feltették a kérdést: mit jelent a nyugdíjas lét. A válaszokat megbontották a szerint, hogy nyugdíjas vagy munkavállaló korú volt-e a válaszadó. Az ábrán az EU-s országok kapott átlagait hasonlítom a magyar eredményekhez. Míg az Eu-s polgárok jelentős része számára a nyugdíjas lét valami új pozitív dolog kezdetét jelenti (több idő jut magamra, a rokonaimra, új szakmai életbe kezdhetek), a magyarok nem látnak nagy változást a korábbiakhoz képest, hacsak az egészségügyi problémák és a pénzügyi nehézségek előtérbe kerülését nem tekintjük annak.

A korábban már idézett 2011-es Eurobarometer Special Survey-ben megkérdezett magyarok mindössze 28%-a szerint tekintenek pozitívan az 55 évnél idősebbekre Magyarországon. Izlandon az arány 83%, a nyugat-európai országok mindegyikében 60% feletti. Csak Kelet-Európában láthatunk 60% alatti értékeket. A korcsoportos bontásból ráadásul kiderül, hogy a szégyenteljes magyar átlagot az 55 év feletti megkérdezettek válaszai javítják.

A közvetlen környezetét a magyarok 37%-a gondolta életkor-barátnak, azaz időskorúak igényeihez alkalmazkodónak. Ez volt a legalacsonyabb mért érték az egész EU-ban. Az ország vonatkozásában ugyanez az érték már csak 21% volt, ami szintén Európa legalacsonyabb értéke, az utána következő legalacsonyabb érték 31% (Lettország).

Ön mennyire aggódik a nyugdíjaskori bevételei miatt?

Ez az ábra a European Social Survey egyik kutatásából való. A kérdés arról szólt, hogy ki mennyire aggódik az időskori bevételeiért. A korábbiak alapján talán nem meglepő, hogy mi nagyon.

Nyugdíjban, egészségben

A 65 éves korunkban várható 14-18 évünkből kevesebb mint 6-ot fogunk egészségesen leélni, tehát a további időre mindenképp megtakarításainkból kell, hogy fussa.

Hány évig élünk nyugdíjasan?

Nos, ennyi időt kell valahogy átvészelnünk a megtakarításainkból…. Abból a kb. félévnyiből, amink van.

A nyugdíjasok alig 56%-a kap öregségi nyugdíjat

Nyugdíjasok régiónként

Ez egy felvezető ábra. Lássuk, hol van a legtöbb nyugdíjas. A következő ábra fogja magyarázni, hogy miért.

Miért olyan magasak az elvonások?

… és ez még csak a jelen. Ezen felül félre kell tennie a saját nyugdíjára és a gyermekei taníttatására, esetleg lakására, szóval az életben való elindítására.