Nőnap margójára

A demokrácia éllovasaként ismert Ruandában a parlamenti képviselők 64%-a nő. Hozzá kell tenni, hogy a népesség 70%-a is nő, ugyanis a férfiak többnyire nem élték túl a 20 évvel ezelőtti népirtást. Akárhogy is, a ruandai parlamentben a legmagasabb a nők aránya az egész világon. A nemzetközi átlag egyébként 22%. A lista első 5 helyén nem EU tagállam áll.

Az alábbi ábrán az első három helyezett után az EU tagállamok sorrendjét ábrázoltuk, a többi mintegy 100 ország nem fért fel az ábrára. Svédországot egyébként még Kuba és a Seychelles-szigetek előzik meg.

Magyarország a maga tekintélyes 10%-ával az előkelő 112. helyet tudhatja magáénak. Nem áll mögöttünk európai ország. Ciprus az utolsó előtti, a maga 101. helyével. Viszont Kongót és Nigériát is magunk mögött hagytuk. És Quatarban például egyáltalán nincsenek nők a parlamentben. Igaz, Nigériában is csak addig, amíg az utolsó is fel nem robbantja magát egy zsúfolt piactéren.

Az alábbiakban a legutóbbi Eurobarometer kutatás eredményeit közöljük kommentár nélkül, "egy kép többet ér ezer szónál" jeligére.

A női emancipáció

Nők. Na, persze: család, meg gyerekek, meg házimunka - hol van ma már mindez? És hova vezetett mindez anno? A mai blogbejegyzés arra keresi a választ, hogy a női emancipáció hogyan jelenik meg a nők gazdasági aktivitásában és iskolai végzettségében - összehasonlítva a férfiakkal.

A férfiak esetében a foglalkoztatás a második világháború után közel 70%-ot tett ki a teljes férfi népesség arányában, ami azt jelenti, hogy aki már kinőtte a babaruhát és még tudta mozgatni a kezét-lábát, dolgozott. A férfiak foglalkoztatási aránya azóta folyamatosan csökken. Előbb a nyugdíjazás, mint lehetőség megjelenése, majd a kitolódó tanulmányi időszak, végül pedig a munkanélküliség és az azt kezelő különféle korkedvezményes nyugdíjazások jelentették az alternatív utat.

A 2001-ről 2011-re látható növekmény csak a látszat: 2001-hez képest a foglalkoztatottság nem javult, csak felnőttek a Ratkó-unokák, és kikerültek az eltartotti körből, a Ratkó-gyerekek pedig a nyugdíjkorhatár időközbeni kitolása miatt még nem mentek nyugdíjba.

A dolgozó nők aránya világháború utáni években a 25%-ot sem érte el. A nők többnyire eltartottként vezették a háztartást és nevelték a gyerekeket. A női munkavállalás a 60-as évektől vált általánossá, és az 1980-as években érte el a csúcsát, amikor már a nők közel 40%-a foglalkozatott volt.

A foglalkoztatott nők aránya azóta csökkent, majd 2011-re ismét emelkedett. A nőknél azonban nem csak a demográfiai tényezők miatt javult a foglalkoztatottság, hanem ténylegesen is. A foglalkoztatotti létszám számszerű növekményének 60%-át a részmunkaidős foglalkoztatás térnyerése magyarázza. 

A szülők még 60 évvel ezelőtt sem foglalkoztak sokat leánygyermekeik taníttatásával. Mivel a nők kevésbé voltak iskolázottak, elterjedt vélemény volt, hogy kevésbé intelligensek is. Sokan még most is szívesen gondolják így, bár a legújabb felmérések szerint tévednek. 

1990-től a legalább érettségivel rendelkező nők aránya meghaladja a férfiakét. 2011-ben pedig már a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is a nőknél volt magasabb.

2011-ben minden 60 évnél fiatalabb korcsoport esetében a nők között volt magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Munka vagy család?

A Népességtudományi Intézet rendszeres időközönként végez felmérést arról, hogy a magyar fejekben a gyermekvállalás milyen kötöttségekkel függ össze. Az ő kutatásaikból szemezgetünk.

A felső ábrából az olvasható le, hogy a társadalomban 1997-ről 2009-re finomodott a gyermekvállalással kapcsolatos kötöttségekről alkotott kép. Egyaránt csökkent a gyermekvállalás, illetve a kötöttségek és önfeladás közé egyenlőségjelet tevők, valamint az összefüggést tagadók aránya is. Ugyanakkor egyre többen látják úgy, hogy a gyermekvállalás kötöttségekkel jár ugyan, de nem feltétlenül kell emiatt mindenről lemondanunk. 

Mind a nők mind a férfiak között elfogadottabbá vált, hogy a nők dolgozzanak gyermekvállalás mellett is: a megkérdezettek csaknem háromnegyede szerint a dolgozó nő is lehet jó anya, és kétharmaduk szerint a 6 évesnél fiatalabb gyermek ezt nem sínyli meg. Szinte mindenki egyetértett azzal az állítással, hogy "Két kereső kell egy családban". 

Ennek ellenére, a társadalomban továbbra is mereven tartja magát az elképzelés, miszerint a nőnek otthon a helye és a férfi dolga a család eltartása: a megkérdezettek fele értett egyet azzal az állítással, hogy " Háziasszonynak lenni is önmegvalósítás lehet egy nő számára" és "A férfi keresse a pénzt, a nő lássa el a családot".

A megkérdezettek közel 80%-a szerint, a gyermek három éves vagy idősebb korában fogadható csak el, hogy az anya visszamenjen dolgozni, és ezen csak a nehéz anyagi helyzet  finomít. Az, hogy a nő mégsem tartja esetleg önmegvalósításnak a háziasszonyi létet, a megkérdezettek fele szerint nem kellő ok a gyermek bölcsődébe adására. Némiképp árnyalja a helyzetet, ha az anya részmunkaidőben vállal munkát, és szinte teljesen elfogadottá válik a női munkavállalás, ha kötetlenül otthonról kerül rá sor.

Mivel nálunk egyértelműen az otthonmaradást támogatja az állam, Magyarországon az egyik legalacsonyabb az anyák foglalkoztatása az EU-n belül. Annak ellenére, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásra van határozott társadalmi igény, e tekintetben is a lista végén kullogunk. 

Az otthonmaradás erős anyagi támogatásával a kormányzati cél a termékenység növelése az anyagi biztonság megteremtése által. A tapasztalat azonban az, hogy azokban az országokban indult meg a termékenység növekedése, ahol az anyák későbbi foglalkoztatására lehetett jobban számítani. Magyarországon az alacsony női foglalkoztatottság alacsony termékenységgel párosul.

Nők a vállalatvezetésben

A KSH Munkaerő-felmérése szerint, a törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők között mindössze 40,3%-os a nők aránya. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokon belül viszont felülreprezentáltak a nők, arányuk 53,5%. Míg a férfiaknak 20%-a, a nőknek 23,5%-a dolgozik ebben a két legmagasabb szintű foglalkoztatási kategóriában (számuk szerint mindkét nem képviselői kb. ugyanannyian, csak a női foglalkoztatottság alacsonyabb). Egyéb szellemi, irodai munkák esetében még markánsabb a különbség a nők javára, nem kis részben azért, mert a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyok és az irodai munkák azokba a kategóriákba vannak besorolva. Az összes szellemi foglalkozáson belül a nők aránya majdnem 60%-os. 

Miért kéne a nőknek a férfiakkal egyenlő arányban képviselve lenni a vezetésben?

A megkérdezett magyarok 86%-a (EU átlag: 88%) szerint egyenlő tudás / képességek esetén a nőknek egyenlő arányban kellene a döntéshozatalban is részt venniük.  

Érvényesülés nőként

Nemek közötti egyenlőtlenségek

A World Economic Forum által készített, 2011-es The Global Gender Gap report szerint, Magyarország a vizsgált 134 ország között az előkelő 85. helyet foglalja el a nemek szerinti különbségek listán (az első, ahol a legkisebb a különbség, a 134., ahol a legnagyobb). 2006-ban, az első mérés alkalmával még az 55. helyen álltunk. Azóta egyrészt romlott is nálunk a helyzet, másrészt, sok helyen javult.

A 2011-es magyar eredményt a nők politikai döntéshozatalban való részvételi aránya húzza le, ami szerint Magyarország a 127. a listán.  Az alábbi országokat sikerült magunk mögött tudnunk: Libanon, Oman, Szaud-Arábia, Irán, Yemen, Quatar, Belize, Brunei Darussalam). Nálunk a parlamentben 9% nő vs 91% pasi, miniszteri pozícióban pedig 100% pasi volt az arány a felmérés idején.

Viszont, hogy jó hírt is mondjak, a túlélési ráta (születéskor várható életkor különbsége a nemek között) tekintetében Magyarország holtversenyben áll az élen.

Elég jó az oktatásban való részvételi mutatónk is. Azért állunk az 56. helyen e tekintetben, mert nálunk a férfiak is járnak egyetemre, még ha nem is annyian, mint a nők. Vannak országok, ahol szinte csak nők járnak egyetemekre. A 15. hely a miénk szakképzett munkaerő vonatkozásában: 60%-uk nő. A mutatót torzítja némiképp a közigazgatás, ami nálunk szinte kizárólag női munka, jellemzően felsőfokú vagy végzettséggel, vagy szakképesítéssel (szakvizsgával).

Közepes viszont a gazdasági életben való részvétel mutatónk, amit a nemek foglalkoztatottsági rátájának, fizetésbeli helyzetének és vezetésben elfoglalt helyének különbözőségével mérnek.

Magyarországon az alacsony termékenység alacsony női foglalkoztatottsággal párosul

A női foglalkoztatottság és a termékenységi arány összefüggéseire mutat rá ez az ábra. A nők szívesebben vállalnak több gyereket azokban az országokban, ahol a későbbikben várhatóan el fognak tudni helyezkedni. A korábbi ábrákkal ellentétben, ez az ábra az egyébként legjobb elhelyezkedési mutatókkal rendelkező 25-54 éves korosztály foglalkoztatottságát mutatja (a korábbi ábrák 15-64-ről szóltak).

Hány gyereket szül egy átlagos nő?

A 70-es évek közepi kiugró időszak (Ratkó-unokák) visszarendeződését követően, a magyar termelékenységi ráta a 90-es években indult drasztikus csökkenésnek, és a 2000-es évek elejére stabilizálódott. Nagyjából 2005-ig együtt mozgott a régió többi országának hasonló indexével, ekkor azonban a többi országban a ráta növekedésnek indult. 

Munkavállalás gyerekekkel

Elhelyezkedni anyukaként nem könnyű. Ha több gyereked van, szinte lehetetlen. A maszkulin társadalmi beállítódás egyik következménye (a nőnek otthon a helye), hogy nálunk az otthonmaradást támogatja az állam, az elhelyezkedés (bölcsődei ellátás, részmunkaidő és távmunka lehetőségek) helyett. A szegény – feminin kultúrájú – Svédországban talán nem engedhetik meg maguknak az anyukák, hogy otthon maradjanak a gyerekkel? Egy frászt: a nők 40%-a részmunkaidőben dolgozik, mint az előző ábrákon láthattuk… Hollandiában 76%-uk.

Anyukák foglalkoztatása

Nézzétek Svédországot az összes munkával kapcsolatos grafikonon. Mindegyiket Svédország vezeti, de legalábbis az elsők között van. Amikor irigyeljük a svéd jólétet, szoktunk gondolkozni azon is, hogy ők a szó legszorosabb értelmében véve megdolgoznak a jólétükért?