Fiatalok és a drogok

Mit gondolnak a magyar fiatalok a kábítószerekről? Mikor és hogyan használják őket? Mennyire tartják veszélyesnek? Mennyire könnyű hozzáférniük és mit tennének a kábítószer jelentette társadalmi probléma megoldására?

Egy nemrégiben publikált Eurobarometer riportban az EU 28 országában élő 15-24 év közötti fiatalokat  kérdeztek droghasználatról, ismeretekről, droggal kapcsolatos szerintük hatékony fellépésről. A teljes EU-s minta 13 ezres, a magyar 500 fős volt.

A megkérdezett fiatalok 92%-a nem használt dizájner drogokat, akik mégis, azok többségükben baráttól kapták vagy vették (68%), és csak 27%-uk vette dílertől.

A dizájner drog használók 65%-a bulin vagy társasági összejövetelen, 60% baráti körben használta a szert. Az első két ábrán a teljes EU-s minta adatait látjuk, mivel a magyar fiatalok közül csak öten használtak az elmúlt 12 hónapban dizájner drogot, így a mintavétel e tekintetben nem volt reprezentatív.

A megkérdezett Európaiak 31%-a használt már életében kannabiszt, ami a 2011-es felméréshez képest 5 százalékpontos emelkedést jelent. 7% az elmúlt 30 napban is használta. A magyar fiatalok 85%-a egyáltalán nem próbálta a kannabiszt, és 10%-uk több mint egy éve használta utoljára. A visszafogottabb használat talán összefüggésben van azzal, hogy a magyar fiatalok magasabb kockázatot rendelnek a kannabisz használathoz, mint európai társaik.

Valamennyi kérdezett káros szer esetében a magyar fiatalok az EU átlagnál magasabb kockázatot érzékeltek. A legnagyobb eltérés az alkohol esetében mutatkozott.

A kokain, a heroin és az ecstasy tiltott szerek az EU minden országában. A dohányzás és az alkoholfogyasztás azonban nincsen tiltva, de a jogi szabályozás több országban is nehezíti a hozzáférést (korhatárhoz kötött vásárlás, specializált üzletek, határértékhez kötött aktív hatóanyagok, stb).

Míg az európai fiatalok az alkoholhoz és dohányhoz 90% feletti arányban férnek hozzá könnyedén, ugyanez kevésbé jellemző kannabisz (58%), kokain (25%), dizájner drogok (25%), ecstasy (23%) és heroin (13%) esetében. A magyarok minden szerhez nehezebben férnek hozzá, kivéve a cigarettához, ami szinte mindenki számára könnyen hozzáférhető, hiába vannak nemzeti dohányboltok, és hiába van életkorhatárhoz kötve az értékesítés.

A fiatalok egyetértenek abban, hogy a heroint (96%), kokaint (93%) és ecstasyt (91%) továbbra is be kell tiltani. A kannabiszt azonban csak 53% (magyarok: 69%) tiltaná be, 45% (magyarok: 30%) inkább szabályozná . A szabályozás-pártiak részaránya 11 százalékponttal emelkedett 2011-hez képest. A válaszadók 81, illetve 91 százaléka a dohány és az alkohol esetében is szabályozás párti, ami szintén jelentős emelkedést jelent a két évvel korábbi kutatáshoz képest.

A dizájner drogok esetében a bizonytalanságot az okozza, hogy mivel ezek új vegyületek, hosszú távú hatásuk nem ismert. A legtöbb országban legálisan hozzáférhetők. Az európaiak 47%-a csak akkor tiltaná be ezek használatát, ha kiderül, hogy bizonyítottan károsak, és 35%-uk tiltaná mindenképp. A magyar fiatalok esetében a válaszok fordítottak voltak: 51%-uk mindenképp tiltaná a dizájner drogok terjesztését és használatát.

 A magyar fiatalok az EU átlagtól eltérő válaszokat adtak arra a kérdésre is, hogy miként látják megoldhatónak a kábítószer jelentette társadalmi problémát. Sokkal magasabb arányban látják fontosnak a tájékoztatás szerepét, és a szegénységhez, munkanélküliséghez kötik a problémát: ha ezeket visszaszoríthatnánk, szerintük a kábítószerezés is visszaszorulna.

Munkavállalói körkép

Hogyan érez a magyar munkavállaló az idősebb és a fiatalabb kollégák iránt? Mennyire biztonságos a magyar munkahely és mit áldoznánk érte? Mire jó az átmeneti munka vállalás?

A Randstad rendszeresen végez 32 ország munkavállalói körében felméréseket. A 2013. júniusi eredmények  szerint, a magyar munkavállalók a munkatapasztalatot többre értékelik a tanulmányoknál, különösen fiatalok esetében. 

A magyarok szintén egyetértenek abban, hogy mind a fiataloknak, mind az idősebb korosztálynak nehéz elhelyezkednie. Azonban, míg a megkérdezettek közel 60%-a szerint jó ötlet, hogy saját munkáltatója fiatalokat alkalmaz, mindössze 36% támogatja a vállalat idősebb korosztályt foglalkoztató politikáját. Mindkét érték esetében a 32 országból álló lista legalján (az idősek vonatkozásában alulról a 3. helyen) található Magyarország.

A magyarok az átmeneti munkahelyeket a világ legtermészetesebb dolgai között tartják számon, annál is inkább, mivel a megkérdezett 32 ország közül nálunk a legnagyobb az egyetértés abban, hogy a "munkahely biztonság" mint fogalom nem is létezik.

Nem csoda hát, hogy szintén a magyarok tartják a  negatív rekordot az áldozatkészség terén: nálunk a legalacsonyabb (15%) azon munkavállalók aránya, akik hajlandóak lennének fizetésük egy részéről lemondani a munkahelyük bebiztosítása érdekében. Mi értelme lenne pénzt adni valamiért, ami nem is létezik??? 

Fiatalok és a dohányzás

A 13-15 éves korosztály dohányzási szokásait felmérő nemzetközi kutatás, a Global Youth Tobacco Survey (GYT) keretében Magyarországon az Országos Egészségfejlesztési Intézet készített felmérést 2012-ben. A GYTS felmérést a WHO és az amerikai CDC (Centers of Disease Control and Prevention) 1998-ban indította útjára. Az adatfelvételt rendszeres időközönként valósítják meg a projektben résztvevő országok, ez Magyarországon 2003-ban illetve 2008-ban is megtörtént.

A 2012. évi kutatás alapján, 13-15 éves lányok több mint 20%-a, a fiúk 30%-a fogyaszt dohánytermékeket, igaz, a napi szintű fogyasztás még nem jellemző.

A fiatalok közel 80%-a él olyan háztartásban, ahol az ő jelenlétében dohányoznak, és a gyerekek fele említette, hogy legalább az egyik szülője dohányzik. A megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a legtöbb vagy minden barátja dohányzik.

Függőségre („_mindig_ úgy érzi, hogy reggel rögtön rá kell gyújtania”) a megkérdezett dohányzók 13%-a panaszkodott. A dohányzó fiatalok közel fele próbált a közelmúltban leszokni a dohányzásról és harmaduknak továbbra is szándékában áll (nem ismert az átfedés a két válaszkategória között).

Ó, Mister Alkohol

Az alkoholfogyasztás komoly egészségügyi és társadalmi problémák forrása világszerte. A legtöbb OECD országban – nálunk is – az elmúlt évtizedekben jelentős csökkenést regisztráltak. 2009-ben Magyarország még az egyik legnagyobb alkoholfogyasztó volt az OECD országok közül (az összehasonlítás alapját az abszolút literre átszámolt teljes fogyasztás képezi). A 2010 évi további csökkenés következményeként, a fogyasztás mértéke az OECD átlag körüli értékre, 9,2 literre mérséklődött.

A bor fogyasztása (23 liter/fő) 10 literrel kevesebb, mint a 2001-2004 időszakban, és 5 literrel marad el az előző öt év átlagában mértnél. A sörfogyasztás – valószínűleg a hűvös, esős nyári időjárás miatt - jelentősen visszaesett 2010-ben. Az egy főre jutó mennyiség húsz éve még meghaladta a 100 litert, 2010-ben 66 literre esett vissza. Az égetett szeszesital-fogyasztás is csökkent, 2010-ben 3,1 litert mértek.

Mind a bor, mind a sör termelés is drasztikus csökkenésen ment keresztül, de a bor termelés csökkenése látványosabb: 2010-ben a kedvezőtlen időjárás miatt, az előző évi termelés felére, a 2004-es csúcsévi termelésnek harmadára esett vissza. Amióta 1970-től nyilvántartás készül a bor termelésről, soha, még megközelítőleg sem regisztráltak ennyire alacsony értéket. A korábbi mélypontot a 2005-ös év jelentette, amikor 310 millió litert, a 2010-es évi termelés 1,8-szorosát állították elő. A termelés csökkenés ellenére nőtt az export, és a fogyasztást is meg tudták oldani a korábbi években felhalmozott készletből.

A sörtermelés visszaesése a 2006-os csúcsévhez viszonyítva 20%-os. Ilyen alacsony értéket utoljára a 70-es évek elején regisztráltak (a 2004-es nagy visszaesés során is kedvezőbb - 629 millió liter – termelt mennyiséget regisztráltak).

A 2009-es egészségügyi felmérés (ELEF) során azt találták, hogy már a 15-17 évesek fele is fogyaszt alkoholt. A problémákat jelentő mértékű fogyasztás azonban a 18 év feletti korosztályt érinti.

A 2011-es ESPAD felmérés szerint, a kérdezést megelőző 30 napban a megkérdezett 16 éves fiatalok 60%-a fogyasztott alkoholt és 45%-a számolt be lerészegedési szintű fogyasztásról. Ez csak kis mértékben múlja felül az EU átlagot.

A 16 éves magyar diákok csaknem harmada bevallottan kipróbált már valamilyen kábító hatású szert

A 2011 évi ESPAD (European School Survey on Alcohol and other Drogs) jelentés alapján a magyar diákok az európai átlaghoz hasonló eredményeket mutatnak mind a nyolc vizsgált mutató (cigaretta, alkohol és drogfogyasztás különféle mintázatai) vonatkozásában. Egyedül a 30 napon belüli cigarettázás értékei mutatnak az átlagnál szignifikánsan (9 százalékponttal) magasabb értéket. A visszaélésszerű gyógyszerhasználati érték pedig relatív arányukat tekintve magas: másfélszerese az átlagnak (9% próbálta már őket Magyarországon, míg az átlag csak 6%). 

A fő probléma nem is az, hogy utolértük (sőt, megelőztük) az európai átlagot, mint inkább az, hogy 1995-ben regisztrált szintekhez képest az alkohol- de különösképpen a drogfogyasztás nagy mértékben nőtt. Persze, nem tudhatjuk, mennyit változott a tanulótársadalmon belüli megítélése ezeknek a magatartásformáknak, mennyire divat eltitkolni / nyilvánosságra hozni a szerfogyasztást, a mért változás a valóságot mennyiben türközi.

A Nemzeti Drogfókuszpont napokban megjelent, 2012-es jelentése szerint, az összes (tiltott és legális) szerfogyasztás életprevalencia értéke (életprevalencia = valaha fogyasztotta már) a megkérdezett 16 éves magyar diákok körében 28,8% volt. A fiúk 28,3%-a, a lányoknak pedig 29,4%-a fogyasztott már valamilyen visszaélésre alkalmas szert az élete során.

Akár a tiltott szerekre, akár pedig a droghasználati célú szerfogyasztásra vonatkozó gyakoriságokat tekintve megállapítható, hogy a szerhasználók mintegy kétharmada próbálkozó, vagy alkalmi fogyasztó volt, jelentős részük csak egy-két alkalommal próbált ki valamilyen visszaélésre alkalmas szert. Ugyanakkor a fogyasztók egyötöde-egynegyede fogyasztott már 20 vagy több alkalommal valamilyen tiltott szert, vagy droghasználati célú szert. Az összes megkérdezetten belül a 20 vagy több alkalommal tiltott szert használók aránya 4,2%, a droghasználati célú szert ilyen gyakorisággal használók aránya 5,3% volt.

A szereket már valaha kipróbáltak közel fele 14 évesen vagy korábban használta először a három vizsgált szer valamelyikét.

A korábbi évekhez hasonlóan az életprevalencia értékek alapján a legelterjedtebben fogyasztott kábítószer 2011-ben is a marihuána volt a fiatalok körében. Szintén a korábbi évekhez hasonlóan a marihuánát követően az elterjedtebb drogok legális szerek voltak: alkohol gyógyszerrel együtt történő fogyasztása, szerves oldószerek belélegzése valamint a nyugtatók/altatók orvosi javaslat nélküli használata. A prevalencia értékek alapján az ötödik helyet a 2011-ben először kérdezett mefedron foglalta el. Ezt követték az amfetaminok, az egyéb szerek és az ecstasy életprevalencia értékei.

A kannabiszhasználat terjedése Európában háromféle mintát követ. Nyolc országban alacsony szinten stabilizálódott a fogyasztás, a gyerekek kevesebb, mint 20%-a próbálta ki valaha a szert. Más országokban, köztük nálunk is, a fogyasztás az 1995-ben regisztrált viszonylag alacsony szintről az elmúlt években gyors növekedésnek indult (ez látszik az ábrán). Az országok harmadik csoportjában a stabilizálódás viszonylag magas, 20-40% közötti szintnél következett be.

Fiatalok és a szex - bizonytalan ismeretek

Minisorozatunk utolsó részében arra kerestük a választ, hogy mit tudnak a fiatalok a szexről és mit nem. Különösen annak fényében érdekes ez, hogy láttuk, milyen korán kezdik. Forrásul a már korábbi cikkekben is idézett 2010-es Durex felmérés szolgál. 

Magyarországon, szerencsére, tisztában vannak a fiatalok azzal, hogy a teherbeesés az első alkalommal is megtörténhet. Máshol azonban már ez is bizonytalan. 

A szexuálisan terjedő betegségekről a fiataloknak homályos fogalmaik vannak. Sem a következményekkel, sem a terjedés módjával, sem pedig a védekezési lehetőségekkel nincsenek meggyőző mértékben tisztában.

Annak ellenére, hogy tudják, hogy már az első alkalommal is teherbe eshetnek, a fiatalok fele nem védekezett a legutóbbi alkalommal. A Durex felmérésével ellentétben, a 2007-es OGYEI felmérés szerint, a fiatalok 10%-a nem védekezett. Hozzá kell tenni azonban, hogy a két felmérés nem ugyanazt a korosztályt vizsgálta. 

Fiatalok és a szex - álmok, vágyak, félelmek

A mai fiataloktól nem várható el, hogy megértsék az idősebb generációt, mert még sosem voltak idősek, és nem tudják, milyen az. A mai idősebb generációtól azonban elvárható, hogy megértsük a a fiatalokat, mert mi is voltunk fiatalok, és pontosan tudjuk, milyen az.

Minden generáció számára a felnőtté válás nehéz folyamat, és minden generáció a saját válaszait keresi ugyanazokra a kérdésekre. A tegnap már idézett OEFI kutatásból szemezgetek a mai tizenéves generáció kérdéseinek, válaszainak, értékrendjének feltárása végett. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet 14-16 éves diákok szexualitással kapcsolatos ismereteire, attitűdjeire és viselkedésére vonatkozóan végzett felmérést 2010-ben.

Az első két ábrából a legszomorúbb tanulság az, hogy a fiatalok egyfajta társadalmi elvárásként élik meg a szexuális kapcsolatot (most vagyok fiatal, sokat _kell_ próbálkoznom, kíváncsi voltam, el akartam veszíteni a szüzességemet, partnerem kérésére, mert mások az én koromban..., hogy megtartsam a partneremet). Ugyanakkor a romantikus, álmodozó szerelem-igény továbbra is jelen van (kölcsönös szerelem, életre szóló párkapcsolat). 

A lányok számára az önbizalom nagyobb problémát jelent, mint a fiúknál (legalábbis nagyobb arányban vállalják fel), és a lányok jobban igénylik a kizárólagosságot is. A fiúk számára a szex nagyobb fontossággal bír a kapcsolatban, mint a lányok számára.

Azok, akiknek még nem volt szexuális kapcsolata, fiúk és lányok esetében egyaránt azzal indokolták, hogy még nem találták meg a megfelelő partnert, és majd ha szerelemesek lesznek, csak akkor vágnak bele. Lányok nagyobb határozottsággal vállalták fel, hogy korainak tartják (14-16 évesekről van szó, ne felejtsük el), mint a fiúk, és a kellemetlen következményektől is ők tartottak jobban.

Mivel a fiatalokban sok a bizonytalanság, fontos tudnunk, hogy kihez tudnak / mernek / akarnak fordulni kérdéseikkel, problémáikkal. Az ábrán összeadtam a "gyakran" és "ritkán" válaszokat bejelölők arányát, ezért külön kell hozzátennem, hogy kétszámjegyű gyakoriságot a "gyakran" válaszoknál kizárólag a saját korosztálybeliek (partner, barát, testvér) kaptak. A felnőttekhez a fiatalok csak ritkán vagy inkább egyáltalán nem fordulnak segítségért. Ezen belül egyértelműen megállapítható, hogy a lányok inkább kérnek felnőtt segítséget, mint a fiúk.

A Durex másképp közelítette meg a problémát: itt nem az volt a kérdés, hogy kihez fordulnak, hanem az, hogy ki látja el őket információval, ami egy sokkal passzívabb szerepet feltételez a fiatal vonatkozásában. Nem csoda, hogy  előtérbe kerülnek a szülők, de meglepő, hogy nem kerülnek előtérbe a tanárok. Óriási tehát a felnőtt társadalom felelőssége: el kell találnunk, hogy pontosan azt mondjuk, amit tudni akarnak, anélkül, hogy arra kényszerülnének, hogy feltegyék a kérdést. 

Fiatalok és a szex - milyen korán kezdik?

Fura érzés a fiatalok szexuális ismereteiről, attitűdjéről és gyakorlatáról szóló statisztikákat elemezni, mert - ha régen volt is - egyszer én is voltam fiatal, és bár sok mindent elfelejtettem (és ezt a gyerekeim rendre, joggal a szememre is vetik), arra emlékszem, hogy a szexről beszélni ciki volt. Ha engem kérdeznek 15 éves koromban, nem az igazságot válaszoltam volna. Hanem vagy a vágyaimat, vagy a mások vélt / valós elvárásait próbáltam volna a kérdőívre varázsolni. A nagymenők az osztályban pedig bratyiból válaszoltak volna mindenféle marhaságot. Nos, statisztikailag, ez utóbbit ki lehet szűrni, mivel a válaszok inkonzisztensek lesznek. Az első kettőt viszont nem lehet kiszűrni.

Hogy csak egyetlen példát említsek: a későbbiekben idézendő OEFI (Országos Egészségfejlesztési Intézet) kutatásból az derül ki, hogy a 14 éves fiúk mintegy 20%-a, a lányoknak viszont csak 7%-a veszítette már el a szüzességét. Amikor én volt tizenéves, a gimis lányok még véletlenül sem kavartak csipszar nyolcadikosokkal. Változott volna ennyit a világ? Vagy csak a fiúk szeretnének férfiasabbnak, a lányok meg  félénkebbnek látszani - mert akkor nem változott semmi....

A Durex minden évben készít nemzetközi felmérést a szexuális életről. A 2010-es év témája a fiatalok szexuális ismeretei, attitűdje és gyakorlata volt, amit egy átfogó mutatóval (KAP = knowledge, attitude, practice) közelítettek meg mindhárom dimenziót egyenként is vizsgálva. A vizsgálat 15 európai (köztük 9 nyugati és 6 keleti) országra terjedt ki, 15-20 év közötti fiatalokat kerestek meg mindkét nemből. Magyarország (15,22) az összesített KAP mutató alapján az utolsó előtti helyen végzett, Törökország (8,16) volt az utolsó. Hozzá kell azonban tenni, hogy a magyar eredmény statisztikai értelemben nem különbözött az olasz és a litván eredménytől, de elmarad a sűrű középmezőny 18-19 körüli értékeitől. 

A Durex kutatása alapján a megkérdezett 15-20 éves magyar fiatalok 74%-a élt már nemi életet. Ez a második legmagasabb arány a 15 országban. 

A 2007-es OGYEI (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) és a 2010-es OEFI  kutatás hasonló eredményre jutott. Az OEFI kutatás 8-10. évfolyamos diákokat kérdezett, az OGYEI kutatás 9-11. évfolyamot. Mivel ebben a korban a szexualitásra vonatkozó tapasztalat gyorsan változik, az eredményeket nem lehet egy az egyben összehasonlítani, de a tendenciák egybevágnak. Az OGYEI kutatás szerint a 14 évesek 10%-a, a 16 éveseknek már több mint fele rendelkezett szexuális tapasztalatokkal. A 18. életév betöltésével pedig szinte mindenki. 

A Durex kutatás készítői azt tapasztalták, hogy fordított az összefüggés a partnerek száma és a szexuális ismeret-attitűd-gyakorlat (KAP) pontszám között. Tehát minél kevesebb partnere volt a kérdezettnek, annál pontosabb válaszokat tudott adni a szexuális ismeretekre vonatkozó kérdésekre.

Nagyszülők és unokák

Ha 1990-ben valaki egy helyre terelte volna a 65 évnél idősebbeket, és mindegyiküket beöltöztette volna télapónak, majd megkérte volna a 14 évnél fiatalabb gyerekeket, hogy keressenek maguknak olyan télapót, akinek a lehető legkevesebb gyerek ül az ölében, akkor azt tapasztaltuk volna, hogy átlagosan 120 télapóból 40-nek egy gyerek ül az ölében, 80-nak pedig kettő. Ha ezt idén Mikuláskor játszanánk el, akkor a 120 télapóból 20 egyedül árválkodna, és csak 100-nak jutna egy-egy gyerek az ölébe.

Az időskori függőségi ráta az aktív korú (15–64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát, az öregedési index pedig a 14 éves és ennél fiatalabb népességre jutó idősek arányát mutatja meg. Az előbbi inkább az öregedés aktuális állapotát jelzi, az utóbbi pedig a jövőbeli tendenciákat vetíti előre. A magyar folyamatok nem egyedülállóak, megfelelnek az OECD többi országában tapasztaltaknak, mindkét érték átlagos. 

Mivel nincs gyerek-utánpótlás növekmény, a 65 éves korban várható élettartam pedig folyamatosan növekvő, a következő 50 évben a helyzet csak romlani tud.

A térképen azt látjuk, hogy az egyes magyar régiókon belül jelentős eltérés mutatkozik a népesség elöregedésében. A legfiatalabb megyék azok, ahol a legmagasabb a termékenységi ráta, mivel itt születik sok gyerek. Békés megye és Budapest a legalacsonyabb termékenységű régiók közé tartoznak – mivel nem születik sok gyerek, a népesség lassan elöregszik. Zala megye helyét vette át Békés a legutóbbi években: korábban Zala volt a legkevésbé termékeny megyénk.

A másik oldalon viszont Pest megye és a hagyományosan magas termékenységű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol a gyermekek száma még felülmúlja az idősebb korosztályét. A tendencia itt is csökkenő.

Ki miért nem dolgozik?

Kétség sem fér hozzá: nehéz pályakezdőként elhelyezkedni. Nehéz, mert a munkáltatók jobban örülnek a tapasztalt „készterméknek”, mint a betörésre váró csikóknak. Nehéz, mert válság van, és nagy a túlkínálat a munkaerő-piacon. Nehéz, mert a fiatalok számára komoly törést, életmód váltást jelent a tanulásból munkába való átmenet. Láttuk, hogy vannak strukturális okok is, és lehet még száz egyéb ok, amit nem ismerünk.

Ez a kép keringett az interneten sokáig, nem tudom, mi az eredeti forrás, de innen vettem: http://twitpic.com/9ea3gu

Másfelől azonban jól láthatóan körvonalazódik egy tendencia, ami kitolja a munkába állás korhatárát: 5 éves egyetemet 8 év alatt végzem el, teszek egy világ körüli utat, tanulok egy-két évet külföldön, még egy kicsit kiélem magam, nem tudom, mihez kezdjek, stb.

A KSH megkérdezte az inaktív fiatalokat (inaktív: nem dolgozik és nem is keres aktívan munkát), hogy miért inaktívak. A fenti ábráról leolvashatók az arányok.

Nézzük csak a 25 év feletti korosztályt, mert ekkora már az egyetemet is el lehet végezni. Az én értelmezésemben 40% (gyereket nevel) az, akinek jogos kifogása van az el nem helyezkedésre 25 év felett. Azokon kívül, akik bevallottan nem kívánnak dolgozni (6%) és akik reménytelennek tartják elhelyezkedési esélyeiket (10%), kérdéseket vethet fel még az egyéb okot megadók aránya (17%, amin belül a fele egészségügyi okra hivatkozott), és a még mindig nappalin tanulók aránya (27%). Vajon közülük mennyi lehet, aki nem akar és mennyi, aki nem tud elhelyezkedni?