A következő címkéjű bejegyzések mutatása: népsűrűség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: népsűrűség. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 4., csütörtök

Elmagányosodás, párválasztás, család

Az egy háztartásban élő személyek száma 1970 óta folyamatosan csökken: akkor még közel 300, már csak 236 személy jut 100 háztartásra átlagosan. A csökkenés két trendnek köszönhető. 


Egyrészt, az életminőség javulásával, valamint az alacsonyabb vállalt gyermekszámmal összefüggésben csökken azon háztartások száma, ahol háromnál többen élnek. Másrészt, ennél sokkal erőteljesebb mértékben nő az egyszemélyes háztartások, vagyis az egyedül élők, egyedülállók száma.  


Az elmagányosodás leginkább az idősebb korosztályt veszélyeztető társadalmi probléma. A féfinél sokkal magasabb női várható élettartam miatt többnyire az idős nők maradnak magukra. 


A házasság intézménye fokozatosan veszít népszerűségéből. 2011-ben a 15 év feletti lakosság mindössze 44%-a élt házasságban. Mind az elváltak, mind a nőtlenek / hajadonok száma sokkal magasabb, mint akár 10-20 évvel ezelőtt volt.


A kitolódó házasságkötési időpont és a népszerűvé váló élettársi kapcsolat hatására a legnagyobb mértékben a nőtlenek/hajadonok aránya ugrott meg, 32%-ot tett ki a népszámlálskor.


A családok összetételében is nyomonkövethető a házasság intézményének népszerűség vesztése. A családok alapja az esetek 65%-ában házasság, 15%-ában élettársi kapcsolat. Sok az elvált, vagy özvegyen maradt szülő: az egyszülős családok teszik ki az összes család 20%-át.


A párválasztásnak két fő meghatározó szempontja vehető ki a statisztikákból. Az egyik a végzettség, a másik a kor. A felek általában olyan párt választanak, akinek végzettsége a sajátjukétól csak kis mértékben tér el.


Kor tekintetében szintén erős, de a végzettségénél gyengébb korrelációt találunk. A 30 év alatti nők egyértelműen az idősebb férfiakra buknak, 30-40 év között kezd csökkenni az elvárt kor, a 40 év felettiek már inkább saját korcsoportjukkal élnek együtt.

Előfordul néhány kiugró eset is, amikről nem tudhatjuk, hogy valóban így van-e vagy csak a kérdőív kitöltői írták el a születési évszámot. Például 3 olyan esetet rögzítettek, ahol a 19 év alatti fiú 80 év feletti nővel, és egy olyat, ahol a 19 év alatti leány 80 év feletti férfival él párkapcsolatban. 20-24 éves nők közül 66 él 60 évnél idősebb féfrival, a 20-24 éves férfiak közül pedig 5 él 60 év feletti nővel.

2013. január 8., kedd

Urbanizáció Magyarországon


Magyarország átlagos népsűrűsége 107 fő/km2. Az ország legritkábban lakott megyéje Somogy (52 fő/km2), a legsűrűbben lakott pedig Budapest (3314 fő/km2). A városi népesség aránya az utóbbi éveket jellemző várossá nyilvánítási láz következtében 10 év alatt 6 százalékponttal, 70%-ra nőtt. 


Magyarország területén jelenleg összesen 3154 település található, ebből 328 város. Nem volt ez azonban mindig így. 1900-ban az ország jelenlegi területén mindössze 42 város feküdt (Budapestet is beleértve). Számuk 1980-ra 54-gyel nőtt. Akkor azonban felgyorsult a városi rangok osztogatásának folyamata. 1990-ben már 163, 2000-ben 236 városunk volt. 2001 óta további 91 település kapott városi rangot.

Eleinte szempont volt, hogy a fejlettebb és sűrűbben lakott településeket emeljék városi rangra. A későbbiekben azonban egyre lejjebb vitték az elvárási küszöböt. A 80-as években városi rangot kapó települések többségükben 500 fő alatti, 2000 után pedig a 3000 fő alatti lélekszámú települések aránya nőtt meg az új városok körében.

A legtöbb 2001 után városi rangot kapó település Pest megyében, a budapesti agglomerációban található. Ezek teszik ki a népesebb (átlagosan 10 ezer fő feletti) és a jelentős pozitív vándorlási különbözetet felmutató új városokat. A vidéki új városok azonban jellemzően sokkal kisebbek. A legkisebb új városok, Pálháza és Őriszentpéter alig több mint 1000 lakost számlálnak. 

Persze, ezzel még nem kelhetnek versenyre a világ legkisebb városával, a 12. században épült horvátországi Hummal, ahol a 2001-es népszámlálás szerint 17-en laktak.