A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Világbank. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Világbank. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. február 14., csütörtök

Vállalkozni Magyarországon 4. rész A Világbanki rangsor (folyt.)

Az alábbiakban az előző bejegyzésben ismertetett Világbanki üzleti környezet kutatás eredményeinek ismertetését folytatjuk az 5. indikátorral, a hitelezéssel. 

5. Hitelhez jutás

Hitelhez jutás egy gazdaságban szabályozói oldalról azon múlik, hogy a hitelező számára mennyire biztosított a pontos információkhoz jutás (hitelképesség felmérése), valamint hogy minde a hitelező mind a hitelfelvevő pozíciója a jogszabályok által mennyire biztosított. A fenti megfontolások alapján a hitelhez jutás indikátor számítása során a Világban 4 mutató értékét számszerűsíti (a mutatók magasabb értéke kedvezőbb pozíciót jelez).

  • Jogi keretek erőssége (0-10): Először is, fontos, hogy a biztosítéki jogi keretek biztosítsák mind a hitelező mind a hitelfelvevő jogait, valamint a felszámoláshoz, csődeljáráshoz kapcsolódó törvényi keretek révén a jelzálogjoggal biztosított hitelező jogait. A magyar érték viszonylag magas (7), és nincs változás 2005 óta.
  • Hitelinformáció mélysége (0-6): A második al-indikátor azt mutatja meg, hogy milyen mélységű és mennyiségű hitelinformáció érhető el   az állami vagy magán hiteladminisztrációs szereplőktől (pl.: KHR - Központi Hitelinformációs Rendszer, régi nevén: BAR lista). A magyar érték 4, kicsit romlott.
  • Állami hiteladminisztráció lefedettsége (%): Azt mutatja meg, hogy hány emberről és vállalkozásról érhető el az állami hiteladminisztrációs rendszerben információ, a teljes felnőtt népesség százalékában kifejezve. A magyar érték 0, mivel nálunk nincs ilyen rendszer. 
  • Magán hiteladminisztráció lefedettsége (%): Azt mutatja meg, hogy hány emberről és vállalkozásról érhető el a piaci alapon működő hiteladminisztrációs rendszerben információ, a teljes felnőtt népesség százalékában kifejezve. A magyar érték 16%, ami jelentős javulást mutat 2005 óta (910 ezer lakossági és 170 ezer vállalati ügyfélről érhető el KHR információ). A KHR-ben tárolt nem-fizető ügyféladatok 1 év utáni törlése (5 év helyett) visszalépést, a KHR kibővítése lakossági oldalon is a pozitív (rendben teljesítő) adóslistával óriási előrelépést jelent e tekintetben.

Összességében, Magyarország 53., az EU-n belül a 19. helyet foglalja el hitelezés vonatkozásában. 

6. Befektető védelem

A befektetővédelem indikátor vonatkozásában értük el a legrosszabb helyezést: 128. a teljes listán és utolsó előtti az EU-ban. Az indikátor több al-indikátorból áll, és egyik esetében sem történt változás 2006 óta. A rangsorban ez mégis visszaesést jelentett, mivel más országok javították saját mutatójuk értékét. 


  • Közzétételi kötelezettség mélysége (0-10): Az indikátor arra keresi a választ, hogy ki jogosult aláírni és milyen adatokat milyen gyakorisággal kell közzétenni. A kis befektetőnek milyen rálátása lehet az üzleti tranzakciókra. Magyarország 2 pontot kapott a lehetséges 10-ből, mivel nálunk egy-egy üzleti tranzakció külső felügyeleti szerv ellenőrzése nélkül, a vezérigazgató jóváhagyásával is megtörténhet, és a vezérigazgatónak csak a tranzakció tényéről van utólagos beszámolási kötelezettsége, illetve a cégnek éves beszámoló készítési kötelezettsége van, amelyből - szintén utólag - fény derülhet a fontosabb tranzakciókra. 
  • Igazgatói felelősség index (0-10): Az indikátor azt méri, hogy milyen lehetőségei vannak a befektetőknek a döntéshozók felelősségre vonására. Magyarország 4 pontot kapott, mivel a vállalati döntéshozók felelősségre vonásának és főleg kártérítés fizetésére kötelezésének lehetőségei hazánkban igen korlátozottak. 
  • Befektetői perek egyszerűsége index (0-10): Az index azt mutatja meg, hogy a befektetőnek milyen legális érdekérvényesítési képességei lehetnek: hozzáfér-e belső iratokhoz, a szükséges dokumentáció rendelkezésére áll-e perek közben. Magyarország 7 pontot kapott. A viszonylag erős érték azt tükrözi, hogy per esetén mindkét félnek rendelkezésére áll minden perben használt információ, és a kisbefektető is kezdeményezheti vagyonfelügyelő kirendelését a vállalkozáshoz. Az értéket csökkenti azonban, hogy a polgári peres eljárás nem könnyebb, mint a büntető jogi.

 7. Adófizetés


Ebben az indikátorban azt vizsgálják, hogy hány féle adót kell fizetnie a vállalkozásnak, ezek kiszámolásával, benyújtásával és befizetésével mennyi idő megy el, és az adózás előtti eredmény hány százalékának megfelelő  összeget kell fizetni. Az adófizetési körbe beleértendő minden fizetési kötelezettség: a társadalombiztosítási járulékoktól kezdve az osztalékot terhelő adókig. 


Magyarország a 118. helyen áll adófizetés tekintetében a teljes rangsorban, ami hátulról a 4. helyet jelenti az EU-n belül. A Világbank egy egyforma pénzügyi és foglalkoztatotti mutatókkal rendelkező minta-vállalat adófizetési kötelezettségeivel számolt minden országban. Számításai szerint, a mintavállalat nagyjából az adózás előtti nyereség felét költené Magyarországon adóra és 277 órát töltene adófizetéssel évente. Mindkét érték csekély mértékű javulást mutat 2005 óta.  

8. Külkereskedelem

Ebben az indikátorban arra keresik a választ, hogy az export-import tevékenység végzéséhez hányféle dokumentáció szükséges, milyen időigénnyel kell számolni az ügyintézéskor, a szállítmányozáskor, a vámkezelés kapcsán, stb., és hogy mindez mennyibe kerül (természetesen nem számolva korrupcióval). 


Magyarország 78. a teljes rangsorban, de az EU-n belül  csak Bulgáriát és Szlovákiát előzzük meg. 

9. Szerződések kikényszeríthetősége


A szerződések kikényszerítésekor azt vizsgálják, hogy féle procedúrát kell végrehajtani, mennibye kerül mindez és mennyi idő megy el vele. Ebben a témában a rangsor 16., és az EU-n belül 7. helyen állunk, ami különösen akkor meglepő, ha tudjuk, hogy a szerződések kikényszerítésének magyar időigénye több mint egy év (395 nap). 

10. A fizetésképtelenség rendezése

A fizetésképtelenség esetében az a kérdés, hogy a hitelező mennyi idő alatt, milyen költséggel a követelése mekkora részére számíthat. Ebben a vonatkozásban Magyarország a teljes lista 70. helyén áll, ami azonban az EU-ban csak hátulról a 4. helyhez volt elég.


Évek óta nagyjából változatlanul, a magyar hitelező 2 év alatt jut a pénze kicsit több mint harmadához, amit ráadásul a követelés 15-ának megfelelő költségekkel csökkenteni kell. 

2013. február 12., kedd

Vállalkozni Magyarországon 3. rész Világbanki rangsor

A Világbank (Wolrld Bank) minden évben jelentést készít a vizsgálatában részt vevő országok (2012-ben már 185 ország) üzleti környezetének alakulásáról. A vizsgálatban a teljes vállalati életciklust átölelő 11 kiemelt indikátor szerint értékeli és rangsorolja az egyes országok üzleti környezetét. Azt próbálják meg számszerűsíteni, hogy az egyes országokban mekkora a vállalkozás alapításának, működtetésének és megszüntetésének költség-, idő- és adminisztráció vonzata, továbbá mekkora és milyen típusú védelemben részesülnek a befektetők, és milyen nehéz vagy könnyű hitelhez jutni. A 11. indikátor a munkavállalók alkalmazásáról szól, mivel azonban erről nem készült összehasonlító adatbázis, ezért én sem fogom bemutatni.

A 11 indikátor természetesen nem fedi le a teljes valóságot, nem vesz figyelembe minden létező szempontot, de elég jó rálátást enged a szabályozó környezetre. A rangsor és annak változása minden esetben relatív. Változhat, ha új ország kerül a vizsgálatba, vagy korábban benne lévő ország kilép. Változhat akkor is, ha más országok fejlődnek, és persze akkor is, ha Magyarország fejlődik.

Az én összehasonlításomban az EU országai szerepelnek, mivel 185 adat áttekinthetetlen lett volna. Az ábrákon minden esetben azt látjuk, hogy az adott indikátor / összesítés alapján az egyes országok a teljes, 185 országot átfedő rangsor hányadik helyét foglalják el.


Magyarország legrosszabb helyezése a 66. volt (2007-ben). 2008 után az ország sokat lépett előre a rangsorban, 2009-ben elérve eddigi csúcsát, a 41. helyet. Azóta folyamatosan hátrafelé csúszunk a rangsorban, jelenleg az 54. helyen állunk.


Az EU-n belül ez a 19. helyet biztosítja számunkra. Régiós viszonylatban a középmezőnyben vagyunk.

Az alábbiakban az egyes indikátorokon megyünk végig.

1. Új vállalkozás indítása

A kutatás alapján a vállalkozás indítása Magyarországon 4 eljárást (ügyvéd megbízása, a jegyzett tőke min. 50%-nak befizetése, adóhatósági regisztráció, TB regisztráció) takar és 5 munkanapot vesz igénybe. Mivel az összehasonlíthatóság végett a kutatás korlátolt felelősségű vállalkozást vizsgál, annak alapítási költségét veszi figyelembe, ami az egy főre eső jövedelem 8,9%-a plusz a minimális jegyzett tőke igény, ami az egy főre eső jövedelem 9,4%-a.


Ezzel az 52. helyen vagyunk a ranglistán, és 11. helyen az EU-ban. A régióból csak Szlovénia és Észtország előz meg bennünket.

Az eljárás 2005 óta minden szempontból egyszerűsödött. Akkor 6 eljárást kellett indítani, az átfutási idő 52 nap volt és a teljes költségigény az egy főre eső jövedelem 110%-át tette ki.

2. Építési engedélyek beszerzése

Az építési engedélyek beszerzése indikátor a jobb összehasonlíthatóság kedvéért egy új építésű raktár felhúzását feltételezi. Ehhez Magyarországon 26 eljárást kell elindítani, 102 napot kell rászánni, és az egy főre jutó jövedelem 5,7%-ának megfelelő költséget kell leperkálni (a kutatás korrupciós költségeket nem vesz figyelembe).


Ezzel az 55. helyet biztosítottuk a számunkra, és az EU-n belül a 13-dikat. Három régiós versenytárs szerepel csak előttünk.

Az eljárás 2005 óta mindössze időigényét tekintve egyszerűsödött, hála a 2011-ben bevezetett hivatali időkorlátoknak: 2005-ben 5 hónapba telt, szemben a mostani kicsit több mint három hónappal.

3.  Áram bevezetése a raktárba

Ahhoz, hogy a szép új raktárépületben legyen áram 5 eljárást kell kezdeményezni, ami összesen 252 napot vesz igénybe és az egy főre jutó jövedelem 117%-ába kerül.


Nos, e tekintetben rangsorbeli helyezésünk kevésbé kedvező, 109, ami az EU-n belül a 22. helyet biztosítja számunkra. Az elmúlt években nem történt jelentős változás a procedúrában.

4. Ingatlan bejegyzés

Az ingatlan földhivatali bejegyzése 4 eljárás kezdeményezését igényli, 17 nap alatt zajlik le, és az ingatlan értékének 5%-ába (illeték fizetés) kerül.


Ezzel a teljes listán 43., az EU-n belül 12. helyen állunk. Az eljárás 2005 óta mind költség- (11%), mind pedig időigény (78 nap) vonatkozásában egyszerűbbé vált.

A további 6 indikátor bemutatására a következő bejegyzésben kerül sor.