Strukturális munkanélküliség

A munkaerő-piac strukturális tökéletlenségét, azaz a munkaerő kínálat eltérését a munkaerő kereslettől, két dimenzióban (vertikális és horizontális) vizsgálhatjuk.

Vertikális eltérésekről munkaerő-kereslet és kínálat között akkor beszélünk, ha a munkavállaló képzési szakterülete stimmel ugyan, de a végzettségi foka nem megfelelő. Példa: az állásra jelentkező műszaki szakközépiskolát végzett, de nekem a munka elvégzéséhez valójában egyetemi végzettségű munkavállalóra volna szükségem.

Horizontális eltérésről akkor beszélünk a munkaerő-piacon, amikor a keresett munkaerő képzettségének területe eltér a munkaerő-kínálat képzettségi területéről. Például ápolónőket keresünk, de a jelentkezők között csak autószerelők vannak.

A horizontális eltérés nehezen mérhető, mivel csak definíció kérdése, hogy mit tekintünk annak. A Randstad 10 nagykategóriába (pl: humán, műszaki, egészségügyi végzettség…) soroltatta be mind az igényeket, mind pedig a munkavállalók végzettségét, így a besorolás ugyan könnyű és viszonylag egyértelmű, a feldolgozás pedig jól kezelhető volt, de a mélységi elemzést sajnos, bebuktuk. Jó volna tudni, hogy pontosan hol jelentkeznek az eltérések, melyik szakmából van túlkereslet, és túlkínálat, de erre vonatkozóan nem találtam adatot.

15-29 évesek munkanélküliségi rátája

Felsőfokú végzettségre jobbára csak 19 éves korunk után teszünk szert, ezért a 19 év alatti munkanélküliek mind maximum középfokú végzettségűek. Látható, hogy ebben a korcsoportban, aki dolgozni akar, annak gyakorlatilag esélye sincs. A korcsoport átlagos munkanélküliségi rátája megközelíti az 50%-ot.

A 20-24 évesek korcsoportjában, a munkanélküliségi ráta az alapfokú végzettségűek között a legmagasabb. Látható azonban, hogy más végzettséggel sem könnyű elhelyezkedni: a munkanélküliségi ráta ebben a korcsoportban a szakközépiskolások kivételével minden esetben 20% feletti.

A 25-29 évesek között minden végzettségi csoportban javul a foglalkoztatottság. 10% alá azonban csak az egyetemet végzettek körében csökken. Főiskolások és szakközépiskolát végzettek esetében kerek 10%, az összes többi esetben ennél jóval magasabb. 

Miért olyan magasak az elvonások?

… és ez még csak a jelen. Ezen felül félre kell tennie a saját nyugdíjára és a gyermekei taníttatására, esetleg lakására, szóval az életben való elindítására.

Munkanélküliség az EU-ban

Lássuk, mit jelent az előző ábra az EU adatokhoz viszonyítva. Az állástalanok száma az EU-ban 2012 március végén elérte a történelmi rekordot jelentő 25,3 milliót − ez 11,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta uniós szinten 10,4 százalék − a 27-ből csak tíz tagállamban nem emelkedett −, fokozódtak az egyenlőtlenségek a jobban teljesítők és a periféria országai között. A legalacsonyabb és a legmagasabb munkanélküliségi ráta − azaz a 4,5 százalékos osztrák és a 25,1 százalékos spanyol − közti különbség minden eddigit felülmúl.

A munka világa

Ezúttal a munka világába nyerünk betekintést. Szép sorjában megnézegetjük, kik dolgoznak és kik nem, hogyan segítjük a munkához jutást (pl. részmunkaidő, kisgyermekes anyák és 55 év felettiek foglalkoztatottsága), és ezzel párhuzamosan vagy ennek köszönhetően mennyit költünk különböző szociális juttatásokra és különösen nyugdíjra. Belepislogunk megint a pszichológia nem túl mély bugyraiba és elgondolkodunk azon, hogyan viszonyul a magyar dolgozó réteg a munkához. Aztán rá fogunk döbbenni arra, amit annyi felöl szajkóznak, de mindig csak rálegyintettünk, hogy nekünk már valóban nem lesz nyugdíjunk, de sebaj, majd a megtakarításainkból…. És nem tudom megállni, hogy ne idézzem a kedvenc sógoromat, aki a lányom szülinapján megjegyezte, hogy egyáltalán nem jó ötlet manapság azt kívánni valakinek, hogy 120 évig éljen.