A következő címkéjű bejegyzések mutatása: adóbevételek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: adóbevételek. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 17., szerda

Kormányzati kiadások és bevételek 1999-2012


A magyar kormányzati kiadások a mindenkori GDP 50%-a körül mozognak, ami a középmezőnyt jelenti az EU-ban. Keleti szomszédaink jóval alacsonyabb, egyes nyugati országok jóval magasabb újraelosztást alkalmaznak.


Az Eurostat adatai alapján, a kormányzati kiadásokon belül a bankjaival küszködő Írország kivételével mindenütt a szociális védelemhez kapcsolódnak a legnagyobb összegű kiadások. Magyarország e tekintetben is a középmezőnybe tartozik. Figyelemre méltó, hogy GDP arányosan másfélszer annyit költünk szociális kiadásokra, mint a szomszédos Szlovákia. Általános közszolgáltatások tekintetében - ide tartozik a közszféra foglalkoztatotti jövedelme - csak Görögország és Ciprus előz meg bennünket. Oktatásra az EU átlagnak megfelelő, egészségügyre azonban annál jóval alacsonyabb összeget költöttünk 2011-ben. 


A KSH más szempontrendszer szerint bontja meg a kormányzati kiadásokat. A kiadások két legnagyobb tétele a KSH bontása szerint, a pénzbeni társadalmi juttatások (különféle szociális transzferek) és a munkavállalói jövedelem (közszféra jövedelme) volt. 


A legnagyobb tétel a szociális transzferek csoportja, amelyek 2009-ben a GDP 17%-át érték el, és onnan indultak lassú csökkenésnek a különféle szigorító intézkedések hatására (táppénz, munkanélküli ellátás, korhatár alatti nyugdíj kifizetések, kamattámogatások csökkenése). 

2001-ben, az első Orbán kormány döntött a köztisztviselői bérek három év alatt 70%-kal történő emeléséről, aminek hatására a munkavállalói jövedelmek 2003-ra a GDP 13%-a fölé emelkedtek. Ezt követően azonban a mindenkori kormányok szorosabbra fogták a gyeplőt, és 2012-re a munkavállalói jövedelmek a GDP 10%-a, vagyis 1999-es szint alá csökkentek, pedig a nemzetközi adatok alapján láthattuk, hogy még így is az EU élmezőnyébe tartoznak. Nominális értéken számolva, 2005 óta nem nőttek egyáltalán. 


A kiadási oldalt azonban nem szabad önmagában vizsgálni. Lássuk, mi történt ez idő alatt a bevételek frontján! 2011-ben láthatóan megugrott a bevétel a magánnyugdíj-pénztári vagyon átcsatornázásának köszönhetően. 


Társadalombiztosítási bevételként (nyugdíjalap + egészségbiztosítás) 2008-ban nominálisan is megközelítőleg ugyanannyi folyt be az államkasszába, mint 2012-ben, pedig akkor e mellett még fizettünk magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben a nyugdíjpénzek már kizárólag a nyugdíjalapba folynak be, 2012-ben ismét deficites (88 milliárd forinttal) lett. 

2008 és 2012 között a jövedelemadó bevételek 840 milliárd forinttal csökkentek, amit a válság hatására visszaeső jövedelem, valamint az egykulcsos adózás bevezetése magyaráz. 

A kieső bevételt a kormányzat kisebb részben az egyéb bevételekből (pl.: ágazati különadók), nagyobb részben termékadókból (ÁFA- és jövedéki adó emelések, regisztrációs és termékadók, telekommunikációs adó, stb.) pótolta. A termékadók teszik ki az összes kormányzati bevétel közel 40%-át, és a GDP 18%-át. 

2012. október 1., hétfő

Adótípusok és EU országokhoz viszonyított mértékük


A magyar adóbevételek jelentős része nem direkt jellegű. Az indirekt adók (pl.: ÁFA, jövedéki adók, egyéb termék adók, stb.) vonatkozásában Magyarország a második az EU-ban, míg a direkt adók vonatkozásában kifejezetten a sor vége a mienk, a társadalombiztosítási bevételek pedig 1 százalékponttal haladják meg az EU átlagot.

A termékeket terhelő adók nagyságát (27,4%) tekintve hazánk a 4. az EU-ban (ez következik az indirekt típusú adóztatásból). Pedig az összehasonlítás még ÁFA-emelés előtti. Kíváncsi vagyok, hány helyet ugrunk majd a 27%-os ÁFA és különféle egyéb termékadók hatására! (Dánia nagyon elérhetetlennek látszik a maga 31% feletti értékével, de a második Svédországot talán be tudjuk előzni, neki csak 28,1%-a van. Kis Áfa-emelés, némi chipsadó, telefon-adó, jövedéki adó meg tranzakciós illeték, és hipp-hopp…)

A munkát terhelő adók vonatkozásában ötödikek vagyunk (a munkajövedelmeket 39,4%-os implicit adó terheli, a csúcsév 2008 volt 42,3%-kal. Abban az évben dobogósak voltuk Olaszország és Belgium mögött). Ez várhatóan csökken 2011-re vonatkozóan. A munkát terhelő magas adószint ellenére GDP-arányosan relatíve alacsony összeg folyik be ezekből az adónemekből, hála az alacsony foglalkoztatásnak.

A tőkét terhelő adó (4,7%) az egyik legalacsonyabb az EU-ban, főleg a vállalkozási nyereségadók alacsony voltának köszönhetően (ezzel próbáltuk anno vonzani a külföldi vállalkozásokat). 2010-ben egyébként a ráta növekedést mutatott, 2011-ben pedig nagyot ugrik majd, mindkét változás a szektorális különadóknak köszönhető.

A környezeti adók értéke (2,6%) az EU átlagnak megfelel.

Adóbevételek térképen


2010-ben Magyarország GDP arányos adóbevétele 37,8% volt, amivel hazánk a 12. helyet vívta ki magának az EU-ban. Az adóbevételek 2,4 százalékpontos csökkenést mutattak 2009-hez képest, amikor hazánk a kilencedik volt. A környező országok közül egyedül Ausztria tud magasabb adóbevétel arányt felmutatni, Szlovénia közel hasonlót, a többi régiós ország, azonban 8-10 százalékponttal koslat mögöttünk.

Adóbevételek GDP-hez viszonyított nagysága


A következő kérdés: honnan van minderre pénze az államnak?

Az Európai Unióban az állami szervek által beszedett adók és társadalom biztosítási hozzájárulások összege 2008-ban a tagországok összesített GDP-jének 39,3%-át tette ki. Megállapítható, hogy a jövedelem-centralizáció az unióban magasabb, mint a világ más fejlett térségeiben: az Egyesült Államokban az adóbevétel a bruttó hazai termék 26,9%-ának, Japánban pedig 28,3%-ának felelt meg 2008-ban. 

Az uniós adóztatás magasabb szintje nem új keletű jelenség, gyökerei egészen az 1970-es évekig nyúlnak vissza, amikor a közszféra szerepének kiterjesztésével egyidejűleg erőteljesen kellett növelni a GDP-arányos bevételeket. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség 1970–1980-as években bekövetkezett emelkedése szintén az adóterhelés növekedését eredményezte. Az Európai Bizottság jelentése szerint 1970 és 1999 között a jelenlegi eurózónára számítva a GDP-arányos bevételek 11 százalékponttal emelkedtek, míg az Egyesült Államokban ugyanezen idő alatt mindössze 2,5 százalékpontos növekedés következett be.