Mi lenne Magyarországon társadalmi transzferek nélkül? És hogyan néz ki a jövedelmek eloszlása a transzferekkel?
A transzfereknek köszönhetően a teljes népességen belül a szegénységi arány* 14%. Transzferek nélkül 50% lenne. Csak a nyugdíj figyelembe vételével a szegénységi arány máris 26%-ra javul.
A legveszélyeztetettebb háztartástípusok a gyermeke(ke)t egyedül nevelők, illetve a 3 vagy több gyermeket nevelők.
A jövedelmi egyenlőtlenségeket általában az S80/S20** mutatóval és a Gini együtthatóval*** szokták vizsgálni. Mindkét mutató alapján Magyarország az alacsonyabb jövedelmi egyenlőtlenségekkel rendelkező országokhoz tartozik.
A mutatók időbeli változásán azonban nyomon követhetők a mindenkori költségvetés-politikai intézkedések hatásai. Mindkét mutató értéke 2009-ben volt a legalacsonyabb nálunk (3,4, illetve 24,1), amivel akkor az 1. illetve a 3. helyet foglaltuk el az EU listán, de ezekkel az értékekkel ma is csak Norvégia és Izland előzne meg minket.
A jövedelmek eloszlását mutatja az is, hogy melyik jövedelmi csoport mekkora részt tudhat magáénak a teljes jövedelemből. Ez alapján relatíve stabilnak mondható a magyar jövedelem eloszlás.
Az elmúlt néhány évben csak az alsó és a felső jövedelmi ötöd által birtokolt jövedelem arány változott meg, azok sem kirívó mértékben.
*A szegénységi arány az egy fogyasztási egységre jutó (ekvivalens) jövedelem mediánjának 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező különböző típusú háztartásokban élő személyek az összes azonos típusú háztartásban élő személyekhez viszonyítva.
**Az S80/S20 mutató az alsó és a felső jövedelmi ötöd által birtokolt jövedelem egymáshoz viszonyított arányát mutatja meg.
***A Gini együttható a jövedelmük nagysága szerint sorba rendezett népesség, illetve az általuk birtokolt jövedelmi hányad kapcsolatát mutatja.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jövedelmi tizedek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jövedelmi tizedek. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. december 3., szerda
2014. december 2., kedd
Valóban a gazdagokat támogatjuk a szociális transzferekkel?
Amióta megjelent a KSH 2014. novemberi kiadványa a háztartások életszínvonaláról, sok helyen (pl.: itt) lehetett arról olvasni, hogy a magyar redisztribúció a gazdagokat támogatja, ami abból látszik, hogy a magasabb jövedelműek társadalmi jövedelmei magasabbak.
A probléma azonban nem ez.
Hanem ez.
A felső 4 jövedelmi tizeden (a leggazdagabb 40%-on) belül a nyugdíjasok aránya 30% feletti minden tizedben. A társadalmi juttatások összege ezekben a tizedekben a nyugdíjakból származik, amik az összes juttatás több mint 80%-át teszik ki.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szerint, 2014-ben az átlagnyugdíj összege havi 116 ezer, vagyis évi 1,4 millió forint, ami a 9. tizedbe esik.
Amikor a leggazdagabb tizedről beszélünk, az emberek többsége Csányi Sándorra gondol. Vagy valaki másra a top 10-ből. De a leggazdagabb tized nem tíz emberből áll, hanem a felső 10%-ból, vagyis közel egymillió emberből. Ahhoz, hogy közéjük tartozz, elég havi 200 ezer nettót keresned - ha egyedül élsz. És ez a kulcs. Ide tipikusan a gyermektelen felnőttek tartoznak. Az átlagos háztartás méret ebben a tizedben 1,8 fő.
Legyen a példánkban egy házaspár, és keressenek fejenként 300 ezer forint bruttót (az átlagkereset 234 ezer), ami nettó 200 ezer. Büszkén kijelenthetik, hogy a felső 10%-ba tartoznak. Ha két gyereket nevelnek, akkor az egy főre jutó nettó jövedelmük - figyelembe véve a családi pótlékot (26,6 ezer) és az adókedvezményt (20 ezer) is - már csak 104 ezer forint, máris visszaestek 2 kategóriát. Ha három gyerekük van, és anyuka esetleg gyesen maradna a harmadik gyerekkel (28,5 ezer forint mínusz 10% nyugdíjjárulék a korábbi 300 ezer forint bruttó helyett), akkor az eddig dúsgazdagnak tekintett család már csak a 4. tizedbe férne be.
Nem lopnak. Nem köztörvényes bűnözők. Nem lusták dolgozni. Csak szültek három gyereket egy átlagosnál magasabb jövedelem mellett.
A probléma tehát nem az, hogy a gazdagokat támogatjuk. Hanem az, hogy kint van a popónk a gatyából. Átlagkeresettel már a 9. tizedben vagyunk. Minimálbérrel a 8. tized a mienk.
A nyugdíjon kívüli szociális juttatások erősen koncentrálódnak ugyan az alsó rétegekbe, de csekély összegük miatt, a nagy képen ez mit sem javít.
UPDATE: A számítást korrigáltam a családi adókedvezménnyel és a családi pótlékkal. Kicsit szebb lett így a kép, de nem sokkal.
A probléma azonban nem ez.
Hanem ez.
A felső 4 jövedelmi tizeden (a leggazdagabb 40%-on) belül a nyugdíjasok aránya 30% feletti minden tizedben. A társadalmi juttatások összege ezekben a tizedekben a nyugdíjakból származik, amik az összes juttatás több mint 80%-át teszik ki.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szerint, 2014-ben az átlagnyugdíj összege havi 116 ezer, vagyis évi 1,4 millió forint, ami a 9. tizedbe esik.
Amikor a leggazdagabb tizedről beszélünk, az emberek többsége Csányi Sándorra gondol. Vagy valaki másra a top 10-ből. De a leggazdagabb tized nem tíz emberből áll, hanem a felső 10%-ból, vagyis közel egymillió emberből. Ahhoz, hogy közéjük tartozz, elég havi 200 ezer nettót keresned - ha egyedül élsz. És ez a kulcs. Ide tipikusan a gyermektelen felnőttek tartoznak. Az átlagos háztartás méret ebben a tizedben 1,8 fő.
Legyen a példánkban egy házaspár, és keressenek fejenként 300 ezer forint bruttót (az átlagkereset 234 ezer), ami nettó 200 ezer. Büszkén kijelenthetik, hogy a felső 10%-ba tartoznak. Ha két gyereket nevelnek, akkor az egy főre jutó nettó jövedelmük - figyelembe véve a családi pótlékot (26,6 ezer) és az adókedvezményt (20 ezer) is - már csak 104 ezer forint, máris visszaestek 2 kategóriát. Ha három gyerekük van, és anyuka esetleg gyesen maradna a harmadik gyerekkel (28,5 ezer forint mínusz 10% nyugdíjjárulék a korábbi 300 ezer forint bruttó helyett), akkor az eddig dúsgazdagnak tekintett család már csak a 4. tizedbe férne be.
Nem lopnak. Nem köztörvényes bűnözők. Nem lusták dolgozni. Csak szültek három gyereket egy átlagosnál magasabb jövedelem mellett.
A probléma tehát nem az, hogy a gazdagokat támogatjuk. Hanem az, hogy kint van a popónk a gatyából. Átlagkeresettel már a 9. tizedben vagyunk. Minimálbérrel a 8. tized a mienk.
A nyugdíjon kívüli szociális juttatások erősen koncentrálódnak ugyan az alsó rétegekbe, de csekély összegük miatt, a nagy képen ez mit sem javít.
UPDATE: A számítást korrigáltam a családi adókedvezménnyel és a családi pótlékkal. Kicsit szebb lett így a kép, de nem sokkal.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)