Dohányzás tiltása: vélemények

Kormányzati megbízás alapján készült az Országos Egészségfejlesztési Intézet felmérése, ami a dohányzás tiltásával kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta. Úgy találták, hogy bizonyos létesítménytípusok esetében (pl.: játszóterek, hivatalok, közoktatási intézmények, egészségügyi intézmények) a lakosság egyöntetűen támogatja a tiltást. Más esetekben a vélemény a kérdezett dohányzási szokásaitól függő választ kapunk. A lakosság nem dohányzó részének többsége minden kérdezett létesítmény esetén elutasító volt, bár a kocsmák, diszkók, bárok esetében az elutasítás csekélyebb mértékű, mint a többi esetben. A legtöbb létesítmény esetében a dohányzók is támogatják a tiltó intézkedéseket, bár a támogatásuk mértéke minden esetben alacsonyabb, mint nem dohányzó társaiké. A dohányzók többsége a kocsmákban, bárokban, diszkókban, buszmegállókban, sőt a munkahelyeken is engedélyezné a dohányzást.

Egy nemrégiben megjelent Eurobarométer kutatás az európai dohányzási szokásokat vizsgálta, nemzeti szintű bontásban. A kutatás szerint, az európai dohányosok 70%-a, a magyarok háromnegyede 18 éves korára már rendszeresen dohányzott. Sőt, az európai dohányzók 17%-a, a magyarok 15%-a 15 éves kora előtt kezdett rendszeres dohányzásba.

A felmérés szerint, öt dohányosból három megpróbált már leszokni a dohányzásról – sikertelenül. Látva tehát a dohányosok gyerekként szoknak rá, majd nehezükre esik elhagyni a dohányzást, a megelőző intézkedéseknek (iskolai tájékoztató órák, dohányzás-ellenes médiakampányok, a dohányzás „ciki” voltának erősítése, pozitív felnőtt minta) és a törvényi tiltások elrettentő erejének különösen nagy jelentősége lehet.

Fiatalok és a dohányzás

A 13-15 éves korosztály dohányzási szokásait felmérő nemzetközi kutatás, a Global Youth Tobacco Survey (GYT) keretében Magyarországon az Országos Egészségfejlesztési Intézet készített felmérést 2012-ben. A GYTS felmérést a WHO és az amerikai CDC (Centers of Disease Control and Prevention) 1998-ban indította útjára. Az adatfelvételt rendszeres időközönként valósítják meg a projektben résztvevő országok, ez Magyarországon 2003-ban illetve 2008-ban is megtörtént.

A 2012. évi kutatás alapján, 13-15 éves lányok több mint 20%-a, a fiúk 30%-a fogyaszt dohánytermékeket, igaz, a napi szintű fogyasztás még nem jellemző.

A fiatalok közel 80%-a él olyan háztartásban, ahol az ő jelenlétében dohányoznak, és a gyerekek fele említette, hogy legalább az egyik szülője dohányzik. A megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a legtöbb vagy minden barátja dohányzik.

Függőségre („_mindig_ úgy érzi, hogy reggel rögtön rá kell gyújtania”) a megkérdezett dohányzók 13%-a panaszkodott. A dohányzó fiatalok közel fele próbált a közelmúltban leszokni a dohányzásról és harmaduknak továbbra is szándékában áll (nem ismert az átfedés a két válaszkategória között).

Dohányzási szokások

Magyarországon a halálokok mintegy negyede daganatos eredetű, ami 100 ezer főre vetítve a legmagasabb az EU-ban. A daganatos megbetegedések magas aránya mögött részben a dohányzás áll. Az OECD országokon belül Magyarország az erős dohányosok közé tartozik, noha a dohányzás mértéke mind az elszívott cigaretták számát tekintve (-8% 2009-hez képest), mind pedig a dohányzók számarányát tekintve csökkent az elmúlt években.

A csökkenés a férfiak körében szignifikáns, a nők esetében az elmúlt 10 éve alatt nem regisztráltak jelentős változást. 

A dohányzás mértékének csökkentésében nehézséget jelent a folyamatos utánpótlás. Már a 16 éves fiatalok körében is gyakori a dohányzás, a megkérdezettek 37% dohányzott a kérdezést megelőző 30 nap folyamán. A 18-24 évesek dohányzási arányszáma pedig megközelíti a legnagyobb dohányos 35-64 éves korosztályét.

A férfiak esetében a naponta dohányzó aránya nagy mértékben csökken az iskolai végzettséggel. Érdekes, hogy a nők esetében nem figyelhető meg hasonló kapcsolat. 

Az egész kutatás legjelentőségteljesebb adatsora mégis a dohányzás és a vélt anyagi helyzet kapcsolata. A szegények kategóriába azok kerültek, akik saját bevallásuk szerint folyamatos anyagi gondokkal küzdöttek. A jómódú kategóriába pedig azok, akiknek nem voltak anyagi gondjaik. A "kijönnek" kategória a tudatosságban különbözik a két másik kategóriától. Ha nem élnének "beosztással", a szegények közé kerülnének. Látványos és pozitív üzenet a társadalomnak, hogy a tudatosan élők társadalmi csoportjában szignifikánsan alacsonyabb a dohányzók aránya, mint akármelyik másik vélt jövedelmi csoportban. 

A 16 éves magyar diákok csaknem harmada bevallottan kipróbált már valamilyen kábító hatású szert

A 2011 évi ESPAD (European School Survey on Alcohol and other Drogs) jelentés alapján a magyar diákok az európai átlaghoz hasonló eredményeket mutatnak mind a nyolc vizsgált mutató (cigaretta, alkohol és drogfogyasztás különféle mintázatai) vonatkozásában. Egyedül a 30 napon belüli cigarettázás értékei mutatnak az átlagnál szignifikánsan (9 százalékponttal) magasabb értéket. A visszaélésszerű gyógyszerhasználati érték pedig relatív arányukat tekintve magas: másfélszerese az átlagnak (9% próbálta már őket Magyarországon, míg az átlag csak 6%). 

A fő probléma nem is az, hogy utolértük (sőt, megelőztük) az európai átlagot, mint inkább az, hogy 1995-ben regisztrált szintekhez képest az alkohol- de különösképpen a drogfogyasztás nagy mértékben nőtt. Persze, nem tudhatjuk, mennyit változott a tanulótársadalmon belüli megítélése ezeknek a magatartásformáknak, mennyire divat eltitkolni / nyilvánosságra hozni a szerfogyasztást, a mért változás a valóságot mennyiben türközi.

A Nemzeti Drogfókuszpont napokban megjelent, 2012-es jelentése szerint, az összes (tiltott és legális) szerfogyasztás életprevalencia értéke (életprevalencia = valaha fogyasztotta már) a megkérdezett 16 éves magyar diákok körében 28,8% volt. A fiúk 28,3%-a, a lányoknak pedig 29,4%-a fogyasztott már valamilyen visszaélésre alkalmas szert az élete során.

Akár a tiltott szerekre, akár pedig a droghasználati célú szerfogyasztásra vonatkozó gyakoriságokat tekintve megállapítható, hogy a szerhasználók mintegy kétharmada próbálkozó, vagy alkalmi fogyasztó volt, jelentős részük csak egy-két alkalommal próbált ki valamilyen visszaélésre alkalmas szert. Ugyanakkor a fogyasztók egyötöde-egynegyede fogyasztott már 20 vagy több alkalommal valamilyen tiltott szert, vagy droghasználati célú szert. Az összes megkérdezetten belül a 20 vagy több alkalommal tiltott szert használók aránya 4,2%, a droghasználati célú szert ilyen gyakorisággal használók aránya 5,3% volt.

A szereket már valaha kipróbáltak közel fele 14 évesen vagy korábban használta először a három vizsgált szer valamelyikét.

A korábbi évekhez hasonlóan az életprevalencia értékek alapján a legelterjedtebben fogyasztott kábítószer 2011-ben is a marihuána volt a fiatalok körében. Szintén a korábbi évekhez hasonlóan a marihuánát követően az elterjedtebb drogok legális szerek voltak: alkohol gyógyszerrel együtt történő fogyasztása, szerves oldószerek belélegzése valamint a nyugtatók/altatók orvosi javaslat nélküli használata. A prevalencia értékek alapján az ötödik helyet a 2011-ben először kérdezett mefedron foglalta el. Ezt követték az amfetaminok, az egyéb szerek és az ecstasy életprevalencia értékei.

A kannabiszhasználat terjedése Európában háromféle mintát követ. Nyolc országban alacsony szinten stabilizálódott a fogyasztás, a gyerekek kevesebb, mint 20%-a próbálta ki valaha a szert. Más országokban, köztük nálunk is, a fogyasztás az 1995-ben regisztrált viszonylag alacsony szintről az elmúlt években gyors növekedésnek indult (ez látszik az ábrán). Az országok harmadik csoportjában a stabilizálódás viszonylag magas, 20-40% közötti szintnél következett be.