Megyék termékenysége: mint a nyulak?

Az élveszületések száma szinte minden megyében csökkent az elmúlt 10 évben. Jelentős emelkedést egyedül Budapest és Pest megye (12-12%) tudott felmutatni. Némi üröm az örömben, hogy a budapesti termékenység ezzel együtt is csak 1,1, ami az egyik legalacsonyabb érték az országban. Pest megye (1,35) termékenységi adatai pedig a Budapestről az agglomerációba kiköltöző fiataloknak, valamint az évtizedek óta Pest megyébe irányuló belföldi népmozgalomnak köszönheti a löketet, amivel az ország legtermékenyebb megyéinek egyikévé vált (a harmadik Borsod és Szabolcs után).

Az élveszületések számát tekintve, Békésben következett be a legnagyobb csökkenés: 28%(!). Ezzel a csökkenéssel Békés megye (1,11)  Csongrád megyével (1,08) és Budapesttel (1,1) karöltve állt be a legkevésbé termékeny megyék sorába. Mindeközben, Békés megyében a legmagasabb nyugdíjas korúak aránya is: 35%. A jelenséget legalábbis részben biztosan magyarázza a jellemzően fiatalabb népességet érintő a belföldi vándorlás, amelynek Békés megye volt a legnagyobb vesztese 2008-ig, amikortól ugyan az észak-magyarországi területek vették át a stafétabotot, de a dél-alföldi régió egyenlege továbbra is negatív maradt.

A hagyományosan magas termékenységű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is látványos, 21%-os csökkenést szenvedett el, bár termékenysége ennek ellenére is az országos átlag felett maradt, 1,4 körüli szinten. Csak Borsod előzte meg, ahol az élveszületések számának csökkenése ellenére, négy olyan kistérség is van, ahol a termékenységi ráta (ha nem is sokszorosan, de) meghaladja a reprodukcióhoz szükséges 2,1 értéket. 

Nyugdíjat akarsz? Éljenek a bevándorlók!

A termékenységi ráta azt mutatja, hogy egy nő átlagosan hány gyermeket vállal. A reprodukcióhoz, vagyis ahhoz, hogy a népesség ne csökkenjen, 2,1 gyerekre van szükség (tehát 10 nőnek átlagosan 21 gyereket kell szülnie). 

Az EU számára a termékenység visszaesése súlyos problémát jelent, mivel a jövő növekvő számú nyugdíjasát kell majd a csökkenő számú munkaképes korúval eltartatnia, kivéve, ha valaki fel meri vállalni a nyugdíjreform népszerűtlen intézkedéseit.

A XX. század csökkenő népesedési trendje a XXI. század elején végre pozitívba fordulni látszik, de a hosszú távú fenntartást biztosító 2,1-es arányszámot közel sem érjük el. A fenti ábra természetes növekménye a kitolódó életkornak köszönhető. Ha az EU fenn akarja tartani jóléti jellegét és nyugdíjrendszerét, akkor nincs más hátra, mint a bevándorlás gőzerővel történő támogatása, ami viszont kulturális konfliktusokkal jár és kisebb-nagyobb mértékben mindenütt a lakosság ellenállásába ütközik. 

A magyar termékenységi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és az utóbbi években tartósan elmarad a környező országok értékétől. A ráta értékének alakulásánál talán többet mondanak a Népességtudományi Intézet felmérésének adatai, miszerint a társadalom által ideálisnak tartott gyerekszám is jelentős mértékben csökkent. 

• 1974-ben a megkérdezettek 56%-a 3 gyermeket és további 12%-a annál is többet tartott ideálisnak, az átlagérték 2,74 volt. 
• 2009-ben a többség (64%) már csak két gyereket tartott ideálisnak. Három vagy annál több gyerek mindössze a megkérdezettek 16%-a szerint volt ideális. Az átlagérték 2 alá süllyedt (1,96). 

Forrás: Korfa Népesedési Hírlevél, 2012. szeptember

Magyarországon az alacsony termékenység alacsony női foglalkoztatottsággal párosul

A női foglalkoztatottság és a termékenységi arány összefüggéseire mutat rá ez az ábra. A nők szívesebben vállalnak több gyereket azokban az országokban, ahol a későbbikben várhatóan el fognak tudni helyezkedni. A korábbi ábrákkal ellentétben, ez az ábra az egyébként legjobb elhelyezkedési mutatókkal rendelkező 25-54 éves korosztály foglalkoztatottságát mutatja (a korábbi ábrák 15-64-ről szóltak).

Hány gyereket szül egy átlagos nő?

A 70-es évek közepi kiugró időszak (Ratkó-unokák) visszarendeződését követően, a magyar termelékenységi ráta a 90-es években indult drasztikus csökkenésnek, és a 2000-es évek elejére stabilizálódott. Nagyjából 2005-ig együtt mozgott a régió többi országának hasonló indexével, ekkor azonban a többi országban a ráta növekedésnek indult.