Kultúra, történetek - 6.

Magyar és holland kultúra találkozása, Dani története:

„Nemzetközi konferenciát szerveztünk egy EUs szervezetnek. Egy holland pénztárnoka volt, ő érkezett ide Bp-re elsőnek, hogy a helyszínt ellenőrizze. Viccből egy limót akart másnap a vezetőség többi tagjáért küldeni, este f8-kor arra kért, hogy kerítsek egy bérelhető limót, kérdezzem meg, lehet-e kártyával fizetni és mennyi kedvezményt lehet kapni az árból. Mondtam neki, hogy ez Magyarország, ilyenkor már nem dolgoznak, és ha valaki először vásárol valahol, akkor az a standard, hogy kp fizet, és a kedvezmény is csak törzsvevőknek jár. Erősködött, úgyhogy kerestem egyet, felvette a telefont azonnal, és mivel mindez októberben volt,amikor a limóbérlésben holtszezon van, adott 20% kedvezményt (a limóban pedig van kártyalehúzó). Ebben az volt a meglepő,hogy én voltam itthon, de mindenben neki lett igaza.”

A magyar kultúra erősen bizonytalanságkerülő. Dani tudta: a rend az, hogy fél 8-kor már nem lehet elérni egy szolgáltatót, és első vásárlásnál nincs kedvezmény és nálunk mindenki készpénzzel fizet. A holland kultúra a bizonytalanságot meglehetősen jól tűri. A holland pénztárnok számára ez a feladat izgalmas kihívást jelentett. Érdekes a történetben a hatalmi távolság dimenzió is: a holland gond nélkül magára vállalta a telefonálást, amikor érzékelte Daniban az ellenállást, nem éreztette vele, mint vendéglátóval szemben felsőbbrendűséget, nem várt kiszolgálást.

Kultúrák, történetek - 1.

Kultúrák nem önmagukban, hanem más kultúrákkal összehasonlítva léteznek. Amikor egy másik kultúrával találkozunk, eleinte a saját kultúránk jelentette szemüvegen keresztül próbáljuk értelmezni az új információt. Ezért kértem tőletek történeteket, hogy saját bőrünkön lássuk, mit jelentenek a kultúrák közötti különbségek az egyes dimenziók szerint. Érdekes, hogy szinte minden történet két dimenzió (identitás és bizonytalanság kerülés) köré csoportosult. Ez is.

Angliában élő és dolgozó Bálint története így hangzik:

„Papírzsebkendő. Egy idő után megkérdeztem angol kollegámat, hogy gusztustalannak tartják-e az orrfújást. Ugye a rejtett kérdés az volt, hogy miért szörcsög egész nap. Nem tartják annak, csak kevésbé fontos nekik. Ebédlőasztalnál azért máig nem igazán merem használni.”

A magyar bizonytalanságkerülőbb kultúra, mint az angol. Nálunk az orrfújásnak, mint sok egyéb dolognak is, íratlan szabályai vannak. Nem szörcsögünk. Az angolokat ez nem különösebben érdekli, nincsen rá szabály se pro se kontra. Bálint kulcsmondata az utolsó: az ebédlőasztalnál máig nem meri használni. Noha az angolokat nem érdekli, őt igen. Számára továbbra is bizonytalan ez a neki fontos, de az angoloknál nem szabályozott kérdés.

Hofstede dimenziók - 5. Bizonytalanság kerülés

A bizonytalanság kerülés dimenzió aszerint vizsgálja az egyes kultúrákat, hogy mennyire törekszenek bennük az emberek a környezetükkel kapcsolatos bizonyosságokra, törvényszerűségek biztosítására rituálékkal, hagyományokkal, szokásokkal, vallási magyarázattal vagy akár jogszabályokkal, illetve mennyire céljuk a felfedezés, a rácsodálkozás. 

A bizonytalanság kerülő kultúrák (pl.: mediterrán országok és Kelet-Európa) szerint ami más, az veszélyes. Az ismerős kockázat elfogadható, de a kétértelmű helyzetek és az ismeretlen kockázatok ijesztőek. Ezekkel inkább nem is foglalkozunk. A szabályok akkor is fontosak, ha soha nem működnek. Szigorú tabuk mentén határozható meg, hogy mi piszkos, rossz vagy illetlen. Egyetlen igazság létezik: a miénk. Aki kíváncsi, hamar megöregszik.

A bizonytalanságtűrő kultúrákban (pl.: skandináv országok) élőket a különbözőség kíváncsivá teszi. A kétértelmű helyzetek és ismeretlen kockázatok nem okoznak kényelmetlenség érzetet. A szabályokat csak a legszükségesebb esetekre korlátozzák. Agressziót és érzelmeket elrejtik. A deviáns és innovatív ötleteket tolerálják.

A kelet-európai kultúrák jellemzően átlag felett bizonytalanság kerülők, a magyar érték nem számít kirívónak. A kedvenc példám a húgom története, de sajnos nem emlékszem, honnan jött az, aki azt mondta neki, hogy a legfurább Magyarországon, hogy az emberek nem az időjárásnak, hanem az évszaknak megfelelően öltöznek.

A magyar bizonytalanság kerülő magatartásra a legütősebb példák egyike a devizahitelezést kivizsgáló bizottság meghallgatásán Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szájából elhangzó reakció volt: „A jegybank stabilitási jelentései utaltak arra, hogy itt van egy kockázat. De nem követeltek vagy javasoltak intézkedést.” A figyelmeztetések kizökkentették őt a kényelmi zónájából, de mivel nem érzékelt cselekvési kényszert (valóban nem követelt beavatkozást sem a jegybank sem más), és nem volt számára követhető cselekvési minta, ezért inkább visszahúzódott a megszokott biztonságba.