A bizonytalanság kerülés dimenzió
aszerint vizsgálja az egyes kultúrákat, hogy mennyire törekszenek bennük az
emberek a környezetükkel kapcsolatos bizonyosságokra, törvényszerűségek
biztosítására rituálékkal, hagyományokkal, szokásokkal, vallási magyarázattal
vagy akár jogszabályokkal, illetve mennyire céljuk a felfedezés, a
rácsodálkozás.
A bizonytalanság kerülő kultúrák (pl.: mediterrán országok és Kelet-Európa) szerint ami más, az veszélyes. Az ismerős kockázat elfogadható, de a kétértelmű helyzetek és az ismeretlen kockázatok ijesztőek. Ezekkel inkább nem is foglalkozunk. A szabályok akkor is fontosak, ha soha nem működnek. Szigorú tabuk mentén határozható meg, hogy mi piszkos, rossz vagy illetlen. Egyetlen igazság létezik: a miénk. Aki kíváncsi, hamar megöregszik.
A bizonytalanságtűrő kultúrákban
(pl.: skandináv országok) élőket a különbözőség kíváncsivá teszi. A kétértelmű helyzetek és
ismeretlen kockázatok nem okoznak kényelmetlenség érzetet. A szabályokat csak a
legszükségesebb esetekre korlátozzák. Agressziót és érzelmeket elrejtik. A
deviáns és innovatív ötleteket tolerálják.
A kelet-európai kultúrák jellemzően átlag felett
bizonytalanság kerülők, a magyar érték nem számít kirívónak. A kedvenc példám a
húgom története, de sajnos nem emlékszem, honnan
jött az, aki azt mondta neki, hogy a legfurább Magyarországon, hogy az emberek
nem az időjárásnak, hanem az évszaknak megfelelően öltöznek.
A magyar
bizonytalanság kerülő magatartásra a legütősebb példák egyike a
devizahitelezést kivizsgáló bizottság meghallgatásán Dr. Draskovics Tibor
pénzügyminiszter szájából elhangzó reakció volt: „A jegybank stabilitási
jelentései utaltak arra, hogy itt van egy kockázat. De nem követeltek vagy
javasoltak intézkedést.” A figyelmeztetések kizökkentették őt a kényelmi
zónájából, de mivel nem érzékelt cselekvési kényszert (valóban nem követelt
beavatkozást sem a jegybank sem más), és nem volt számára követhető cselekvési
minta, ezért inkább visszahúzódott a megszokott biztonságba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése