Internet és használói

Az internet előfizetések száma Magyarországon 2002-ben 670 ezer volt, 2012-ben meghaladta az 5 milliót. 

A fejlődést technológia váltások sora kísérte. A kezdeti előfizetések 60%-a kapcsolt vonali előfizetés volt jellemzően modemes, kisebb részben ISDN alapú. A kapcsolt vonali internet szolgáltatás akkor szenvedte el az első jelentősebb visszaesést, amikor piaci trendeknek megfelelően a Magyar Telekom 2006-ban levette a palettájáról. Mára számát és arányát tekintve egyaránt visszaszorult, mindössze az összes előfizetés 0,3%-át teszi ki. 

2006-ban a kapcsolt vonali szolgáltatás helyett a szintén telefonvonal alapú xDSL szolgáltatások kerültek előtérbe. Ugyanakkor fejlődésnek indult a kábel-tévé alapú szolgáltatás is, amely 2010-ben már megelőzte az xDSL-t, és száma azóta is folyamatosan nő, míg az xDSL csökken. A kábel-tévé fejlődése azonban már nem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy a rakétaszerűen kitörő, és a vezetést 2009-ben átvevő mobilinternettel lépést tartson. A mobilinternet aránya azóta is töretlenül nő, 2012-ben az összes internet-elérés 58%-át tette ki.

Az értékesítési trendeknek megfelelően, a kapcsolt vonali szolgáltatásokból származó árbevétel gyakorlatilag nullára csökkent. A piaci árak esése miatt az xDSL szolgáltatásokból származó árbevétel annak ellenére esett vissza 13%-kal 2006-ról 2011-re, hogy ugyanebben az időszakban az előfizetők száma 34%-kal nőtt. Az árak csökkenését mutatja az is, hogy miközben a kábel-tévé alapú internet előfizetők száma 2,5-szeresére, az egyéb típusú eléréseket használók száma 14-szeresére emelkedett, ezekből az előfizetésekből nem tettek szert több bevételre a vizsgált időszakban a szolgáltatók. Egyedül a mobilinternetből származó árbevétel nőtt jelentősebb mértékben (5,5-szeresére), miközben az előfizetőszám közel kilencszeresre változott.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy mára a háztartások kétharmada rendelkezik valamilyen típusú internetkapcsolattal, többségük szélessávúval. Ez az érték alig marad az EU átlagától (73%, illetve 68%).

A KSH minden évben végez felmérést a lakosság körében a számítógép-és internet használati szokásokkal kapcsolatban. A legutóbbi kérdezés során azt találták, hogy a lakosság közel 70%-a aktívan használ számítógépet és internetet is. 

Egy 2012-ben végzett Eurobarométer kutatás keresett válaszokat az európaiak internettel kapcsolatos szokásaival, véleményével, félelmeivel kapcsolatban. Ebből többek között arra derül fény, hogy az euróapaiak, köztük a magyarok is, leginkább otthon interneteznek. A magyarok azonban sokkal kevésbé használnak internetet munkahelyen vagy utazás közben, mint az EU átlag.

A magyarok sokkal kevésbé használnak hordozható internetelérési eszközöket, mint az átlagos európai internetezők. 

Internethasználási célja szerint is eltérnek a magyarok az EU átlagától. Sokkal többen olvasnak híreket a neten, többen használják a közösségi oldalakat és többen is játszanak online játékokat. Sokkal kevésbé merészek azonban, amikor internetes bankolásra, vásárlásra kerülne sor. 

Ennek oka az, hogy magyarok sokkal kevésbé magabiztosak (47%), mint az európaiak átlaga (69%) ezekkel az online szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A magabiztosság hiányának legfőbb oka azonban meglepő módon nem technológiai eredetű, hanem sokkal inkább a személyes kapcsolatok, a termék megszemlélése, a személyes tájékozódás iránti igény volt.

Telefónia-történelem

A vezetékes telefonhálózat kiépítése a rendszerváltás után gyors ütemben indult meg. 1990-ben kevesebb, mint 1 millió, 2000-ben már közel 4 millió háztartás rendelkezett vezetékes telefon fővonallal. A telefonhálózat kiépítéséhez kapcsolódó óriási beruházás megtérülését azonban veszélyeztette az ebben az időben beinduló mobiltelefon-dömping.

1990-ben még mindössze 5 ezer darab mobiltelefon-előfizetést tartottak nyilván, 2000-ben számuk már meghaladta a 3 milliót, és a 2008-as csúcsévben 12,2 millióra bővült. Ez az adat a kártyás előfizetéseket is tartalmazza. Mobiltelefon-ellátottság tekintetében az EU középmezőnyében foglalunk helyet.

A kártyás előfizetések számáról 2002-tól kezdődően rendelkezünk adatokkal. Abban az évben még az összes mobil-előfizetés közel 80%-a kártyás volt. A csökkenő tarifák, lebeszélhető előfizetési díjak, valamint a különböző hűség-kedvezmények következtében azonban a nagyobb elkötelezettséget jelentő előfizetések aránya folyamatosan javult, 2012-ben már meghaladta az 50%-ot.

A 2000-es évektől lendületet kapó mobil telefónia folyamatosan szorította ki a vezetékes telefonokat. A vezetékes előfizetések száma lassú csökkenésnek indult, 2010-ben 3 millió alá csökkent, és azóta is 2,9 millió körül alakul. Radikálisabban csökkent azonban a vezetések hálózatból kezdeményezett hívások száma.  Az 1999-es csúcsévben 4,2 millió hívást indítottak vezetékes hálózatból, 2012-ben már csak 1,6 milliót. Ugyanakkor, a csökkenés üteme lassult 2009-et követően. 

A 2008-at követő időszakban az egy vezetékes telefonra jutó hívások száma minden negyedévben csökkent, miközben az egy mobiltelefonra jutó hívásoké ciklikusságot mutatott: minden év első negyedévében csökkent, majd az előző évinél magasabb szinten tetőzött. Kivéve 2012-ben, amikor a növekedési ütem megtört (a negyedik negyedéves adat még nem ismert, de az első három negyedév a 2011 évi szinten teljesült). 

A beszélgetések időtartamát tekintve azonban a vezetékes telefonok tartják az első helyüket. Noha csökken a vezetékes telefonhívások időtartama és nő a mobiloké, a mobiltelefónia ezen a téren még nem vette át az első helyet.

A vezetékes telefonokról indított hívások 75-80%-a vezetékes irányban történik. Ugyanezen beszélgetések időtartamuk alapján az összes vezetékes hálózatból kiinduló beszélgetések több mint 80%-át teszik ki. 

A mobil telefonok esetében még látványosabb a koncentráció: a hívások több mint 90%-a irányul mobil hálózatba, ezen belül a kezdeményezett hívások közel kétharmada saját hálózatba.