A következő címkéjű bejegyzések mutatása: oktatási célú kaidások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: oktatási célú kaidások. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 27., hétfő

Amit tanárainkról feltétlenül tudnunk kell

Közeledik a pedagógus nap, és ilyenkor nagyon sokféle gondolatunk támad(hat) a tanárainkról / gyerekeink tanárairól vagy a tanításról általában. Sokféle, szerteágazó gondolat, rendkívül magas szórással, sőt változó előjellel. Lássuk, mit mesélnek nekünk a számok. Az OECD "Education at a Glance" című kiadványa ezzel a kérdéssel is foglalkozik. 


Közhelyszámba megy a tanári hivatás társadalmi megbecsültségének alacsony volta. Egy tanár fizetése az összes felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos fizetésének mindössze kétharmadát teszi ki a középfokú oktatásban dolgozók és kevesebb, mint 60%-át az alapfokú oktatásban tanítók esetében. 


A magyar tanárok vásárlóerő paritáson számolt fizetése az egyik legalacsonyabb az OECD országok között. 


A köztisztviselők és közalkalmazottak 2003-ban, a Medgyessy kormány alatt kaptak jelentős fizetésemelést, majd utóbb minden kormány igyekezett visszavenni ebből. 2000. évi árakon számolva, 2005-ben a tanárok az 5 évvel korábbi fizetésük 160%-át vitték haza. 2010-ben már csak 120% körül. 


Vajon tudnak-e a tanárok kevesebbet dolgozni, mint amennyit keresnek? A tanítással töltött órák száma a nemzetközi összehasonlítás alapján relatíve alacsony ugyan, de messze nem annyira, mint a fizetés. 


Ráadásul, sok országban a tanároknak segítőik vannak, akik a tanításban is, illetve a felkészülésben, dolgozatjavításban, egyéb feladatokban besegítenek. Magyarországon nincsenek ilyenek, ezért a magyar tanárok a munkaidejük nagy részét nem tanítással töltik. Azokban az országokban, ahol a tanároknak sok órájuk van, az arányok fordítottak, vagyis ott sokkal magasabb a munkaidő tanítással töltött része.


A szakma nálunk is, mint sok más országban, a megbecsültség hiánya miatt veszít népszerűségéből, és lassan kiöregszik. Tanáraink mindössze 8%-a 30 év alatti, holott a korévek arányosításával 10-12% jönne ki (ha minden korév azonos létszámmal képviseltetné magát).


A szakma elnőiesedése már szintén közhely. Férfi tanárok a középfokú és a felsőfokú oktatásban jelennek csak meg komolyabb számban, az utóbbi területen, az oktatás leginkább megbecsült részében még a többséget is átveszik.

2013. május 22., szerda

Oktatásra fordított állami kiadások változása

2011-ben Magyarország 1212 milliárd forintot költött oktatási célú kiadásokra. 833 milliárd forintot az óvodai, alap- és középfokú oktatás, 271 milliárdot a felsőfokú oktatás emésztett fel.


A GDP százalékában kifejezett oktatási költségek szinte folyamatosan csökkennek 2003 (5,69%) óta. 2011-ben már csak a GDP 4,31%-át tették ki. A közhiedelemmel ellentétben, a felsőfokú oktatás kiadásai csökkentek a legkevésbé (sőt: 2011-ben nőttek), noha a 2005-ös csúcsév óta a hallgatók száma 20%-kal , az oktatóké 14%-kal esett vissza.  


2010-es változatlan árakon számolva, 2010-ről 2011-re 17%-kal csökkent az alap- és középfokú oktatás állami büdzséje. Ez volt a legnagyobb mértékű csökkenés az EU tagországok között. Románia és Görögország mutatott még fel hasonlót, de ellentétben Magyarországgal, Románia a következő évben korrigált. A legjelentősebb csökkenést az alapfokú oktatás finanszírozása szenvedte el. A csökkenés itt 25%-os volt és legnagyobbrészt 2011-ben következett be.