Munkavállalói körkép

Hogyan érez a magyar munkavállaló az idősebb és a fiatalabb kollégák iránt? Mennyire biztonságos a magyar munkahely és mit áldoznánk érte? Mire jó az átmeneti munka vállalás?

A Randstad rendszeresen végez 32 ország munkavállalói körében felméréseket. A 2013. júniusi eredmények  szerint, a magyar munkavállalók a munkatapasztalatot többre értékelik a tanulmányoknál, különösen fiatalok esetében. 

A magyarok szintén egyetértenek abban, hogy mind a fiataloknak, mind az idősebb korosztálynak nehéz elhelyezkednie. Azonban, míg a megkérdezettek közel 60%-a szerint jó ötlet, hogy saját munkáltatója fiatalokat alkalmaz, mindössze 36% támogatja a vállalat idősebb korosztályt foglalkoztató politikáját. Mindkét érték esetében a 32 országból álló lista legalján (az idősek vonatkozásában alulról a 3. helyen) található Magyarország.

A magyarok az átmeneti munkahelyeket a világ legtermészetesebb dolgai között tartják számon, annál is inkább, mivel a megkérdezett 32 ország közül nálunk a legnagyobb az egyetértés abban, hogy a "munkahely biztonság" mint fogalom nem is létezik.

Nem csoda hát, hogy szintén a magyarok tartják a  negatív rekordot az áldozatkészség terén: nálunk a legalacsonyabb (15%) azon munkavállalók aránya, akik hajlandóak lennének fizetésük egy részéről lemondani a munkahelyük bebiztosítása érdekében. Mi értelme lenne pénzt adni valamiért, ami nem is létezik??? 

Időskorúak társadalmi diszkriminációja

Minden országban, így nálunk is felmerül a kérdés, hogy az idősebb korosztály milyen társadalmi diszkrimináció éri. Az EU felmérése szerint, Magyarországon minden kérdés vonatkozásában magasabb az időskorúak társadalmi diszkriminációja, mint az EU átlagában.

A kutatás eredményeit a KSH friss diszkrimináció kutatása még inkább megerősíti: ők nagyobb mintán magasabb értékeket tapasztaltak minden kérdés tekintetében. A KSH kutatása szerint az életkorral nő a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők aránya, egészen 60 éves korig. A 60-64 éves korcsoportban ismét csökkenést regisztráltak.

A leginkább érintett társadalmi csoport az alacsony végzettségű inaktívak közül került ki. Legjelentősebb diszkriminatív tényezőként az iskolai végzettséget, valamint az életkort hozták fel a megkérdezettek, de a nők az előbbiekhez hasonló arányban a családi körülményeket (kisgyermek) nevezték meg.

Az életkor növekedtével erősödik a korreláció az iskolai végzettség a munkavállalás között: a magsabb végzettségűek tovább maradnak a munkaerőpiacon.

Szomorú tény, hogy Magyarországon igen kevesen vállalnak munkát 55. (és különösen 60.) évük betöltése után. Az egyik leggyengébb mutató a miénk az EU-ban.

A nyugdíjas lét azt jelenti, hogy....

Az Axa Retirement Report-ban az Eu országaiban mindenhol feltették a kérdést: mit jelent a nyugdíjas lét. A válaszokat megbontották a szerint, hogy nyugdíjas vagy munkavállaló korú volt-e a válaszadó. Az ábrán az EU-s országok kapott átlagait hasonlítom a magyar eredményekhez. Míg az Eu-s polgárok jelentős része számára a nyugdíjas lét valami új pozitív dolog kezdetét jelenti (több idő jut magamra, a rokonaimra, új szakmai életbe kezdhetek), a magyarok nem látnak nagy változást a korábbiakhoz képest, hacsak az egészségügyi problémák és a pénzügyi nehézségek előtérbe kerülését nem tekintjük annak.

A korábban már idézett 2011-es Eurobarometer Special Survey-ben megkérdezett magyarok mindössze 28%-a szerint tekintenek pozitívan az 55 évnél idősebbekre Magyarországon. Izlandon az arány 83%, a nyugat-európai országok mindegyikében 60% feletti. Csak Kelet-Európában láthatunk 60% alatti értékeket. A korcsoportos bontásból ráadásul kiderül, hogy a szégyenteljes magyar átlagot az 55 év feletti megkérdezettek válaszai javítják.

A közvetlen környezetét a magyarok 37%-a gondolta életkor-barátnak, azaz időskorúak igényeihez alkalmazkodónak. Ez volt a legalacsonyabb mért érték az egész EU-ban. Az ország vonatkozásában ugyanez az érték már csak 21% volt, ami szintén Európa legalacsonyabb értéke, az utána következő legalacsonyabb érték 31% (Lettország).

Nagyszülők és unokák

Ha 1990-ben valaki egy helyre terelte volna a 65 évnél idősebbeket, és mindegyiküket beöltöztette volna télapónak, majd megkérte volna a 14 évnél fiatalabb gyerekeket, hogy keressenek maguknak olyan télapót, akinek a lehető legkevesebb gyerek ül az ölében, akkor azt tapasztaltuk volna, hogy átlagosan 120 télapóból 40-nek egy gyerek ül az ölében, 80-nak pedig kettő. Ha ezt idén Mikuláskor játszanánk el, akkor a 120 télapóból 20 egyedül árválkodna, és csak 100-nak jutna egy-egy gyerek az ölébe.

Az időskori függőségi ráta az aktív korú (15–64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát, az öregedési index pedig a 14 éves és ennél fiatalabb népességre jutó idősek arányát mutatja meg. Az előbbi inkább az öregedés aktuális állapotát jelzi, az utóbbi pedig a jövőbeli tendenciákat vetíti előre. A magyar folyamatok nem egyedülállóak, megfelelnek az OECD többi országában tapasztaltaknak, mindkét érték átlagos. 

Mivel nincs gyerek-utánpótlás növekmény, a 65 éves korban várható élettartam pedig folyamatosan növekvő, a következő 50 évben a helyzet csak romlani tud.

A térképen azt látjuk, hogy az egyes magyar régiókon belül jelentős eltérés mutatkozik a népesség elöregedésében. A legfiatalabb megyék azok, ahol a legmagasabb a termékenységi ráta, mivel itt születik sok gyerek. Békés megye és Budapest a legalacsonyabb termékenységű régiók közé tartoznak – mivel nem születik sok gyerek, a népesség lassan elöregszik. Zala megye helyét vette át Békés a legutóbbi években: korábban Zala volt a legkevésbé termékeny megyénk.

A másik oldalon viszont Pest megye és a hagyományosan magas termékenységű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol a gyermekek száma még felülmúlja az idősebb korosztályét. A tendencia itt is csökkenő.

Az idősebb generáció foglalkoztatási adatai