Várakozó állásponton - a vállalati hitelezés folyamatai

A vállalati hitelezés jelentőségét az adja, hogy a vállalkozások a beruházásokat (jellemzően hosszú lejáratú) hitelből finanszírozzák, és fordítva is igaz: a hosszú lejáratú vállalati hitelek nagyrészt beruházásokat finanszíroznak. Minél több hosszú lejáratú hitelt folyósítanak a bankok az adott negyedévben, a következő időszakban annál több beruházás létesül, annál több munkahely teremtődik, annál nagyobb lesz a gazdasági növekedés. 

2008 harmadik negyedéve óta a vállalati hitelezésben negatív folyamtok játszódnak le. A válság első időszakában, hogy likviditáshoz jussanak, a bankok a rövid lejáratú (forgóeszköz-) hiteleket mondták fel, mivel erre volt lehetőségük. Ugyanakkor új hitelek folyósítására csak nagyon korlátozott mértékben került sor. 

Az új kibocsátású hitelek átlagos futamideje mindössze másfél év, összege 600 milliárd forint negyedévente. A 2007-es csúcsidőszakban negyedévente 1400 milliárd forint hitelt átlagosan 28 hónap futamidőre folyósítottak a bankok. A teljes új hitelállományon belül, a beruházásokat finanszírozó 5 éven túli hitelek mennyisége a negyedére csökkent (megközelítőleg 500 milliárd forintról alig több mint 100 milliárdra). Az "új" folyósítások 60%-a valójában a lejáró forgóeszközhitelek megújítása. 

Nemzetközi összehasonlításban a hazai vállalati hitelezés a leggyengébbek között van. A térség országainak többségében dinamikusan bővülnek a vállalati hitelek, és bár Szlovákiában inkább stagnálás figyelhető meg, a válság óta tartó magyarországi csökkenés egyértelmű kivételnek számít ezen a téren. Hasonló hitelezési folyamatok az eurozóna periféria- országaiban figyelhetők meg.

Elhúzódó válság, leszakadva a régiótól

A napokban megjelent az MNB pénzügyi stabilitásról szóló jelentése. A következő napokban ebből szemezgetünk. Az első ábra Magyarország növekedését mutatja nemzetközi összehasonlításban, 2005-höz képest. Magyarország jelentős leszakadást mutat az EU-tól, azon belül különösen a régió országaitól is: gyakorlatilag nem sikerült kumulált értéken növekedést felmutatnunk.

Az MNB lassú kilábalást és romló növekedési potenciált vetít előre elsősorban a gyenge belső kereslet és a befektetői bizalmat gyengítő szabályozási környezet miatt, ami a beruházások további elhúzódását eredményezi. Mind a beruházások volumene, mid pedig a külföldi tőkebefektetések mértéke alapján Magyarország elmarad a régió többi országától. 

Ez az ábra Gazdaság és Vállalkozás-kutató Intézettől származik. A 2008-ban kitört világgazdasági válság magyar, illetve német gazdaságra gyakorolt hatását hasonlítja össze korábbi gazdasági válságok lefutásával, indikátorként a GDP negyedéves változását használva a válság kezdetéhez képest, az azóta eltelt negyedévekben. Az árbából látszik, hogy Magyarországon a válság ugyan nem olyan mély, mint akár az USA nagy válsága a 30-as években, akár a nálunk erősen elhúzódó válság a rendszerváltás után, de ellentétben például Németországgal, ahol már megindult a kilábalás, nálunk ennek nem mutatkoznak jelei.