Megyék termékenysége: mint a nyulak?

Az élveszületések száma szinte minden megyében csökkent az elmúlt 10 évben. Jelentős emelkedést egyedül Budapest és Pest megye (12-12%) tudott felmutatni. Némi üröm az örömben, hogy a budapesti termékenység ezzel együtt is csak 1,1, ami az egyik legalacsonyabb érték az országban. Pest megye (1,35) termékenységi adatai pedig a Budapestről az agglomerációba kiköltöző fiataloknak, valamint az évtizedek óta Pest megyébe irányuló belföldi népmozgalomnak köszönheti a löketet, amivel az ország legtermékenyebb megyéinek egyikévé vált (a harmadik Borsod és Szabolcs után).

Az élveszületések számát tekintve, Békésben következett be a legnagyobb csökkenés: 28%(!). Ezzel a csökkenéssel Békés megye (1,11)  Csongrád megyével (1,08) és Budapesttel (1,1) karöltve állt be a legkevésbé termékeny megyék sorába. Mindeközben, Békés megyében a legmagasabb nyugdíjas korúak aránya is: 35%. A jelenséget legalábbis részben biztosan magyarázza a jellemzően fiatalabb népességet érintő a belföldi vándorlás, amelynek Békés megye volt a legnagyobb vesztese 2008-ig, amikortól ugyan az észak-magyarországi területek vették át a stafétabotot, de a dél-alföldi régió egyenlege továbbra is negatív maradt.

A hagyományosan magas termékenységű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is látványos, 21%-os csökkenést szenvedett el, bár termékenysége ennek ellenére is az országos átlag felett maradt, 1,4 körüli szinten. Csak Borsod előzte meg, ahol az élveszületések számának csökkenése ellenére, négy olyan kistérség is van, ahol a termékenységi ráta (ha nem is sokszorosan, de) meghaladja a reprodukcióhoz szükséges 2,1 értéket.