Öngyilkosságok

Világszerte, 100 ezer emberre számítva 16 öngyilkosság történik évente. Az utóbbi 45 évben számuk 60%-kal emelkedett. A "sikeres" öngyilkosságok a világon mindenütt a férfiaknál gyakoribbak, az öngyilkossági kísérletek pedig a nőknél. 

Az öngyilkosság elsődleges rizikófaktorai pszichiátriai zavarok (depresszió, alkohol- vagy drogfüggőség, skizofrénia), korábban a családban előfordult öngyilkosságok, az egyén korábbi öngyilkossági kísérletei és a csökkent szerotonin szint. A másodlagos (negatív élethelyzet) és harmadlagos (nem, életszakasz, évszak) okok előrejelzési képessége csekély. Az egyetlen meghatározó rizikófaktor az életkörülményeken belül a házasság vége: férfiak esetében az elváltak 3,2-szer, az özvegyek 3,7-szer több öngyilkosságot követnek el, mint a házasok. A nők esetében kevésbé markáns a különbség: elváltaknál 2,8, az özvegyeknél 2,5 a szorzó a házasságban élőkhöz képest. 

Mégis, jellemző az öngyilkosságok területi és időbeli alakulása egyaránt, tehát lehetnek fel nem tárt rizikófaktorok, amelyek következtében bizonyos időpontokban és bizonyos regionális egységekben magasabb máskor/máshol alacsonyabb az öngyilkosságok száma. Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb ország világviszonylatban az öngyilkosságok tekintetében. Az ábrán ugyan nem látszik, de Koreán kívül két másik ország: Litvánia (28,5) és Liechtenstein (26,7) is megelőz bennünket. 

Magyarországon az öngyilkosságok száma 1955-tól kezdődően meredeken emelkedett, 1979 és 1987 között kisebb ingadozásokkal tetőzött (a csúcsévben, 1983-ban 4911-en követtek el öngyilkosságot), majd gyors csökkenésnek indult és 2006 után 2450 körüli szinten stabilizálódott. 2011-ben 2422 esetet regisztráltak.

Magyarországon belül is markáns területi különbségek figyelhetők meg egy észak-nyugat - dél-kelet lejtő mentén. Százezer lakosra vetítve, Csongrádban és Békésben közel kétszer annyi öngyilkosság történik évente, mint Győr-Moson-Sopron megyében.