Öngyilkosságok a világban

A WHO adatai szerint, 40 másodpercenként követ el valaki öngyilkosságot a Földön. Évi több mint 800 ezer ember vet véget az életének. 2012-ben a 15-29 éves korcsoportban az öngyilkosság vezető halálok volt. 

Noha sokan gondolják, hogy az öngyilkosság a gazdasági fejlődés, iparosodás, urbanizáció következménye, az elmaradottabb társadalmakban ugyanúgy előfordul, mint a fejlett országokban. Sőt, 2012-ben az öngyilkosságok 75%-a alacsony vagy közepes jövedelmű országokban történt. 

1968 és 1987 között csaknem folyamatosan Magyarország vezette a világ öngyilkossági statisztikáit. Noha mára még az EU első helyéről is lecsúsztunk (a litvánok vették át vezetést), azért még mindig bent vagyunk a világ 20 legjobbja között. Ha ezt fociból produkálnánk, nem kéne izgulnunk a VB-re kijutás miatt. Az 1983-as csúcsév teljesítményével (46 öngyilkos jutott 100 ezer lakosra) a WHO adatai alapján még mindig elsők lennénk, a Wikipédián összeollózott adatsor alapján azonban Grönland jócskán átvette a vezetést (83-mal!).

A világ legnagyobb, 81%-ban jég borította szigete, Grönland dán fennhatóság alá tartozó autonóm terület, amit közel 60 ezren laknak. Grönland egy darabig még az EU (akkor: EGK) tagja is volt, de miután konfliktusuk támadt halászat témában, 1985-ben kilépett. A kormány szerint minden ötödik, egyéb (meg nem nevezett) forrás szerint minden 4. grönlandi életében eljön az a pont, amikor megpróbál véget vetni életének. Noha 1970-ig Grönlandon az öngyilkosság egyáltalán nem volt jellemző, a 70-es években népszerűvé vált, és 1987-ben egyes városokban vezető halálok volt. 1990-től Grönland vezeti az összes olyan öngyilkossági világranglistát, ahol nem vonják össze Dániával (a WHO adatsorában nem szerepel információ Grönlandról egyáltalán). Az öngyilkosok 46%-a felakasztja, 37%-a főbe lövi magát, 4%-uk megfullad, 2%-uk pedig magas helyről ugrik le. 

A gyilkossági ráták is igen magasak. A helyi rendőrségi kimutatások alapján többnyire elfajult kocsmai balhék vezetnek a gyakran több halálos áldozattal járó esetekhez. Egy tanulmány szerint a magas öngyilkossági és gyilkossági mutatók a 70-es években megugró alkoholfogyasztással és a márciustól októberig tartó hosszú, nyári hónapokkal függenek össze. 

Nyáron ugyanis a sziget északi oldalán egyáltalán nem, a délin csak nagyon rövid időre megy le a nap, ezért sok szerotonin termelődik, ami alkohollal keverve hevessé, ingerlékennyé, agresszívvé teheti az embert. Mások a világossággal járó alvászavart teszik felelőssé. Megint mások szerint az 1953-as dán csatlakozással járó hirtelen és gyors modernizáció a ludas (Grönland mind a mai napig tradicionális halász-vadász társadalom). Mindenesetre, gyanús az is, hogy míg a legtöbb fejlett országban a dolgozó és főleg a nyugdíjas rétegek választják az önkezűséget, Grönlandon a fiatalok: a medián 25 évnél van. 

A grönlandi korfa is rejt meglepetéseket. A szinte teljesen hiányzó 30-45 éves korosztály magas kivándorlási rátára, a szinte egyedülálló, 1,3-szoros férfi/nő arány az 55-64 éves korcsoportban ismeretlen tényezőkre utal (a várható élettartam Grönlandon is a nőknél a magasabb).

A hivatalos WHO öngyilkossági világranglistát Guyana vezeti, 44,2 öngyilkossággal 100 ezer lakosra vetítve. 40%-uk növényvédőszerrel mérgezi meg magát. Előfordult olyan is, amikor 918 ember követett el tömeges öngyilkosságot Jim Jones szektájának követőjeként 1978-ban. 

Guyana 700 ezres lakosú, Latin-Amerikai ország, kezdetben holland, 1815-től brit gyarmat volt. 1966-tól független országnak számít, tagja a brit nemzetközösségnek. A lakosság összetétele származás és vallás tekintetében egyaránt meglehetősen kaotikus. A rabszolgaság 19. századi felszámolását követően a korábbi rabszolgák a városokban telepedtek le, ezért az ország kénytelen volt szerződött szolgákat importálni Indiából, hogy legyen aki megműveli a cukornád ültetvényeket. Az indiai népesség ma az ország lakosságának közel felét (43%) teszi ki. További 30% afrikai (volt rabszolgák leszármazottai), 17% mulatt és mesztic, 9% indián.

A szegénység elleni küzdelem zátonyra futott az utóbbi évtizedekben, a leginkább érintett indiai népcsoport és a másik nagyobb létszámú, afroamerikai népcsoport között gyakran alakulnak ki összetűzések. Guyana kivándorlási mutatói világviszonylatban is rendkívül magasak: a teljes lakosság 55%-a, a szakképzett és felsőfokú végzettségű lakosság 80%-a él külföldön. A többiek a kivándoroltak által hazautalt pénzekből élnek. A szakember hiány tovább súlyosbítja a helyzetet: nincs elég tanár (a lakosság nagy része funkcionális analfabéta), se orvos (a legnagyobb problémájuk a HIV).

Az ország korfája is megdöbbentő képet mutat, a medián életkor 25 év (Magyarország: 41 év). 

Az OECD országok közül 11 éve egyhuzamban a WHO lista második helyezettje, Dél-Korea viszi a pálmát, 29 öngyilkossággal 100 ezer lakosra vetítve. Ezer magyarázatuk van erre a jelenségre, kezdve a média hatásával, az internetfüggőséggel, aztán a koreai háborúval (1950-53), aminek következtében sokan maradtak árván. Vádolják az ázsiai válságot is (1997), aminek elhúzódó hatása volt a gazdaságra és főleg a munkanélküliségre nézve. Felvetik az Észak-Koreából disszidálók eseteit, akik nem találták meg számításukat Dél-Koreában. A BBC egyik 2015. novemberi cikke szerint az Észak-Koreából átszökők között az idei halálesetek 14%-a volt öngyilkosság.

A média és az internet hatása magyarázhatja a fiatalok esetszámát, a háború hatása indokolhatja a korábban magas esetszámot, és a munkanélküliség magyarázat lehet a munkaképes korosztály átlagosnál jóval magasabb esetszámára. A disszidálók aránya olyan alacsony a teljes lakosságon belül, hogy nem magyaráz semmit. A legmagasabb rátát a 70 év feletti korcsoportban mérik, ahol mindezeknél sokkal valószínűbb ok lehet a magány és a szegénység.

Az EU üdvöskéje a világranglista 4. helyezettje, Litvánia. Litvániában stabilan magas volt az öngyilkossági ráta már a 80-as években is, de igazán a rendszerváltást és a Szovjetuniótól való elszakadást követően, a 90-es években ugrott meg. A legmagasabb értéket 1995-ben vette fel, megközelítve a magyar csúcsot 100 ezer lakosra vetített 45,6 öngyilkossággal. Azóta folyamatosan javul a trend náluk is, 2012-ben már alig haladta meg a 30-at (nem a WHO-s, hanem az EU-s adatbázist használva). A litvánok szerint a csapnivaló adatokért a rendszerváltást követő társadalmi és gazdasági krízis (magas létszámú orosz kisebbség, szovjetbarát helyi rétegek hirtelen háttérbe szorulása, diszkriminálása, birodalmi tudat megszűnése, gazdasági összeomlás, munkanélküliség), majd az 1998-as orosz válság náluk nagyon hosszan elhúzódó hatása a felelős. 

A krízis nyomai a korfában is fellelhetők: 1990-ben megindult a születésszám drasztikus visszaesése, és csak az EU csatlakozást követően, 2004-től indult ismét bővülésnek. Ugyanakkor Litvánia az EU legmagasabb elvándorlási rátájával rendelkezik, ami az EU csatlakozás óta eltelt 11 év alatt megtizedelte a 30-40 év közötti korcsoportot. Az ország népessége évi 1%-kal csökken (Magyarországé évi 0,2%-kal).