2016. január 4., hétfő

Fegyverkezés számokban

A Stockholm International Peace Research Institute kiadványai szerint 2014-ben a világ fegyverkezési kiadásai közel 1800 milliárd dollárra rúgtak, ami a világ GDP-jének 2,3%-a volt. Noha az adatok három éve csökkenő trendet mutatnak, a 2014 évi alig 1,7%-kal volt alatta a 2011-esnek. Beszéljünk tehát stagnálásról inkább.


A 15 legtöbbet költő ország személyében nem történt változás az elmúlt években, arányaikban azonban igen. Az USA (kicsit) és az EU országai (nagyon) csökkentették fegyverkezési kiadásaikat 2005 óta. Kína több mint két és félszer, Szaúd Arábia és az Egyesült Arab Emírségek több mint kétszer, Oroszország kétszer annyit költ fegyverkezésre, mint 10 éve. A két arab ország GDP arányosan is nagyon sokat fordít e nemes célra: Szaúd Arábia például több mint 10%-ot. De a GDP-arányos listát Omán vezeti 12%-kal. Reméljük, a 2014 vége óta alacsony olajár némi önkontrollra buzdítja majd őket (á, dehogy).


Összehasonlításképpen, Magyarország az oktatásra és az egészségügyre összesen sem fordít 10%-ot a GDP-ből. Bár lehet, hogy arra ők se.

A fegyverkezési kiadások jelentős részét teszi ki a fegyverek beszerzése. A világ top 100 fegyvergyárának összesített, fegyver értékesítésből származó árbevétele meghaladta a 440 (ebből a top 10: 421) milliárd dollárt  2014-ben. Az országok szerint összesített rangsorból* toronymagasan az USA került ki győztesesen (237 milliárd USD).


A fegyverek egy részét exportra gyártják. Az alábbi két táblázat a fő exportőr és importőr országokat, valamint vevőiket / szállítóikat mutatja.


Minden tiszteletem azé, aki még ezek után is képes hinni a világbékében.


*Az adatok Kína gyártóit nem tartalmazzák, mert noha relevánsak lennének, nem érhető el róluk megfelelő megbízhatóságú adat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése