Adatbiztonság a Facebook és Edward Snowden korában

Csak mert paranoiás vagy, még nem biztos, hogy nem üldöznek...

Amióta gyakorlatilag az interneten éljük az életünket, tartunk kapcsolatot, vásárolunk, bankolunk, híreket olvasunk, stb., felvetődhetett, hogy ezen tevékenységeink nyomon követhetők, belőlük sok minden megtudható rólunk, amit akár nem is sejtenénk. És ezekkel az információkkal vissza is lehet élni. Sokakban azonban csak a Snowden botrányt követően tudatosult, hogy akár kormányok és titkosszolgálatok figyelhetnek bennünket ilyen módon, vagyis újra érvényes lehet, amit József Attila már a kezdetlegesebb eszközök ismeretében is szóvá tett:

"Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg."

Hogy ez nem csak játék és mese, hanem valóban személyiségi jogi kérdéseket vet fel, arról olvassátok el a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentését. Az Európai Adatvédelmi Hatóságok vonatkozó nyilatkozatát itt olvashatjátok.

És még nem is beszéltünk az adatokkal való visszaélés gyakori  (pl. online zaklatás, személy-azonosság lopás, jelszó lopások, bankkártya csalások, stb...), illetve kínos módszereiről (pl.: elektronikus bankrablás). A problémát nem egyszerűen csak az jelentheti, hogy bűnözők bántani akarnak bennünket, hanem az is, hogy egész iparág épül az interneten fellelhető adatok strukturálására, követésére, és azok alapján üzleti döntések támogatására, ami felveti a határok tisztázásának szükségszerűségét üzleti és magánérdek között.

Az elmúlt néhány hónapban két felmérés készült a témában. A Cigi-Ipsos nemzetközi felmérésében Magyarország nem szerepel ugyan, de nagyobb nemzetközi rálátást ad, ezért érdekes lehet. A másik felmérés egy Eurobarometer kutatás, amely az EU állampolgárok internetes adatbiztonsághoz való hozzáállását vizsgálja, itt tehát lesz magyar adatunk is.

A Cigi-Ipsos kutatás arra az eredményre jutott, hogy a fejlett országokban (Európa és Észak-Amerika) sokkal kevésbé aggódnak az internethasználók az adatbiztonság miatt, mint Latin-Amerikában, Ázsiában vagy a Közel-Keleten és Afrikában.

Amerika és Európa ugyanakkor sokkal jobban aggódik az adatok kereskedelmi célú vagy rosszindulatú felhasználása, mint a kormányzati adatkövetés miatt.

Mégis, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában és Ázsiában vigyáznak adataikra kevésbé a felhasználók.

Az Eurobarometer kutatás szerint, az EU polgárainak mindössze 47%-a (Dániában, Hollandiában és Svédországban közel 70%, Magyarországon 38%) érzi magát jól informáltnak az internethasználat veszélyeivel kapcsolatban, de ennek ellenére magabiztos 74% gondolja úgy, hogy hatékonyan tud védekezni a számítógépes bűnözéssel szemben (Magyarország: 63%).

A válaszadók 80%-a tart valamiféle visszaéléstől az internethasználat kapcsán, az Eurobarometer azt is megkérdezte, mit tesznek ellene. A magyar reakciók nagyjából követik az EU átlagot, négy pontban mutatkozik jelentősebb eltérés: 1) ismeretlentől érkező e-mail megnyitása, 2) jelszó változtatás gyakorisága, 3) biztonsági beállítások használata, továbbá 4) netes bankolás visszafogása terén. A jelszó változtatásra irányuló kérdés alapján, a magyarok 53%-a egyáltalán nem változtatott semmilyen jelszót az elmúlt 12 hónapban. Az EU-s átlag is magas, 37%.

A probléma súlyosságát az is mutatja, hogy a megkérdezettek többsége vált már valamilyen internetes bűncselekmény áldozatává.

Mivel egyre több riasztó hír jelenik meg a médiában arról, hogy diákok öngyilkosságot követnek el netes zaklatás hatására, az EU-ban kiemelt szerepet kapott a fiatalok védelme. A kampány sikerét azonban kétségessé teszi a kutatás eredménye, miszerint a megkérdezett háztartások 67%-a (Magyarországon: 72%-a) semmit nem tesz a gyermek védelme érdekében.