Kamatok: alacsony? magas? miért jó, miért rossz?

Régiós összehasonlításban a hazai bankrendszer kamatjövedelmének a mérlegfőösszeghez viszonyított aránya a legmagasabb. 

Miért magas?

• A bankadó, a végtörlesztés és az egyéb kormányzati intézkedések jelentős veszteséget okoztak a bankrendszernek, amit valahonnan pótolni kell. A bankrendszer számára a legfőbb bevételi forrást a kamatmarzs jelenti.
• A nemteljesítő hitelek miatt a portfólió kb. egyötöde egyáltalán nem termel kamatot - a kieső bevételt pótolni kell.
• Mivel az átlátható árazásról szóló, 2012. áprilisában hatályba lépett rendelet miatt, a bankok a futamidő alatt csak nagyon korlátozott esetekben módosíthatják a hitelkamatokat az újonnan folyósított lakossági jelzáloghitelek esetében, az esetleges későbbi kockázatokat eleve beárazzák a kamatmarzsokba. Noha a kormányrendelet a lakosság számára biztosított lehetőséget a meglévő hiteleik ingyenes átárazására (átláthatóvá tételére) is, ezzel a lakosság nem élt. 
• A hazai bankoknál a bevételek lényegesen nagyobb része kötődik a kamathoz, mint amilyen szintet a fejlettebb államoknál látunk, ahol a jutalék-bevételnek lényegesen nagyobb szerepük van. Alternatív bevételi források hiányában a bankok abban érdekeltek, hogy hosszú távon fenntartsák a nemzetközi összehasonlításban magas kamatmarzsokat a háztartási szegmensben. A vállalati hitelezést ugyanakkor erős árverseny jellemezi, ezért itt nem a kamatmarzs jelenti a bankok számára a legfőbb motivációt.

Miért baj?

A magas kamatmarzs rövid távon képes megvédeni a bankokat egy jelentősebb tőkevesztéstől azzal, hogy az „egyszeri” válságadókat, terheket és a hitelezési veszteségeket (legalábbis részben) kompenzálja. A kiemelkedő kamatmarzs ugyanakkor magasabb adósságterhet jelent az ügyfeleknek, ami rontja hitelfizetési képességüket, ezáltal növeli a nemteljesítő hitelek arányát és - szűkítve a rendelkezésre álló jövedelmet -, kisebb fogyasztást és gazdasági növekedést eredményez. 

A fenti folyamat negatív spirált indíthat el: tovább romlik a portfólió minősége és ezt kompenzálandó további  kamatmarzs növelésre kényszerülnek a bankok. Mindez közép és hosszabb távon alááshatja a bankrendszer tőkehelyzetét és az ország gazdasági kilátásait.