Kompetenciamérés eredményei 1.: régió, településtípus és iskolatípus

A gyerekek iskolai teljesítményében kimutatható a szociális, gazdasági helyzet, családi háttér, illetve a közösség hatása. Erre a következtetésre jut az Országos kompetenciamérés, 2012 Országos jelentés című tanulmány. Minden évben, az adott tanévben 6., 8. és 10. évfolyamra járó tanulók egy ún. kompetenciamérésen vesznek részt, ahol felmérik és értékelik matematikai és szövegértési képességeiket. Az eredményeket szoftveresen elemzik. Az elemzés eredményeit foglalja össze ez a tanulmány. Az ábrákon csak a matematika eredményeket hasonlítjuk össze, de a szövegértés eredmények ugyanezeket a tendenciákat tükrözik.

Az első tényező, ami a teljesítményt befolyásolja, a lakóhely. A lakóhely, mint településtípus és a lakóhely, mint régió egyaránt fontos tényező a képességszintek szempontjából. A leggyengébb és a legerősebb teljesítményt mutató régió átlageredményeinek különbsége matematikából 70-82, szövegértésből 74-99 pont. A megyék közötti különbség 100 pont feletti, az egyes kistérségek közötti különbségek pedig még ennél is magasabbak.

Településtípusonkénti vizsgálat esetében a különböző települések eltérő intézményi struktúrája miatt csak a 6. és a 8. évfolyamot érdemes nézni, annál is inkább, mert ezekre az évfolyamokra a gyerekek még leginkább a saját településükön járnak. A különbségek itt is látványosak: matematikából 123 és 136, szövegértésből 134 és 155 pont a különbség a községi és a budapesti iskolák átlagos teljesítményei között.

Az intézménytípusonkénti eltéréseket vizsgálva egyenesen ijesztő eredményeket látunk. Az még csak természetes, hogy a hat- illetve nyolcosztályos gimnáziumok diákjai jobb eredményeket produkálnak a hagyományos képzések diákjainál, hiszen őket egy komoly megpróbáltatást jelentő kiválasztási folyamat során válogatják ki. Ami azonban kiábrándító az a szakiskolák teljesítménye. Egy teljes képzési forma, ahol a 10. évfolyam eredményei még 6. évfolyam országos átlagát sem érik el.

Érdekes, hogy noha a hat- (tanulók 4%-a) és nyolcosztályos gimnáziumok (tanulók 6%-a) tanulói valóban átlagosan jobb képességűek, mint az átlag, korántsem ők a legjobb képességű 10%.

A tanulókat egyedi azonosítójuk alapján lehet követni az elmúlt évek felméréseiben is. Megnézték tehát, hogy a jelenleg 10. évfolyamon különböző intézménytípusokban tanulók korábban milyen teljesítményt nyújtottak. Az eredmény ismét sokkoló: míg hatodikról 8. osztályra a fejlődés mértéke intézménytípustól függetlenül azonos volt, az utolsó két évről ez korántsem volt elmondható. A szakiskolák tanulói saját korábbi eredményeiknél is gyengébben teljesítettek, a szakközépiskolások egyáltalán nem, a hagyományos, négyosztályos gimnazisták minimális mértékben fejlődtek. A hat- illetve nyolcosztályos gimnáziumok tanulói azonban jelentős fejlődést mutattak saját, átlagosnál már eleve magasabb eredményeikhez képest is. A tanulmány a gyerekek saját motivációival, illetve a közösség pozitív hatásával magyarázza ezt a hatást.