Demokrácia

Az ember fura állatfaj, mindig muszáj hinnie valamiben. Hisz és csalódik, de aztán hisz újra, hogy legyen újra miben csalódnia. Az EU időről időre vizsgálja, hogy az egyes országok polgárai mennyire bíznak a demokratikus berendezkedés különféle intézményeiben. Sajnos, rólunk csak a csatlakozástól számítva készült statisztika (ez nem triviális, mert a most csatlakozásra váró országokról már évek óta készül), ezért nem tudunk túl messzire visszakalandozni a múltba. 

A 2004-es EU-csatlakozós hurrá optimizmus világban a magyar kormány iránti bizalom viszonylag magas (40%-os) volt. Az "elkúrtuk, nem kicsit, nagyon" 2006-os bejelentését követően a kormány iránti bizalom a felére apadt, majd folyamatosan csökkenve, 2009-ben 14%-on érte el a mélypontját. A 2010-es választások új reményt adtak: a kormány iránti bizalom 48%-ra emelkedett. Ezúttal azonban a kiábrándulás gyorsabb és drasztikusabb volt: már 2011-ben 26%-ra csökkent a bizalmi szint, és azóta stagnál.  

Ugyanezen idő alatt a politikai pártokba vetett bizalom sokkal kisebb kilengést mutatott, és a 2010-ben a kormány kapcsán mérthez hasonló szintet soha nem ért el. A pártok maximális bizalmi szintje 22% (2010), a minimális pedig 8% (2009) volt.  

Kormányok jönnek-mennek, és az új kormány egy darabig mindig élvezi választói bizalmát. A kritikus tehát az, hogy hogyan változik a lakossági bizalom olyasmik iránt, amik stabilak az életünkben. Mint például az EU maga. A stabil dolgok közül, a magyarok bizalma az EU iránt ingott meg legjobban. A 2004 évi euforikus 64%-ról mára 44%-ra csökkent. Igaz, ez még mindig bőven meghaladja az összes EU ország EU-ba vetett átlagos bizalmi szintjét, ami 33%. 

A magyarok demokráciába vetett hite szintén csökkent ugyan az utóbbi két évben, de mindig is nagyon alacsony volt. Már 2004-ben is csak a megkérdezettek 37%-a volt elégedett a magyar demokrácia működésével, és mindössze 4% állította, hogy teljesen elégedett. Ehhez képest, a mai 29% (3% teljesen elégedett) nem is olyan rossz eredmény. 

A demokrácia gyakorlati mértékegysége az, hogy mennyire érezzük, hogy számít a szavunk. A magyarok 37%-a érez így (2010-ben arányuk 49% volt), ami az EU-n belül az utolsó harmadban biztosít helyet a számunkra. 

Megjegyzendő azonban, hogy a demokráciába vetett hit láthatóan összefügg a gazdaság konjunkturális ciklusainak alakulásával, mivel az egyes kormányok népszerűtlen intézkedéseket kényszerülnek meghozni. Minden olyan országban, ahol a válság mély nyomot hagy, alacsony a demokrácia működése iránti bizalom.