GDP - érdekességek

Az EU a világ GDP-termelésének 20%-át adta 2011-ben, csaknem öt százalékponttal kevesebbet, mint tíz évvel korábban. Az USA hasonló mértékben esett vissza. Kína (már amennyire a kínai statisztikáknak hinni lehet) 7,5%-ról 14,3%-ra növelte részesedését, India pedig 3,8%-ról 5,7%-ra. Oroszország tartotta a maga 3% körüli arányát, Japán pedig India szintjére esett vissza.

Az EU-n belül a Pareto-elv működik, azaz a hozzáadott érték 70% (nem 80, az igaz) az országok 20%-a állítja elő. A legnagyobb gazdaság Németország (20%), őt követi fej fej mellett az Egyesült Királyság és Franciaország (14-14%), majd Olaszország (12%), és Spanyolország (9%).

A vásárlóerő-paritáson számolt GDP érték előnye, hogy kiszűri az infláció hatását a növekedésből. A magyar GDP-re vonatkozó ábrán azt látjuk, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt érték sokkal kevésbé meredeken változik, mint a forintban számolt érték. A két meredekség közötti különbség az infláció hatása. 

2003 óta van a mostani EU27-re vonatkozóan elérhető, vásárlóerő paritáson számolt GDP érték. 2003-tól 2011-ig két országnak sikerült a részesedését növelnie az EU GDP-jén belül: Lengyelországnak (4%-ról 5%-ra) és Romániának (1%-ról 2%-ra). 

A GDP hivatalos termelési statisztikákon alapul, és mint hasonló esetekben mindig, felmerül a fekete gazdaság kérdése. Magyarországon a KSH a hivatalos hozzáadott érték 15%-a körülire becsüli a fekete gazdaság szerepét. 

A GDP termeléséből az ipari forradalmat megelőzően a mezőgazdaság volt a meghatározó ágazat, amit a XIX-XX. században az ipar, majd a XX. század végén a szolgáltatási szektor váltott fel. Ma Magyarországon a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből az 5%-ot sem éri el. Az ipari ágazatok 31%-kal, a szolgáltatások több mint 64%-kal járulnak hozzá a GDP termeléshez.

A megtermelt GDP 74%-át elfogyasztjuk, 19%-át felhalmozzuk (beruházunk, megtakarítunk és termelünk olyan árukat, amit az adott évben nem tudunk eladni, tehát készleten maradnak), a maradék 7%-ot pedig az export-import különbözet teszi ki.