Érvényesülés és korrupció

A Tárki piacgazdaság normatív kereteit vizsgáló kutatása a személyközi bizalom mellett az intézményi bizalmat is vizsgálta. Az intézményrendszerben akkor tudunk hinni, ha úgy látjuk, a mechanizmusok jól működnek. A szabályok megfelelő kereteket biztosítanak az érvényesüléshez, és aki ezen szabályok mentén keményen dolgozik, az el is éri a célját. Azokban a társadalmakban, ahol az emberek úgy gondolják, hogy munkájukat megbecsülik, és ha keményen dolgoznak, előrébb is jutnak a ranglétrán, az emberek szívesebben dolgoznak és jobban is teljesítenek, mint azokban az országokban, ahol azt feltételezik, hogy úgyis minden hiábavaló.

Magyarországon abban, hogy mindenkinek egyenlő esélye lenne az érvényesülésre, csak a megkérdezettek 19%-a hitt, de a nagyon szűk többség azért úgy vélte, hogy aki keményen dolgozik, biztosan eléri, amit akar. A megkérdezettek 82%-a szerint azonban nálunk nem lehet becsületesen meggazdagodni, és 75% szerint aki vinni akarja valamire, kénytelen áthágni egyes szabályokat.

Az intézményi bizalom következő szintje az egyes intézmények megfelelő működésébe vetett hit. A kutatás során néhány konkrét intézmény iránti bizalom szintjét kellett a megkérdezetteknek értékelniük. Az intézmények versenyét a Magyar Tudományos Akadémia nyerte, az egyetlen intézmény, ami 50%-nál jobban teljesített.  Őt követte az ÁSZ, a rendőrség, az MNB, és a Nemzeti Közpénzügyi Hatóság, aminek az a különlegessége, hogy nem is létezik. A magyar jogrendszer iránti bizalom mindössze 4 pontot szerzett meg a lehetséges 10-ből. A listát a politikusok zárják, szinte mindegy, hogy épp kormányon vagy ellenzékben vannak-e. 

A politikusok és közintézmények, valamint a törvényes keretek közötti érvényesülés lehetőségébe vetett bizalom hiánya a korrupció melegágya. A Transparency International (TI) korrupciós kutatása 176 országban pontozza és rangsorolja a közszektor korrupcióját. A korrupciós index 0-100-ig osztályozza a korrupció mértékét, ahol a 100 jelenti az abszolút átláthatóságot, a 0 pedig az abszolút korrupciót. A 2012 évi listán Dánia, Finnország és Új-Zéland 90 ponttal állnak holtversenyben az első helyen. Őket követi Svédország 88, Szingapúr 87, Svájc 86) Ausztrália és Norvégia 85, valamint Kanada és Hollandia 84 ponttal.

Magyarország: 55 ponttal a teljes lista 46. helyén végzett 2012-ben, ami az EU-n belül az utolsó harmadot jelentette.