A magyar háztartások fogyasztási célú kiadásaik több mint felét költik élelmiszerekre és
lakhatásra. További 11% jut közlekedésre, azaz iskolába és munkába járásra.
Kevesebb, mint 40% marad bármi másra.
A fogyasztás összetétele erősen függ a jövedelemtől. A szegényebb rétegekben
(1. jövedelmi ötöd) az élelmiszer és a lakhatás a
kiadások 60%-át, a leggazdagabbak (5. jövedelmi ötöd) esetében 41%-át teszi ki.
A közlekedési célú kiadások viszont arányaiban is kisebbek a szegényeknél,
valószínűleg azért, mert köztük nagyobb számban vannak jelen inaktívak, akiknek
a közlekedés nem kulcskérdés. Ráadásul, a gazdagabb ötödökben a jobban kereső
rétegek magasabb arányban rendelkeznek gépkocsival, így benzinre is többet
költenek. Hasonlóképpen, szórakozásra, kultúrára is kevesebb jut a
szegényebbeknek.
Mivel Budapesten a legmagasabb az átlagos jövedelem (27%-kal haladja meg az országos átlagot) és az
árszínvonal, itt a legmagasabb az átlagos fogyasztás is. Ennek ellenére, a
fővárosiak nem költenek többet élelmiszerre, mint a megyei jogú városok lakói.
Azonban lakásfenntartáshoz és közlekedéshez
kapcsolódó kiadásaik magasabbak. Magasabb életszínvonalról árulkodnak a hírközlésre, kultúrára, valamint vendéglátásra és szálláshelyre fordított nagyobb kiadások.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése