2012. november 17., szombat

Hass, alkoss, fogyassz!


A magyar háztartások fogyasztási célú kiadásaik több mint felét költik élelmiszerekre és lakhatásra. További 11% jut közlekedésre, azaz iskolába és munkába járásra. Kevesebb, mint 40% marad bármi másra. 


A fogyasztás összetétele erősen függ a jövedelemtől. A szegényebb rétegekben (1. jövedelmi ötöd) az élelmiszer és a lakhatás a kiadások 60%-át, a leggazdagabbak (5. jövedelmi ötöd) esetében 41%-át teszi ki. A közlekedési célú kiadások viszont arányaiban is kisebbek a szegényeknél, valószínűleg azért, mert köztük nagyobb számban vannak jelen inaktívak, akiknek a közlekedés nem kulcskérdés. Ráadásul, a gazdagabb ötödökben a jobban kereső rétegek magasabb arányban rendelkeznek gépkocsival, így benzinre is többet költenek. Hasonlóképpen, szórakozásra, kultúrára is kevesebb jut a szegényebbeknek. 


Mivel Budapesten a legmagasabb az átlagos jövedelem (27%-kal haladja meg az országos átlagot) és az árszínvonal, itt a legmagasabb az átlagos fogyasztás is. Ennek ellenére, a fővárosiak nem költenek többet élelmiszerre, mint a megyei jogú városok lakói. Azonban lakásfenntartáshoz és közlekedéshez kapcsolódó kiadásaik magasabbak. Magasabb életszínvonalról árulkodnak a hírközlésre, kultúrára, valamint vendéglátásra és szálláshelyre fordított  nagyobb kiadások.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése