Okosak a magyar diákok vagy nem okosak? - Magyarország a középmezőnyben

Az OECD-tagok és a partnerországok mintegy 26 millió tizenöt éves tanulója közül egy kb. 470,000 fős reprezentatív minta írta meg a PISA2009 tesztjeit. Az érintett 65 ország adja a világ gazdasági össztermékének mintegy 90%-át.

Szövegértés

Az OECD országok szövegértési átlageredménye nem változott szignifikánsan 2006 óta, 493 pont volt. 556 ponttal toronymagasan a legjobb eredményt Sanghaj-Kína mutatta fel, őt követi Korea, Finnország, Hongkong-Kína, Szingapúr, Kanada, Új-Zéland, Japán és Ausztrália, majd pedig bekapcsolódnak az európai országok. A magyar eredmény 494 pont volt (26. hely), ami szignifikánsan nem különbözik az átlagtól, bár csak 21. helyre volt elég a 29 OECD ország között. A kelet-európai országok közül Lengyelország és Észtország előz meg bennünket.

Az oktatási ráfordítások és a PISA eredmények között csekély mértékű korreláció figyelhető meg. A legtöbb ország növelte az oktatási ráfordítást: 1995 és 2007 között reálértéken átlagosan 43%-kal, a 2000-es mérés és 2007 között pedig 25%-kal. Ezzel párhuzamosan több ország, köztük hazánk (+14 pont) szövegértési eredménye is szignifikánsan javult. Hazánk esetében nincs is olyan ország, amelyik 2000-ben hasonló vagy rosszabb eredményt produkálva 2009-ben elénk került volna, mi viszont beelőztünk egy egész csomó másik országot.

A jelentős mértékű javulást részben a tanulói hozzáállás javulása, az olvasás szeretetének és a szövegértési teljesítménynek az összefüggése magyarázza. Az OECD országokban a saját örömükre olvasók aránya 68%-ról (2003) 63%-ra (2009) csökkent. Magyarországon az olvasni szeretők aránya 75% volt mindkét mérési időpontban.  Míg az OECD országok átlagában az olvasott anyagok változatossága csökkent, Magyarországon szignifikánsan javult ez a mutató. Ráadásul, nálunk viszonylag alacsony a csak képregényeket olvasók aránya: ez volt az egyetlen olvasmány, ami negatív korrelációt mutat a szövegértési teljesítménnyel.

Matematika

Matematika tárgyból a 2009 évi felmérés átlaga 496 pont volt, szintén nem mutatott szignifikáns változást. A magyar eredmény (490 pont, 29. hely) a teljes minta vonatkozásában átlagos, az OECD országok körében azonban gyenge volt (23. hely a 29-ből). A 2003-as kiemelt vizsgálathoz képest a magyar eredmény nem mutatott változást. A mezőnyt ezúttal is Sanghaj-Kína vezeti, utolérhetetlen 600 ponttal, az utána következő Szingapúrnak is csak 562 pontja van. Látványos különbség a szövegértéshez képest, hogy matematikából a keleti blokk több országa - Észtország 512, Szlovénia 501, Szlovákia, Lengyelország és Csehország - is megelőz bennünket, igaz, az utóbbi három nem szignifikáns különbséggel.

Természettudomány

Természettudományból a teljes átlag 496 pont volt, amit Magyarország nem szignifikánsan, de felülteljesített (503 pont, 23. hely, OECD országokon belül: 16. hely).