Meglepő, mekkora hatása van döntéseinkre (akár politikai,
gazdasági vagy bármilyen döntésről van is szó) saját kulturális
meghatározottságunk. Ami egyes kultúránkban
elfogadhatatlan tabu, az máshol az élet természetes része lehet. A továbbiakban
a magyar kultúra gazdaságra gyakorolt hatásait próbáljuk meg beazonosítani.
Geert Hofstede az emberek munkához
kötődő értékrendjének és kulturális hátterének kapcsolatát vizsgálta eleinte
négy, majd ezeket kiegészítve egy ötödik
dimenzió mentén. Az egyik vizsgált dimenzió a maszkulinitás és feminitás dimenziója volt. Hofstede megfigyelte, hogy bizonyos kultúrákban a győzelem a fontos
érték, és „hulljon a férgese” a fő vezérelv. Más kultúrákban a gyengék segítése
és támogatása kap nagyobb hangsúlyt, „a részvétel a fontos” jeligével. Az
előbbi típust maszkulin, az utóbbit feminin kultúrának nevezte el.
A maszkulin
kultúrákban (pl.: Japán, USA, Szlovákia, Magyarország) az anyagi siker és
előrejutás a meghatározó érték. A nagyobb és a gyorsabb jobb. A férfitól azt
várják, hogy legyen önérvényesítő, ambiciózus, és kemény. A nőtől viszont azt,
hogy legyen alárendelődő és gyengéd. A vonzó nő fegyverként használhatja a
szépségét a társas versenyhelyzetekben. A kivételes eredményeket és embereket
rajongásig tisztelik. A kudarc (iskolában, munkában, sportban, bárhol)
katasztrófának számít. A konfliktusokat
vitákkal, „csatákkal” rendezik le. A normát a legjobb tanulóhoz, dolgozóhoz,
vezetőhöz igazítják. A státusz minden felett
áll, annyit érsz, amilyen autód / lakásod / állásod van.
A feminin
kultúrákban (pl.: skandináv országok) ezzel szemben a fő vezérelv a másokkal
való törődés. A
kicsi és a lassú az igazán szép. Elvárják, hogy mindenki legyen szerény, halk
beszédű és együttérző. A férfiak
is. Háttérbe szorítják a kiemelkedő embereket és teljesítményeket. A
konfliktusokat kompromisszumok és tárgyalások útján rendezik. Egyenlőséget,
szolidaritást, munkakörülményeket hangsúlyozzák. Ez a mentalitás leginkább a család-munkahely egyensúlyban mutatkozik meg: a
skandináv országokban a foglalkoztatottak jelentős (akár 30-40%-a)
részmunkaidőben dolgozik, hasonló arány a maszkulin kultúrákban
elképzelhetetlen.
A magyar kultúra szélsőségesen maszkulin. Egész Európában csak a szlovákok szárnyalnak minket túl. Aki nem
hiszi, nézze meg, mi történik az utakon. Hányszor adják meg neki az
elsőbbséget, amikor ő a kicsi (gyalogos, kerékpáros…), mennyire vigyáz rá a
többi közlekedő. Hányszor fordul elő, hogy valaki végigelőzi a dugóban az egész
sort, akár ténylegesen előzve, akár a buszsávot vagy a leállósávot használva.
Na, ugye.
A maszkulin kultúrában a státusz szimbólumokon keresztül fejeződik ki: nagyobb ház, nagyobb autó. Nem baj,
ha nem engedhetem meg magamnak. Az a fő, hogy a szomszédok lássák. Még jó, hogy
nálunk hódít(ott) a lakáshitelezés,
és hogy boldog-boldogtalan hitelre vásárolt jóval nagyobb autót, mint amilyenre szüksége volt, és mint amit megengedhetett magának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése