Körte termesztésben még látványosabb Kína dominanciája: világ termelésének több mint háromnegyedét adja.
Szőlő vonatkozásában Kína részesedése valamivel 50% alatt van.
2014. november 27., csütörtök
Alma, alma, piros alma, bumm!
Anélkül, hogy beleolvasnál a cikkbe, mit tippelsz, melyik ország termeli a legtöbb almát? És körtét? És szőlőt?
Az hagyján, hogy Kína, de mekkora piaci részesedéssel! Az alma piacán az idei esőzések következtében kipusztult fák miatt, a kínai termelés 500 ezer tonnával csökkent, ezért idén "csak" 56%-át adta a világ összes termelésének.
Körte termesztésben még látványosabb Kína dominanciája: világ termelésének több mint háromnegyedét adja.
Szőlő vonatkozásában Kína részesedése valamivel 50% alatt van.
Körte termesztésben még látványosabb Kína dominanciája: világ termelésének több mint háromnegyedét adja.
Szőlő vonatkozásában Kína részesedése valamivel 50% alatt van.
2014. november 25., kedd
Ami késik, az jön! - vasút az EU-ban
A magyar személyszállításon belül a vasút veszít népszerűségéből. Gondolnánk, hogy átveszi a helyét a busz, de az igazság az, hogy a teljes személyszállítás piac csökken, és a buszok csekély növekménye megközelítőleg sem kompenzálja a vasút visszaesését.
A vasút ennek ellenére továbbra is közkedvelt személyszállítási eszköz, magyar lakosság átlagosan kétharmada valamilyen időközönként igénybe veszi, és ezzel meg is felelünk az EU átlagnak.
A nagy népszerűség okán az EU, a közszolgáltatás okán pedig a MÁV vizsgálta a fogyasztók elégedettségét nagyon hasonló szempontok alapján, de sajnos különböző módszertanú értékeléssel.
A lényeg mindkét esetben ugyanaz: a magyar lakosság a mellékhelyiségek, vonatok, pályaudvarok tisztaságát, fűtését-hűtését, és a vonatok pontosságát kifogásolta leginkább.
A hőmérsékletre és a WC-k tisztaságára vonatkozóan nem tudok objektív mérőszámot számot mutatni, de álljon itt a MÁV jelentés késő vonatok arányát bemutató grafikonja a fogyasztói panaszok alátámasztása végett:
2014. november 24., hétfő
Van 900 ezer forintnyi vagyonod? Jó hírünk van: a Föld gazdagabbik feléhez tartozol!
A
világ teljes pénzügyi vagyonát 2014-ben 263 billió (263 x 1012) dollárra becsülik. Ez a válság előtti vagyonnál 20%-kal, a közvetlenül válság utáni szintnél 39%-kal magasabb.
Az átlagos vagyonérték Svájcban (580 ezer USD/felnőtt lakos), a medián Ausztráliában (225 ezer USD/felnőtt lakos) a legmagasabb.
Az egymillió dollár feletti vagyonnal rendelkezők a Föld teljes népességének alig 0,7%-át teszik ki, de a teljes vagyon 40%-át birtokolják. A népesség 69%-a 10 ezer dollárnál kisebb vagyonnal rendelkezik, ami összességében a teljes vagyon alig 3%-ának felel meg. A 10 és 100 ezer dollár közötti vagyonnal rendelkezők a népesség 23%-át reprezentálják, és az összvagyon 14%át birtokolják.
Az átlagos vagyonérték Svájcban (580 ezer USD/felnőtt lakos), a medián Ausztráliában (225 ezer USD/felnőtt lakos) a legmagasabb.
Az egymillió dollár feletti vagyonnal rendelkezők a Föld teljes népességének alig 0,7%-át teszik ki, de a teljes vagyon 40%-át birtokolják. A népesség 69%-a 10 ezer dollárnál kisebb vagyonnal rendelkezik, ami összességében a teljes vagyon alig 3%-ának felel meg. A 10 és 100 ezer dollár közötti vagyonnal rendelkezők a népesség 23%-át reprezentálják, és az összvagyon 14%át birtokolják.
Ahhoz, hogy a Föld gazdagabbik feléhez tartozzunk,
legalább 3650 dollárnyi (azaz mai árfolyamon számolva kevesebb, mint 900 ezer
forintnyi) vagyonnal kell rendelkeznünk.
2014. november 20., csütörtök
Tűzoltó leszel s katona
Mit gondolnánk, az amerikaiak szerint melyek a legmagasabb presztizsű hivatások? Ügyvéd? Informatikus? Netán bankár? Hát nem éppen.
A Harris Poll amerikai közvélemény kutató által végzett kutatás szerint a legtöbb szülő azt szeretné, ha a gyermekéből mérnök lenne. Ugyanakkor a mérnök csak a hatodik a társadalmi elismertségi rangsorban, amit az orvosok vezetnek. Nem véletlen persze ez sem, mivel egy másik kutatás szerint, a top 10 legjobban fizető szakma közül 9 különféle orvosi /egészségügyi pálya. A vállalati vezérigazgatói átlagkereset épp csak a 9. helyre tudott befurakodni.
Az orvosokat a katonatisztek és a tűzoltók követik (valamiért azonban a szülők nem pártolják, hogy gyermekeik is ilyen állásokban helyezkedjenek el...), aztán tudósok, ápolók, mérnökök következnek. A top 10-ben helyet kapnak a rendőrök, papok, építészek és tanárok is.
Én nagyon kíváncsi lennék egy hasonló kutatás eredményeire kis hazánkban.
A Harris Poll amerikai közvélemény kutató által végzett kutatás szerint a legtöbb szülő azt szeretné, ha a gyermekéből mérnök lenne. Ugyanakkor a mérnök csak a hatodik a társadalmi elismertségi rangsorban, amit az orvosok vezetnek. Nem véletlen persze ez sem, mivel egy másik kutatás szerint, a top 10 legjobban fizető szakma közül 9 különféle orvosi /egészségügyi pálya. A vállalati vezérigazgatói átlagkereset épp csak a 9. helyre tudott befurakodni.
Az orvosokat a katonatisztek és a tűzoltók követik (valamiért azonban a szülők nem pártolják, hogy gyermekeik is ilyen állásokban helyezkedjenek el...), aztán tudósok, ápolók, mérnökök következnek. A top 10-ben helyet kapnak a rendőrök, papok, építészek és tanárok is.
Én nagyon kíváncsi lennék egy hasonló kutatás eredményeire kis hazánkban.
2014. november 16., vasárnap
"Hallod-e Rozika te, gyerünk a moziba be!"
Tudjuk-e hogy az internetről letöltések sokkal kevesebbet ártottak a moziknak, mint a TV elterjedése? Hogy a mozi csúcsidőszaka nem a 90-es évek voltak, hanem a 60-as évek? Hogy 1990 és 1992 között 1200 moziterem szűnt meg, a következő két év alatt további 100, azóta pedig összesen 184?
A magyar mozi története a kiegyezés évében kezdődött, amikor Szikla Zsigmond megkapta az engedélyt, hogy megnyithassa Budapest első moziját az Andrássy úton. Akkortájt a vándormutatványosként üzemelő, ún. sátras mozik voltak népszerűek. A századvégi társasági élet a kávéházakban zajlott, ezért nyilván nem véletlen, hogy a mozi következő lépcsőjét is a kávéházak jelentették:1899-ben a Kohn-féle kávéház kapott elsőként mozivetítésre engedélyt.
Az első már eleve mozinak épült létesítmény az Apolló volt (a mai Corvin áruház helyén), amely 1908-ban nyílt meg a közönség előtt. A második világháborúra a fővárosban már szép számmal, de a vidéki városokban is sok helyen üzemeltek mozik. Ezek jelentős része leomlott, megrongálódott a háborúban.
1945-ben előbb az Uránia majd a Corvin nyílt meg, Az oreli csata című szovjet filmet vetítve. A mintegy 40 mozivállalatot a politikai pártok (akkor még több párt, ugye) működtették. 1948-ban, az államosítások második lépéseként létrejött a MOKÉP, 350 mozit üzemeltetését véve át. A következő években több, alacsony látogatottsággal működő mozit bezártak. A látogatottság visszaesésének legalább részben kultúrpolitikai okai voltak: ugyanis csak a keleti blokk filmjeit lehetett vetíteni, amivel a korábbi változatosság tekintetében óriási lépést tettek talán "Előre!", de biztosan nem a gazdaságosság, a kereslet növelése irányába.
A hatvanas évek áttörést hozott a negatív trendben: egyrészt a magyar filmgyártás ekkorra tehető fénykora, másrészt a "nyugati nyitás" kapcsán beengedett nyugati filmek miatt. A következő töréspontot a televízió elterjedése jelentette a 70-es években, amit a mozi még kisebb-nagyobb veszteségekkel, de eredeti formáját megőrizve élt túl.
A rendszerváltás után azonban jött a feketeleves. 1990-ben 1960, 2010-ben már csak 411 terem működött. Először a külterületi, gazdaságtalanul működő kisebb mozikat kellett bezárni, majd követték őket a belvárosi mozik is.
Ugyanakkor, az újonnan nyíló bevásárlóközpontok mozijai (a "multiplexek") egy új, "amerikai" kultúra ígértével csábították a nézőket. Jól jellemzi ezt a fajta moziélményt, hogy a legnagyobb magyarországi multiplexeket működtető vállalat 2012 és 2013 évi árbevételének alig több, mint felét adják a belépőjegyek, és mintegy negyedét a büfé bevétele. A multiplexes "kóla-popkorn" stílust felmutató mozik ellensúlyozásaként indult fejlődésnek az Art mozihálózat, ami inkább a kissé sznob (bocsánat: értékmegőrző, művészet-rajongó) közönséget célozza meg.
A fenti, piackonform tendenciáknak köszönhetően, a meglévő termek kihasználtsága évről évre nőtt. 1996-ban csak 189 ezer, 2010-ben már 478 ezer vetítést tartottak.
A mozi mindezek ellenére folyamatosan veszít látogatottságából: 1990-ben még átlagosan 3,4-szer, 2010-ben már csak 1,1-szer mentünk moziba évente. 2010 óta a mozikról a KSH már nem gyűjt adatot.
A nem számszaki információk forrásai:
A magyar mozi története a kiegyezés évében kezdődött, amikor Szikla Zsigmond megkapta az engedélyt, hogy megnyithassa Budapest első moziját az Andrássy úton. Akkortájt a vándormutatványosként üzemelő, ún. sátras mozik voltak népszerűek. A századvégi társasági élet a kávéházakban zajlott, ezért nyilván nem véletlen, hogy a mozi következő lépcsőjét is a kávéházak jelentették:1899-ben a Kohn-féle kávéház kapott elsőként mozivetítésre engedélyt.
Az első már eleve mozinak épült létesítmény az Apolló volt (a mai Corvin áruház helyén), amely 1908-ban nyílt meg a közönség előtt. A második világháborúra a fővárosban már szép számmal, de a vidéki városokban is sok helyen üzemeltek mozik. Ezek jelentős része leomlott, megrongálódott a háborúban.
1945-ben előbb az Uránia majd a Corvin nyílt meg, Az oreli csata című szovjet filmet vetítve. A mintegy 40 mozivállalatot a politikai pártok (akkor még több párt, ugye) működtették. 1948-ban, az államosítások második lépéseként létrejött a MOKÉP, 350 mozit üzemeltetését véve át. A következő években több, alacsony látogatottsággal működő mozit bezártak. A látogatottság visszaesésének legalább részben kultúrpolitikai okai voltak: ugyanis csak a keleti blokk filmjeit lehetett vetíteni, amivel a korábbi változatosság tekintetében óriási lépést tettek talán "Előre!", de biztosan nem a gazdaságosság, a kereslet növelése irányába.
A hatvanas évek áttörést hozott a negatív trendben: egyrészt a magyar filmgyártás ekkorra tehető fénykora, másrészt a "nyugati nyitás" kapcsán beengedett nyugati filmek miatt. A következő töréspontot a televízió elterjedése jelentette a 70-es években, amit a mozi még kisebb-nagyobb veszteségekkel, de eredeti formáját megőrizve élt túl.
A rendszerváltás után azonban jött a feketeleves. 1990-ben 1960, 2010-ben már csak 411 terem működött. Először a külterületi, gazdaságtalanul működő kisebb mozikat kellett bezárni, majd követték őket a belvárosi mozik is.
Ugyanakkor, az újonnan nyíló bevásárlóközpontok mozijai (a "multiplexek") egy új, "amerikai" kultúra ígértével csábították a nézőket. Jól jellemzi ezt a fajta moziélményt, hogy a legnagyobb magyarországi multiplexeket működtető vállalat 2012 és 2013 évi árbevételének alig több, mint felét adják a belépőjegyek, és mintegy negyedét a büfé bevétele. A multiplexes "kóla-popkorn" stílust felmutató mozik ellensúlyozásaként indult fejlődésnek az Art mozihálózat, ami inkább a kissé sznob (bocsánat: értékmegőrző, művészet-rajongó) közönséget célozza meg.
A fenti, piackonform tendenciáknak köszönhetően, a meglévő termek kihasználtsága évről évre nőtt. 1996-ban csak 189 ezer, 2010-ben már 478 ezer vetítést tartottak.
A mozi mindezek ellenére folyamatosan veszít látogatottságából: 1990-ben még átlagosan 3,4-szer, 2010-ben már csak 1,1-szer mentünk moziba évente. 2010 óta a mozikról a KSH már nem gyűjt adatot.
A nem számszaki információk forrásai:
- http://bp-mozitortenet.hu/2010/11/08/mozitortenet-1895-tol-napjainkig/
- http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/filmszin/mozik/html/mozik.htm
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Filmsz%C3%ADnh%C3%A1z
- http://e-beszamolo.kim.gov.hu/
2014. november 14., péntek
Színház az egész világ...
A néprajz tudomány szerint, a színházak eredete az ősi vallási szertartásokra vezethető vissza. A vallásos táncokból alakult ki a zenével és énekkel egybeforrt táncdráma. Aki tehát a paleo-létezéshez ragaszkodik, annak az opera, operett, esetleg musical és táncszínház előadásokat javasoljuk, ezek biztosan nem ártanak az emésztésének.
A prózai műfajok kialakulása későbbre tehető. Az ősdráma műfaj különféle, szintén vallási ceremóniákhoz köthető, ahol a nézők és előadók nem különöltek el teljesen egymástól, a nézők is részesei voltak a drámának. A mai értelemben vett színjátszás fogalmát az ókori görögök honosították meg és rómaiak vették át.
Az első vándortársulatot a görög Thespis vezette. A társulat a szabad ég alatt játszott és álarcokon kívül nem használt segédeszközt. A görög dráma és komédia kialakulásával a színház is fejlődésnek indult.
Róma bukása, a sötét középkor, a kereszténység terjedése, az antik színház végét jelentette. Később, amikor a kora-reneszánsz időszakban (a XIV. századtól kezdve) Olaszországból kiindulva, a színház ismét virágzásnak indult, már nem a görög eredetre épített. Ezek a színházak jellemzően vándortársulatok voltak. Csak később, Shakespeare műveinek hatására már az újkorban (XVI. század) alakultak ki állandó, épülethez kötött színházi társulatok. Noha már ők is alkalmaztak különféle sminkeket és jelmezeket, a színpad technika igazán a XIX. században indult fejlődésnek.
Az első magyar színtársulat 1790-ben alakult meg, Kelemen László vezetésével, és 1796-ig működött. A XIX. század nem kedvezett a hazai színészetnek, a színész lét nem volt társadalmilag elfogadott (javaslom olvasásra Petőfi Sándor Egy estém otthon című versét). A magyar színházi élet csak a XIX. század végén, a XX. század elején lendült fel.
1990-ben 43 színház működött Magyarországon. Számuk 2013-ra mintegy megnégyszereződött (164).
A színházak a rendszerváltásig egyenletes, évi 6 millió fő körüli látogatószámmal számolhattak, ami 1990 után meredeken csökkent (1996 és 2001 között 3,9 milliós mélyponttal), majd ismét növekedésnek indult, 2013-ban már újra megközelítette a 6 millió főt.
A 90-es években és a 2000-es évek elején évi átlag 12-13 ezer előadást tartottak. Az előadások száma 2009-ben indult növekedésnek, 2013-ban már elérte a 23 ezret.
A színházlátogatások száma regionálisan erőteljesen koncentrált: az összes látogatás 58%-át a Közép-Magyarországi régióban, azon belül is 94%-ban Budapesten regisztrálták.
Így aztán nem csoda, hogy a top 15 magyar színház közül csak három nem budapesti.
(Nem számszaki információk forrása: Wikipedia)
A prózai műfajok kialakulása későbbre tehető. Az ősdráma műfaj különféle, szintén vallási ceremóniákhoz köthető, ahol a nézők és előadók nem különöltek el teljesen egymástól, a nézők is részesei voltak a drámának. A mai értelemben vett színjátszás fogalmát az ókori görögök honosították meg és rómaiak vették át.
Az első vándortársulatot a görög Thespis vezette. A társulat a szabad ég alatt játszott és álarcokon kívül nem használt segédeszközt. A görög dráma és komédia kialakulásával a színház is fejlődésnek indult.
Róma bukása, a sötét középkor, a kereszténység terjedése, az antik színház végét jelentette. Később, amikor a kora-reneszánsz időszakban (a XIV. századtól kezdve) Olaszországból kiindulva, a színház ismét virágzásnak indult, már nem a görög eredetre épített. Ezek a színházak jellemzően vándortársulatok voltak. Csak később, Shakespeare műveinek hatására már az újkorban (XVI. század) alakultak ki állandó, épülethez kötött színházi társulatok. Noha már ők is alkalmaztak különféle sminkeket és jelmezeket, a színpad technika igazán a XIX. században indult fejlődésnek.
Az első magyar színtársulat 1790-ben alakult meg, Kelemen László vezetésével, és 1796-ig működött. A XIX. század nem kedvezett a hazai színészetnek, a színész lét nem volt társadalmilag elfogadott (javaslom olvasásra Petőfi Sándor Egy estém otthon című versét). A magyar színházi élet csak a XIX. század végén, a XX. század elején lendült fel.
1990-ben 43 színház működött Magyarországon. Számuk 2013-ra mintegy megnégyszereződött (164).
A színházak a rendszerváltásig egyenletes, évi 6 millió fő körüli látogatószámmal számolhattak, ami 1990 után meredeken csökkent (1996 és 2001 között 3,9 milliós mélyponttal), majd ismét növekedésnek indult, 2013-ban már újra megközelítette a 6 millió főt.
A 90-es években és a 2000-es évek elején évi átlag 12-13 ezer előadást tartottak. Az előadások száma 2009-ben indult növekedésnek, 2013-ban már elérte a 23 ezret.
A színházlátogatások száma regionálisan erőteljesen koncentrált: az összes látogatás 58%-át a Közép-Magyarországi régióban, azon belül is 94%-ban Budapesten regisztrálták.
Így aztán nem csoda, hogy a top 15 magyar színház közül csak három nem budapesti.
(Nem számszaki információk forrása: Wikipedia)
2014. november 11., kedd
Múzeumok "éjszakája"
Amikor a francia példa nyomán, 2003-ban nálunk is elindult a "Múzeumok éjszakája" program, olyan múzeumokat ismertem meg, amiknek korábban a létezéséről sem tudtam (kicsit ciki, de ez van). Azt gondoltam, hogy az ehhez hasonló programsorozatok felkeltik a lakosság érdeklődését, - hiszen csak ezen az éjszakán három-négyszázezren látogatnak el különféle múzeumokba minden évben -, és megugrik a múzeumok látogatottsága.
A számok azonban mást mutatnak. A múzeumok 1987-ben még évi 20 milliós látogatószáma 1993-ra 10 millió alá esett. 2003-tól 2006-ig - talán épp a múzeumok éjszakája hatására - szerény növekedés figyelhető meg a trendben (2006-ban 11,6 millió látogató), majd ismét csökkenés látható (mélypont: 2012, 8,4 millió látogató).
A múzeumlátogatók számának növelését több kiállítás szervezésével, és a kiállítások interaktívvá tételével próbálták elérni - egyelőre nem sok eredménnyel.
Érdekességként álljon itt a világ 20 legnépszerűbb múzeumának rangsora, látogatószám szerint, kiegészítve a top 20 európai múzeummal.
Ezekre ugyan magyar múzeum nem fért fel, de a "The Art Newspaper" 2013. áprilisi számában összesített 2012. évi népszerű kiállítások világranglistáján a Szépművészeti Múzeum két időszaki kiállítása is bekerült a top 100-as listába:
Szép, szép, de azt azért el kell mondani, hogy az EMMI statisztikái szerint, az egyetlen magyar kulturális közintézmény, amelynek éves látogatószáma megközelíti az egymillió főt, bizony nem színház, nem mozi és nem múzeum.
Hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert.
Ezúton is köszönjük a KSH nagyon kedves munkatársainak a bejegyzés elkészítéséhez nyújtott hathatós segítségét.
A számok azonban mást mutatnak. A múzeumok 1987-ben még évi 20 milliós látogatószáma 1993-ra 10 millió alá esett. 2003-tól 2006-ig - talán épp a múzeumok éjszakája hatására - szerény növekedés figyelhető meg a trendben (2006-ban 11,6 millió látogató), majd ismét csökkenés látható (mélypont: 2012, 8,4 millió látogató).
A múzeumlátogatók számának növelését több kiállítás szervezésével, és a kiállítások interaktívvá tételével próbálták elérni - egyelőre nem sok eredménnyel.
Érdekességként álljon itt a világ 20 legnépszerűbb múzeumának rangsora, látogatószám szerint, kiegészítve a top 20 európai múzeummal.
Ezekre ugyan magyar múzeum nem fért fel, de a "The Art Newspaper" 2013. áprilisi számában összesített 2012. évi népszerű kiállítások világranglistáján a Szépművészeti Múzeum két időszaki kiállítása is bekerült a top 100-as listába:
- napi 3 390, összesen 192 ezer látogatóval a Cézanne, valamint
- napi 1 867, összesen 40 ezer látogatóval a Rodin kiállítás.
Szép, szép, de azt azért el kell mondani, hogy az EMMI statisztikái szerint, az egyetlen magyar kulturális közintézmény, amelynek éves látogatószáma megközelíti az egymillió főt, bizony nem színház, nem mozi és nem múzeum.
Hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert.
Ezúton is köszönjük a KSH nagyon kedves munkatársainak a bejegyzés elkészítéséhez nyújtott hathatós segítségét.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)