Valóban a gazdagokat támogatjuk a szociális transzferekkel?

Amióta megjelent a KSH 2014. novemberi kiadványa a háztartások életszínvonaláról, sok helyen (pl.: itt) lehetett arról olvasni, hogy a magyar redisztribúció a gazdagokat támogatja, ami abból látszik, hogy a magasabb jövedelműek társadalmi jövedelmei magasabbak.

A probléma azonban nem ez.

Hanem ez.

A felső 4 jövedelmi tizeden (a leggazdagabb 40%-on) belül  a nyugdíjasok aránya 30% feletti minden tizedben. A társadalmi juttatások összege ezekben a tizedekben a nyugdíjakból származik, amik az összes juttatás több mint 80%-át teszik ki.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szerint, 2014-ben az átlagnyugdíj összege havi 116 ezer, vagyis évi 1,4 millió forint, ami a 9. tizedbe esik.

Amikor a leggazdagabb tizedről beszélünk, az emberek többsége Csányi Sándorra gondol. Vagy valaki másra a top 10-ből. De a leggazdagabb tized nem tíz emberből áll, hanem a felső 10%-ból, vagyis közel egymillió emberből. Ahhoz, hogy közéjük tartozz, elég havi 200 ezer nettót keresned - ha egyedül élsz. És ez a kulcs. Ide tipikusan a gyermektelen felnőttek tartoznak. Az átlagos háztartás méret ebben a tizedben 1,8 fő.

Legyen a példánkban egy házaspár, és keressenek fejenként 300 ezer forint bruttót (az átlagkereset 234 ezer), ami nettó 200 ezer. Büszkén kijelenthetik, hogy a felső 10%-ba tartoznak. Ha két gyereket nevelnek, akkor az egy főre jutó nettó jövedelmük - figyelembe véve a családi pótlékot (26,6 ezer) és az adókedvezményt (20 ezer) is - már csak 104 ezer forint, máris visszaestek 2 kategóriát. Ha három gyerekük van, és anyuka esetleg gyesen maradna a harmadik gyerekkel (28,5 ezer forint mínusz 10% nyugdíjjárulék a korábbi 300 ezer forint bruttó helyett), akkor az eddig dúsgazdagnak tekintett család már csak a 4. tizedbe férne be.

Nem lopnak. Nem köztörvényes bűnözők. Nem lusták dolgozni. Csak szültek három gyereket egy átlagosnál magasabb jövedelem mellett.

A probléma tehát nem az, hogy a gazdagokat támogatjuk. Hanem az, hogy kint van a popónk a gatyából. Átlagkeresettel már a 9. tizedben vagyunk. Minimálbérrel a 8. tized a mienk.

A nyugdíjon kívüli szociális juttatások erősen koncentrálódnak ugyan az alsó rétegekbe, de csekély összegük miatt, a nagy képen ez mit sem javít.

UPDATE: A számítást korrigáltam a családi adókedvezménnyel és a családi pótlékkal. Kicsit szebb lett így a kép, de nem sokkal.

Facebook, Google, Microsoft

Ha az EU halálra aggódja magát a Google piaci részesedése miatt, nézzünk szét mi is néhány izgalmas piaci részesedést keresve.

A közösségi médiapiacot például (nem különösebben meglepő módon) a Facebook uralja, 1,35 milliárd aktív felhasználóval világszerte.

A Facebook felhasználók száma töretlen növekedést mutat 2008 óta, bár, az ütem lassulni látszik.

Ha a világpiacot nézzük, a Google piaci részesedése 88%-os, amivel valóban szinte egyeduralkodó a keresőmotorok között.

Érdekes azonban, hogy az USA piacán sokkal árnyaltabb a kép (bár ott is toronymagasan vezet a Google).

A számítógépes operációs rendszerek esetében pedig a Microsoft különböző rendszerei viszik a prímet a világpiacon.

Alma, alma, piros alma, bumm!

Anélkül, hogy beleolvasnál a cikkbe, mit tippelsz, melyik ország termeli a legtöbb almát? És körtét? És szőlőt?

Az hagyján, hogy Kína, de mekkora piaci részesedéssel! Az alma piacán az idei esőzések következtében kipusztult fák miatt, a kínai termelés 500 ezer tonnával csökkent, ezért idén "csak" 56%-át adta a világ összes termelésének.

Körte termesztésben még látványosabb Kína dominanciája: világ termelésének több mint háromnegyedét adja.

Szőlő vonatkozásában Kína részesedése valamivel 50% alatt van.

Ami késik, az jön! - vasút az EU-ban

A magyar személyszállításon belül a vasút veszít népszerűségéből. Gondolnánk, hogy átveszi a helyét a busz, de az igazság az, hogy a teljes személyszállítás piac csökken, és a buszok csekély növekménye megközelítőleg sem kompenzálja a vasút visszaesését.

A vasút ennek ellenére továbbra is közkedvelt személyszállítási eszköz, magyar lakosság átlagosan kétharmada valamilyen időközönként igénybe veszi, és ezzel meg is felelünk az EU átlagnak.

A nagy népszerűség okán az EU, a közszolgáltatás okán pedig a MÁV vizsgálta a fogyasztók elégedettségét nagyon hasonló szempontok alapján, de sajnos különböző módszertanú értékeléssel.

A lényeg mindkét esetben ugyanaz: a magyar lakosság a mellékhelyiségek, vonatok, pályaudvarok tisztaságát, fűtését-hűtését, és a vonatok pontosságát kifogásolta leginkább.

A hőmérsékletre és a WC-k tisztaságára vonatkozóan nem tudok objektív mérőszámot számot mutatni, de álljon itt a MÁV jelentés késő vonatok arányát bemutató grafikonja a fogyasztói panaszok alátámasztása végett:

Van 900 ezer forintnyi vagyonod? Jó hírünk van: a Föld gazdagabbik feléhez tartozol!

A világ teljes pénzügyi vagyonát 2014-ben 263 billió (263 x 10¹²) dollárra becsülik. Ez a válság előtti vagyonnál 20%-kal, a közvetlenül válság utáni szintnél 39%-kal magasabb. 

Az átlagos vagyonérték Svájcban (580 ezer USD/felnőtt lakos), a medián Ausztráliában (225 ezer USD/felnőtt lakos) a legmagasabb. 

Az egymillió dollár feletti vagyonnal rendelkezők a Föld teljes népességének alig 0,7%-át teszik ki, de a teljes vagyon 40%-át birtokolják. A népesség 69%-a 10 ezer dollárnál kisebb vagyonnal rendelkezik, ami összességében a teljes vagyon alig 3%-ának felel meg. A 10 és 100 ezer dollár közötti vagyonnal rendelkezők a népesség 23%-át reprezentálják, és az összvagyon 14%át birtokolják. 

Ahhoz, hogy a Föld gazdagabbik feléhez tartozzunk, legalább 3650 dollárnyi (azaz mai árfolyamon számolva kevesebb, mint 900 ezer forintnyi) vagyonnal kell rendelkeznünk. 

Tűzoltó leszel s katona

Mit gondolnánk, az amerikaiak szerint melyek a legmagasabb presztizsű hivatások? Ügyvéd? Informatikus? Netán bankár? Hát nem éppen.

A Harris Poll amerikai közvélemény kutató által végzett kutatás szerint a legtöbb szülő azt szeretné, ha a gyermekéből mérnök lenne. Ugyanakkor a mérnök csak a hatodik a társadalmi elismertségi rangsorban, amit az orvosok vezetnek. Nem véletlen persze ez sem, mivel egy másik kutatás szerint, a top 10 legjobban fizető szakma közül 9 különféle orvosi /egészségügyi pálya. A vállalati vezérigazgatói átlagkereset épp csak a 9. helyre tudott befurakodni.

Az orvosokat a katonatisztek és a tűzoltók követik (valamiért azonban a szülők nem pártolják, hogy gyermekeik is ilyen állásokban helyezkedjenek el...), aztán tudósok, ápolók, mérnökök következnek. A top 10-ben helyet kapnak a rendőrök, papok, építészek és tanárok is.

Én nagyon kíváncsi lennék egy hasonló kutatás eredményeire kis hazánkban.

"Hallod-e Rozika te, gyerünk a moziba be!"

Tudjuk-e hogy az internetről letöltések sokkal kevesebbet ártottak a moziknak, mint a TV elterjedése? Hogy a mozi csúcsidőszaka nem a 90-es évek voltak, hanem a 60-as évek? Hogy 1990 és 1992 között 1200 moziterem szűnt meg, a következő két év alatt további 100, azóta pedig összesen 184?

A magyar mozi története a kiegyezés évében kezdődött, amikor Szikla Zsigmond megkapta az engedélyt, hogy megnyithassa Budapest első moziját az Andrássy úton. Akkortájt a vándormutatványosként üzemelő, ún. sátras mozik voltak népszerűek. A századvégi társasági élet a kávéházakban zajlott, ezért nyilván nem véletlen, hogy a mozi következő lépcsőjét is a kávéházak jelentették:1899-ben a Kohn-féle kávéház kapott elsőként mozivetítésre engedélyt.

Az első már eleve mozinak épült létesítmény az Apolló volt (a mai Corvin áruház helyén), amely 1908-ban nyílt meg a közönség előtt. A második világháborúra a fővárosban már szép számmal, de a vidéki városokban is sok helyen üzemeltek mozik. Ezek jelentős része leomlott, megrongálódott a háborúban.

1945-ben előbb az Uránia majd a Corvin nyílt meg, Az oreli csata című szovjet filmet vetítve. A mintegy 40 mozivállalatot a politikai pártok (akkor még több párt, ugye) működtették. 1948-ban, az államosítások második lépéseként létrejött a MOKÉP, 350 mozit üzemeltetését véve át. A következő években több, alacsony látogatottsággal működő mozit bezártak. A látogatottság visszaesésének legalább részben kultúrpolitikai okai voltak: ugyanis csak a keleti blokk filmjeit lehetett vetíteni, amivel a korábbi változatosság tekintetében óriási lépést tettek talán "Előre!", de biztosan nem a gazdaságosság, a kereslet növelése irányába.

A hatvanas évek áttörést hozott a negatív trendben: egyrészt a magyar filmgyártás ekkorra tehető fénykora, másrészt a "nyugati nyitás" kapcsán beengedett nyugati filmek miatt. A következő töréspontot a televízió elterjedése jelentette a 70-es években, amit a mozi még kisebb-nagyobb veszteségekkel, de eredeti formáját megőrizve élt túl.

A rendszerváltás után azonban jött a feketeleves. 1990-ben 1960, 2010-ben már csak 411 terem működött. Először a külterületi, gazdaságtalanul működő kisebb mozikat kellett bezárni, majd követték őket a belvárosi mozik is.

Ugyanakkor, az újonnan nyíló bevásárlóközpontok mozijai (a "multiplexek") egy új, "amerikai" kultúra ígértével csábították a nézőket. Jól jellemzi ezt a fajta moziélményt, hogy a legnagyobb magyarországi multiplexeket működtető vállalat 2012 és 2013 évi árbevételének alig több, mint felét adják a belépőjegyek, és mintegy negyedét a büfé bevétele. A multiplexes "kóla-popkorn" stílust felmutató mozik ellensúlyozásaként indult fejlődésnek az Art mozihálózat, ami inkább a kissé sznob (bocsánat: értékmegőrző, művészet-rajongó) közönséget célozza meg.

A fenti, piackonform tendenciáknak köszönhetően, a meglévő termek kihasználtsága évről évre nőtt. 1996-ban csak 189 ezer, 2010-ben már 478 ezer vetítést tartottak.

A mozi mindezek ellenére folyamatosan veszít látogatottságából: 1990-ben még átlagosan 3,4-szer, 2010-ben már csak 1,1-szer mentünk moziba évente. 2010 óta a mozikról a KSH már nem gyűjt adatot.

A nem számszaki információk forrásai:

1. http://bp-mozitortenet.hu/2010/11/08/mozitortenet-1895-tol-napjainkig/
2. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/filmszin/mozik/html/mozik.htm
3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Filmsz%C3%ADnh%C3%A1z
4. http://e-beszamolo.kim.gov.hu/