Túlsúlyos problémák

A 2009-ben végrehajtott Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) volt az utolsó olyan felmérés Magyarországon, amely nem csak bediktáltatta a lakossággal a magasság és testsúly adatokat, hanem ellenőrizte is azokat (vagyis ténylegesen megmérték). A felmérés során az derült ki, hogy a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) túlsúlyos vagy elhízott, és mindössze 1,8%-uk sovány. 

A nemzetközi (OECD) felméréshez minden évben bekérnek a lakosságtól saját bevallás alapján testsúly és magasság adatokat, hogy kiszámítsák és nemzetközi szinten összehasonlítva publikálják az túlsúlyosak és elhízottak együttes arányát. 

Saját bevallás szerint a lakosság közel 20%-a túlsúlyos. Ez a legmagasabb arány az EU-n belül, de hozzá kell tennünk, hogy nem áll rendelkezésünkre EU/OECD szintű tényleges túlsúly felmérés adat, és a mért közel 62% valamint a bevallott 20% között akkora a különbség, hogy amellett a néhány százalékpontos országonkénti eltérések egyáltalán nem relevánsak statisztikai értelemben.

A túlsúly probléma már a gyerekkorú népességben jelentkezik: az 5-17 éves korosztályon belül is jelentős az túlsúlyosak és az elhízottak együttes aránya. E tekintetben Magyarország szintén az elsők közé tartozik az EU-ban, csak a görögök előznek meg bennünket. 

A túlsúly elleni küzdelem egyik alapvető eszköze a megfelelő mennyiségű és összetételű táplálkozás. Magyarországon 2010-ben a szénhidrátbevitel optimális szintre csökkent. A zsiradékfogyasztás csökkenése is rekord mértékű volt, és a fogyasztáson belül a növényi eredetű zsiradékok aránya nőtt. Ennek ellenére, a zsiradékfogyasztás továbbra is meghaladja az optimális szintet. Az egy főre jutó napi tápanyagfogyasztás 2010-ben 12 750 kJ volt, ami az elmúlt években regisztrált csökkenő trend ellenére 17%-kal meghaladja az ajánlott mennyiséget.

A másik mód túlsúly problémánk kezelésére, a rendszeres testmozgás. Szintén a 2009-es ELEF felmérésből derül ki, hogy a felnőtt lakosság mintegy fele végez intenzív testmozgást, miközben minden ötödik felnőtt még 10 perc sétát sem ejt meg naponta. 

Dohányzás tiltása: vélemények

Kormányzati megbízás alapján készült az Országos Egészségfejlesztési Intézet felmérése, ami a dohányzás tiltásával kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta. Úgy találták, hogy bizonyos létesítménytípusok esetében (pl.: játszóterek, hivatalok, közoktatási intézmények, egészségügyi intézmények) a lakosság egyöntetűen támogatja a tiltást. Más esetekben a vélemény a kérdezett dohányzási szokásaitól függő választ kapunk. A lakosság nem dohányzó részének többsége minden kérdezett létesítmény esetén elutasító volt, bár a kocsmák, diszkók, bárok esetében az elutasítás csekélyebb mértékű, mint a többi esetben. A legtöbb létesítmény esetében a dohányzók is támogatják a tiltó intézkedéseket, bár a támogatásuk mértéke minden esetben alacsonyabb, mint nem dohányzó társaiké. A dohányzók többsége a kocsmákban, bárokban, diszkókban, buszmegállókban, sőt a munkahelyeken is engedélyezné a dohányzást.

Egy nemrégiben megjelent Eurobarométer kutatás az európai dohányzási szokásokat vizsgálta, nemzeti szintű bontásban. A kutatás szerint, az európai dohányosok 70%-a, a magyarok háromnegyede 18 éves korára már rendszeresen dohányzott. Sőt, az európai dohányzók 17%-a, a magyarok 15%-a 15 éves kora előtt kezdett rendszeres dohányzásba.

A felmérés szerint, öt dohányosból három megpróbált már leszokni a dohányzásról – sikertelenül. Látva tehát a dohányosok gyerekként szoknak rá, majd nehezükre esik elhagyni a dohányzást, a megelőző intézkedéseknek (iskolai tájékoztató órák, dohányzás-ellenes médiakampányok, a dohányzás „ciki” voltának erősítése, pozitív felnőtt minta) és a törvényi tiltások elrettentő erejének különösen nagy jelentősége lehet.

Fiatalok és a dohányzás

A 13-15 éves korosztály dohányzási szokásait felmérő nemzetközi kutatás, a Global Youth Tobacco Survey (GYT) keretében Magyarországon az Országos Egészségfejlesztési Intézet készített felmérést 2012-ben. A GYTS felmérést a WHO és az amerikai CDC (Centers of Disease Control and Prevention) 1998-ban indította útjára. Az adatfelvételt rendszeres időközönként valósítják meg a projektben résztvevő országok, ez Magyarországon 2003-ban illetve 2008-ban is megtörtént.

A 2012. évi kutatás alapján, 13-15 éves lányok több mint 20%-a, a fiúk 30%-a fogyaszt dohánytermékeket, igaz, a napi szintű fogyasztás még nem jellemző.

A fiatalok közel 80%-a él olyan háztartásban, ahol az ő jelenlétében dohányoznak, és a gyerekek fele említette, hogy legalább az egyik szülője dohányzik. A megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a legtöbb vagy minden barátja dohányzik.

Függőségre („_mindig_ úgy érzi, hogy reggel rögtön rá kell gyújtania”) a megkérdezett dohányzók 13%-a panaszkodott. A dohányzó fiatalok közel fele próbált a közelmúltban leszokni a dohányzásról és harmaduknak továbbra is szándékában áll (nem ismert az átfedés a két válaszkategória között).

Dohányzási szokások

Magyarországon a halálokok mintegy negyede daganatos eredetű, ami 100 ezer főre vetítve a legmagasabb az EU-ban. A daganatos megbetegedések magas aránya mögött részben a dohányzás áll. Az OECD országokon belül Magyarország az erős dohányosok közé tartozik, noha a dohányzás mértéke mind az elszívott cigaretták számát tekintve (-8% 2009-hez képest), mind pedig a dohányzók számarányát tekintve csökkent az elmúlt években.

A csökkenés a férfiak körében szignifikáns, a nők esetében az elmúlt 10 éve alatt nem regisztráltak jelentős változást. 

A dohányzás mértékének csökkentésében nehézséget jelent a folyamatos utánpótlás. Már a 16 éves fiatalok körében is gyakori a dohányzás, a megkérdezettek 37% dohányzott a kérdezést megelőző 30 nap folyamán. A 18-24 évesek dohányzási arányszáma pedig megközelíti a legnagyobb dohányos 35-64 éves korosztályét.

A férfiak esetében a naponta dohányzó aránya nagy mértékben csökken az iskolai végzettséggel. Érdekes, hogy a nők esetében nem figyelhető meg hasonló kapcsolat. 

Az egész kutatás legjelentőségteljesebb adatsora mégis a dohányzás és a vélt anyagi helyzet kapcsolata. A szegények kategóriába azok kerültek, akik saját bevallásuk szerint folyamatos anyagi gondokkal küzdöttek. A jómódú kategóriába pedig azok, akiknek nem voltak anyagi gondjaik. A "kijönnek" kategória a tudatosságban különbözik a két másik kategóriától. Ha nem élnének "beosztással", a szegények közé kerülnének. Látványos és pozitív üzenet a társadalomnak, hogy a tudatosan élők társadalmi csoportjában szignifikánsan alacsonyabb a dohányzók aránya, mint akármelyik másik vélt jövedelmi csoportban. 

Ó, Mister Alkohol

Az alkoholfogyasztás komoly egészségügyi és társadalmi problémák forrása világszerte. A legtöbb OECD országban – nálunk is – az elmúlt évtizedekben jelentős csökkenést regisztráltak. 2009-ben Magyarország még az egyik legnagyobb alkoholfogyasztó volt az OECD országok közül (az összehasonlítás alapját az abszolút literre átszámolt teljes fogyasztás képezi). A 2010 évi további csökkenés következményeként, a fogyasztás mértéke az OECD átlag körüli értékre, 9,2 literre mérséklődött.

A bor fogyasztása (23 liter/fő) 10 literrel kevesebb, mint a 2001-2004 időszakban, és 5 literrel marad el az előző öt év átlagában mértnél. A sörfogyasztás – valószínűleg a hűvös, esős nyári időjárás miatt - jelentősen visszaesett 2010-ben. Az egy főre jutó mennyiség húsz éve még meghaladta a 100 litert, 2010-ben 66 literre esett vissza. Az égetett szeszesital-fogyasztás is csökkent, 2010-ben 3,1 litert mértek.

Mind a bor, mind a sör termelés is drasztikus csökkenésen ment keresztül, de a bor termelés csökkenése látványosabb: 2010-ben a kedvezőtlen időjárás miatt, az előző évi termelés felére, a 2004-es csúcsévi termelésnek harmadára esett vissza. Amióta 1970-től nyilvántartás készül a bor termelésről, soha, még megközelítőleg sem regisztráltak ennyire alacsony értéket. A korábbi mélypontot a 2005-ös év jelentette, amikor 310 millió litert, a 2010-es évi termelés 1,8-szorosát állították elő. A termelés csökkenés ellenére nőtt az export, és a fogyasztást is meg tudták oldani a korábbi években felhalmozott készletből.

A sörtermelés visszaesése a 2006-os csúcsévhez viszonyítva 20%-os. Ilyen alacsony értéket utoljára a 70-es évek elején regisztráltak (a 2004-es nagy visszaesés során is kedvezőbb - 629 millió liter – termelt mennyiséget regisztráltak).

A 2009-es egészségügyi felmérés (ELEF) során azt találták, hogy már a 15-17 évesek fele is fogyaszt alkoholt. A problémákat jelentő mértékű fogyasztás azonban a 18 év feletti korosztályt érinti.

A 2011-es ESPAD felmérés szerint, a kérdezést megelőző 30 napban a megkérdezett 16 éves fiatalok 60%-a fogyasztott alkoholt és 45%-a számolt be lerészegedési szintű fogyasztásról. Ez csak kis mértékben múlja felül az EU átlagot.

A 16 éves magyar diákok csaknem harmada bevallottan kipróbált már valamilyen kábító hatású szert

A 2011 évi ESPAD (European School Survey on Alcohol and other Drogs) jelentés alapján a magyar diákok az európai átlaghoz hasonló eredményeket mutatnak mind a nyolc vizsgált mutató (cigaretta, alkohol és drogfogyasztás különféle mintázatai) vonatkozásában. Egyedül a 30 napon belüli cigarettázás értékei mutatnak az átlagnál szignifikánsan (9 százalékponttal) magasabb értéket. A visszaélésszerű gyógyszerhasználati érték pedig relatív arányukat tekintve magas: másfélszerese az átlagnak (9% próbálta már őket Magyarországon, míg az átlag csak 6%). 

A fő probléma nem is az, hogy utolértük (sőt, megelőztük) az európai átlagot, mint inkább az, hogy 1995-ben regisztrált szintekhez képest az alkohol- de különösképpen a drogfogyasztás nagy mértékben nőtt. Persze, nem tudhatjuk, mennyit változott a tanulótársadalmon belüli megítélése ezeknek a magatartásformáknak, mennyire divat eltitkolni / nyilvánosságra hozni a szerfogyasztást, a mért változás a valóságot mennyiben türközi.

A Nemzeti Drogfókuszpont napokban megjelent, 2012-es jelentése szerint, az összes (tiltott és legális) szerfogyasztás életprevalencia értéke (életprevalencia = valaha fogyasztotta már) a megkérdezett 16 éves magyar diákok körében 28,8% volt. A fiúk 28,3%-a, a lányoknak pedig 29,4%-a fogyasztott már valamilyen visszaélésre alkalmas szert az élete során.

Akár a tiltott szerekre, akár pedig a droghasználati célú szerfogyasztásra vonatkozó gyakoriságokat tekintve megállapítható, hogy a szerhasználók mintegy kétharmada próbálkozó, vagy alkalmi fogyasztó volt, jelentős részük csak egy-két alkalommal próbált ki valamilyen visszaélésre alkalmas szert. Ugyanakkor a fogyasztók egyötöde-egynegyede fogyasztott már 20 vagy több alkalommal valamilyen tiltott szert, vagy droghasználati célú szert. Az összes megkérdezetten belül a 20 vagy több alkalommal tiltott szert használók aránya 4,2%, a droghasználati célú szert ilyen gyakorisággal használók aránya 5,3% volt.

A szereket már valaha kipróbáltak közel fele 14 évesen vagy korábban használta először a három vizsgált szer valamelyikét.

A korábbi évekhez hasonlóan az életprevalencia értékek alapján a legelterjedtebben fogyasztott kábítószer 2011-ben is a marihuána volt a fiatalok körében. Szintén a korábbi évekhez hasonlóan a marihuánát követően az elterjedtebb drogok legális szerek voltak: alkohol gyógyszerrel együtt történő fogyasztása, szerves oldószerek belélegzése valamint a nyugtatók/altatók orvosi javaslat nélküli használata. A prevalencia értékek alapján az ötödik helyet a 2011-ben először kérdezett mefedron foglalta el. Ezt követték az amfetaminok, az egyéb szerek és az ecstasy életprevalencia értékei.

A kannabiszhasználat terjedése Európában háromféle mintát követ. Nyolc országban alacsony szinten stabilizálódott a fogyasztás, a gyerekek kevesebb, mint 20%-a próbálta ki valaha a szert. Más országokban, köztük nálunk is, a fogyasztás az 1995-ben regisztrált viszonylag alacsony szintről az elmúlt években gyors növekedésnek indult (ez látszik az ábrán). Az országok harmadik csoportjában a stabilizálódás viszonylag magas, 20-40% közötti szintnél következett be.

Magyar kábítószer fogyasztás az európai fogyasztás tükrében

Az EU kábítószerügyi központja, az EMCDDA november hozta nyilvánosságra a kábítószer-problémához kapcsolódó legfrissebb statisztikákat, trendeket és elemzéseket. Tudni kell, hogy nincs pontos nyilvántartás a drogfogyasztók számára vonatkozóan, csak becslésekkel tudnak szolgálni a különböző hivatalok. Egyrészt a feltárt esetek száma (kezelésben részt vevők büntetőjogi esetek), másrészt névtelen kérdőívek önbevallás útján történő kitöltése áll rendelkezésre.

Ezek alapján, az európai felnőtt lakosság (15-64 évesek) csaknem negyede (több mint 80 millió fő) próbálta már ki a leggyakoribb kábítószert, a kannabiszt valamilyen formában. Közülük 23 millióan (a felnőtt lakosság 7%-a) a kérdezést megelőző 1 évben is aktív fogyasztó volt. Az aktív fogyasztók tekintetében a legfiatalabb (15-24 éves) korosztály a legveszélyeztetettebb, a kipróbálás a fiatal felnőttek (15-34 év) között a leggyakoribb. Magyarország a felnőtt lakosságra vetítve a legalacsonyabb prevalenciájú országok közé tartozik: 8,5% fogyasztott már kannabiszt életében, 2,3% az elmúlt évben és 0,9% az elmúlt hónapban. A problémát a fiatalok körében terjedő fogyasztás okozza, amely tekintetben az 1995-ben mért szinte nulláról 2011-re a középmezőnybe küzdöttük fel magunkat. 

Kokaint 15,5 millióan, extasyt 11,5 millióan, amfetaminokat 13 millióan fogyasztottak már valaha, az elmúlt évi használat ezekből a szerekből mintegy 1,5-2 millió embert érint, szerenként az EU-ban. Opiodokat 1,4 millióan fogyasztották a kérdezés évében és közülük 710 ezren részesültek kezelésben. Az összes kábítószer miatti kezelési igény 50%-a opiodoknak volt köszönhető.

A 15-39 éves korosztály haláleseteinek 4%-át okozták a különféle kábítószerek, köztük az opiodok tették ki az esetek háromnegyedét. Magyarországon elenyésző számú halálesetet tulajdonítanak közvetlenül kábítószereknek (2011-ben 14-et), és nem sokkal több (29) esetben állapítottak meg közvetett összefüggést (gyilkosság, öngyilkosság elkövetése, baleset okozása a szer hatása alatt, illetve droghasználatnak tulajdonítható betegségek, tipikusan szívproblémák).

Nem rendelkezünk olyan adatkészlettel, amely lehetővé tenné az aktuálisan kezelés alatt álló európai kábítószer‑használók teljes népességének leírását. Adataink vannak viszont az adott évben kezelésbe vett személyekről. 2010‑ben körülbelül 472 000 kezelésbe lépőt vettek nyilvántartásba, akik közül 38% (178 ezer) a jelentések szerint életében először kezdett bele a kábítószer miatti kezelésbe. A különböző források, alapján úgy becsülhető, hogy 2010 folyamán az Európai Unióban, Horvátországban, Törökországban és Norvégiában összesen legalább 1,1 millió ember részesült kezelésben tiltott kábítószerek használata miatt .

A kábítószer nem csak a közvetlen egészségügyi következményei, hanem a lakosság elutasítása, és az ebből következő elszigeteltség, kirekesztődés miatt is súlyos társadalmi problémát jelent. A lakosság az összes negatívan megítélt viselkedésforma / kisebbséghez tartozás közül a kábítószer fogyasztást utasítja el leginkább.