Amíg van gáz, nincs gáz

2011-ben az ország 8 milliárd m3 gázt fogyasztott, és ezen belül a háztartási gázfogyasztás teljes fogyasztás 38%-át tette ki (3,1 milliárd m3). 

Magyarországon a földgázt, mint energiaforrást a 80-as évektől hasznosítják bővülő intenzitással. Mivel azonban a magyar földgáz készletek viszonylag korlátozottak, a 80-as évektől az ország növekvő arányú importra szorul. 2011-ben a megtermelt 2,6 mrd m3 magyar gáz mellett 8 milliárd m3-t importáltunk. Az adott évben nem értékesített, de megvásárolt/megtermelt földgázt kereskedelmi és biztonsági tartalékolási célú gáztárolókban tárolják, és amennyiben a téli időszakban nem volt rá szükség, a tél utolsó hónapjaiban folyamatos betáplálás útján értékesítik a fogyasztók részére. A következő tavaszi-nyári időszakában a készleteket ismételten felöltik.  

Jelenleg 7 tároló üzemel az országban, ezek közül csak a szőregi biztonsági célú, a többi kereskedelmi célú. A kereskedelmi célú tárolók jelenleg az E.ON tulajdonában állnak, de hamarosan az állami tulajdonú MVM veszi át valamennyi magyar gáztároló felett az irányítást (a szőregi felett is). A tárolók összkapacitása 6,2 milliárd m3, a teljes éves magyar gázfogyasztás háromnegyedét, hidegebb évben a felét fedezi.

A gázfogyasztás dinamikus növekedését a kormányzat ármeghatározó politikája mellett, a vezetékrendszer jellemzően a 90-es években lezajló fokozott ütemű kiépítése segítette. Az ütem sebességét jól jellemzi, hogy 1990-ben csak 445 település csatlakozott a földgázvezeték hálózathoz, 2000-re számuk megötszöröződött. A kiépülő 83 ezer km hosszú gázcsővezeték hálózat 2011-re 2875 településen (a települések 91%-án) tette elérhetővé a vezetékes földgáz szolgáltatást, és 3,5 millió fogyasztó (94%-uk háztartás) élt is a csatlakozás lehetőségével.

A gázcsővezeték hálózat bővülésével a 90-es éveket a gázfogyasztás extenzív növekedése jellemezte. Ezt követően a 2001. év fogyasztása körül ingadozik az adott évet jellemző hőmérsékleti viszonyok függvényében. A 2001-2006 közötti évek havi átlagos hőmérsékletei a téli hónapokban rendre negatív irányban tértek el a sokéves átlagtól.  2007-ben átlagos, 2008-ban és 2009-ben meleg telünk volt, ez utóbbi esetben ráadásul, az ipari fogyasztást tovább csökkentették az ukrán gázszállítások fennakadása miatt januárban életbe lépő korlátozások. 2010-ben a szokatlanul hideg tavaszi időjárás miatt elhúzódott a fűtési szezon, ami leginkább az ipari és egyéb fogyasztók között nyilvántartott távhőt szolgáltató vállalatok gázfogyasztásán látszódott meg. 2011-ben azonban a hosszú, enyhe ősz miatt későbbre tolódott a fűtési szezon beindulása.

Az ingadozásban a legnagyobb szerepet gázüzemelésű távhőtermelő vállalatok játsszák. Náluk kis hőmérséklet különbségek is a termelés jelentős növekedését idézik elő, aminek részbeni oka a magas szállítási veszteség szint, a nem hatékony fogyasztás, valamint a korai lehűlések vagy késői felmelegedések esetén kihúzódó termelési idő. A távfűtést 96 településen 650 ezer lakásban (az összes lakott lakás 15%-a) biztosítják, meleg víz szolgáltatás 600 ezer lakásban érhető el. Számuk évek óta szinte semmit nem változik, mivel ez a fűtési mód a korábbi évtizedekben épült lakótelepekre jellemző.