Orvos elvándorlás

Magyarországon ezer lakosra 34 orvos jut, amivel Európa középmezőnyében találhatjuk magunkat. 2010-ben 34 ezer orvos dolgozott hazánkban, és az orvosi állások 3-4%-a állt üresen – ez egy átlagszám, ami szakterületenként és megyénként eltért. A legnagyobb hiányt a mentésben (26%) és a vérellátásban (20%) regisztrálták. Területileg Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország volt a legveszélyeztetettebb.

Az orvosi fizetések messze elmaradnak az európai átlagtól, ami különösen a még mobilis, fiatal orvosok számára az elvándorlás irányába ösztönöz. 2009 óta az orvosi diplomát szerzők száma (évi 900-1000) nem éri el az adott évben külföldre távozó orvosok számát. 2012-ben már az első 9 hónapban 1600 egészségügyi dolgozó folyamodott külföldön elfogadott bizonyítványért. Figyelembe véve továbbá, hogy évente kevesebb orvost képeznek, mint ahány állás már most sincs betöltve (kb. 1600 üres álláshely van), valamint, hogy a dolgozó orvosok több mint fele (ezen belül a háziorvosok kétharmada!) elmúlt 50 éves, az orvoshiány várhatóan évről évre nőni fog.

Egy 2011-ben elvégzett ÁSZ-vizsgálat szerint a hazai háziorvosi rendszer mai működését finanszírozási nehézségek, az orvosok elöregedése és a rendszerbe belepő új orvosok alacsony száma jellemzi, aminek következtében emelkedik a betöltetlen praxisok száma. A háziorvosi szolgáltatás földrajzi elérhetősége heterogén, több mint 1300 településen nincs háziorvosi rendelő vagy a háziorvos székhelye nem ott található. Szoros összefüggés mutatkozik egy térség lakosságának egészségi állapota és a betöltetlen praxisok aránya között. Az ellátás színvonalát tekintve az uniós átlaghoz való felzárkózás helyett az elért eredmények fenntarthatóságának kockázata merül fel.