Korfák és nyugdíjak

Következő témánk a nyugdíjrendszer. Nyugdíjrendszer 1928 óta van Magyarországon. Az akkori rendszer ingatlanfedezettel működött, de sajnos, a 2. világháborúban az ingatlanok elpusztultak, a rendszer csődbe ment. Felállították a jelenleg is működő felosztó-kirovó elvű nyugdíjrendszert, ami Kiszámoló barátom (kiszamolo.postr.hu) szavaival élve egy állami piramisjáték. A jelenleg dolgozók fizetéséből elvont összegeket a jelenlegi nyugdíjasok kapják meg. Hogy mi ebben a probléma? Lássuk!

A kép három korfát ábrázol. A korfa életkor szerinti bontásban mutatja a lakosság összetételét. A bal felső ábrán 1910. év koráfját láthatjuk. Sok gyerek születik, a csecsemőhalandóság kétségbeejtő mértékű (az első életévet követően van egy hirtelen visszaesés a létszámban), és ahogy öregszik a népesség, úgy egyenletesen csökken a létszáma. Alig van 80 éves lakos, de a 65 év felettiek is mindössze a lakosság 5%-át teszik ki. Nos, ennyi embert el tud tartani egy felosztó-kirovó elven működő nyugdíjrendszer.

2012-re az ábra méhkas formát vett fel. A születéskor várható élettartam jelentős emelkedésnek indult, a 65 év feletti lakosság aránya elérte a 17%-ot. Szerencsére, a Ratkó-gyerekek és -unokák még aktív korban vannak.

2048-ra, a KSH számításai szerint, az eredeti ábránk teljesen a feje tetejére áll majd. A 65 év felettiek a teljes népesség 30%-át teszik majd ki, miközben alig születik gyerek. Ehhez gondolatban adjátok hozzá azt, amit korábban a foglalkoztatottsággal kapcsolatban láttatok. Ha továbbra is 58%-os marad a munkaképes korúak foglalkoztatottsága teljesen kizárt, hogy felosztó-kirovó alapon lehetne még nyugdíjat fizetni. Ha 100%-os lenne, akkor sem valószínű, hogy fent lehetne tartani a rendszert.