Kedvezmények és következmények

A lakosság hosszú távú megtakarítási kedvét egy valami biztosíthatja: a kiszámíthatóság. Sokkal kisebb baj, ha nincsen adókedvezmény, mint hogyha kiszámíthatatlanul változik. A hosszú távú megtakarításnak ugyanis rákfenéje, hogy nem férünk hozzá. Ha menet közben kihúzzák alólunk a talajt, akkor sem.

Az ábrához hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjbiztosítási vagyon nagy részét azóta beleszórtuk a Dunába, tehát a mai helyzet korántsem olyan rózsás, mint az ábrából elsőre tűnik. Tegyük is félre ezt a kérdést, és nézzük hogyan változott a különféle megtakarítási formák adózása, állami támogatása.

A kamatadó gondolata 2004 áprilisában merült fel először, de ekkor és a következő évben is leszavazták a bevezetését. Végül 2006. augusztusában vezették be, 20%-os teherként. Szintén 2006-ban bevezették az árfolyamnyereség-adót, ami az értékpapír tranzakciókat 25%-kal, majd 2010-től 20%-kal terhelte. Mindkét adónem értéke 2011-től 16%-ra csökkent. Változtak a nyereség-veszteség egymással szemben való elszámolhatóságának szabályai is. A tartós befektetésekre 2010-től  3 év befektetési idő után adókedvezmény (10%-os adóteher), 5 év után adómentesség jár.

2001-ben az élet- és nyugdíjbiztosításra befizetett összeg ötödéig – de legfeljebb ötvenezer forintig – adókedvezményre voltak jogosultak a magánszemélyek, s az életbiztosítási célú befizetések hozama is adómentes volt. 2003-tól 100 ezer forintra emelkedett az összeghatár és további 10 százalék adókedvezmény járt a díjnövekmény után. 2005-től már csak 6 millió forintos jövedelemkorlátig járt ezen adókedvezmény, ráadásul a többi adókedvezménnyel összevonva húzta meg a szabályozó a százezer forintos felső limitet. Szűkítette a kedvezmények körét a 2006. augusztus 31-től bevezetett 20 százalékos kamatadó, amely az életbiztosítások hozamára is vonatkozott. A következő évben az adókedvezmény jövedelemkorlátja 3,4 millió forintra csökkent, ezt kompenzálta kissé, hogy az adókedvezményt a befizetett díj 30 százalékáig lehetett igénybe venni 2009-től. Új fejezet kezdődött 2010-ben, amikor megszűnt az életbiztosítások adókedvezménye, a hosszú távú elkötelezettség ösztönzése abban nyilvánult meg, hogy a kamatadó felére csökkent az ötödik év után, és adómentessé vált a tizedik évet követően.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, valamint a nyugdíj előtakarékossági számlára történő befizetések utáni adókedvezmény 2010-ben lecsökkent a befizetett összeg 30%-áról 20%-ára, bár a maximum forint összeg továbbra is 100 ezer forint (2020 előtt nyugdíjba menők részére 130 ezer forint). Egyébként, mindkét megtakarítási forma hozama (NYESZ esetében az osztalékhozam kivételével) adómentes. Csakhogy az önkéntes pénztárakat alapvetően nem saját befizetéseink tartják fenn, hanem a munkáltatói cafetéria rendszer. Az viszont (erről még lesz szó) évről évre változik. Ennek köszönhetően jelenleg gyakorlatilag nem történik befizetés az önkéntes pénztárakba.

Az osztalékból származó jövedelmeket szinte minden évben más mértékű és jogcímű adók terhelték. 2006-ban például jövedelemsávoktól függő 25% (korábbi években 20%) / 35% volt az SZJA fizetési kötelezettség, amit további 4% eho terhelt. Megszűnt viszont a társasági tulajdonosokat terhelő 20%-os osztalékadó. 2007-ben az eho mértéke 14%-ra nőtt (azóta is ennyi), igaz, erre vonatkozóan 450 ezer forintos felső plafon volt megállapítva, összevontan a többi jövedelem egészségbiztosításával. 2009-ben a tőkepiacokra bevezetett részvények által fizetett osztalékot 10%-os, míg minden más osztalékot 25%-os forrásadó terhelte (a 35%-os felső kulcsot eltörölték). A jelenlegi adókulcs a nem tőzsdei papírok esetében 16%.

Egy csak egy termék maradt fenn nem romló (sőt, javuló) feltételrendszer mentén: a lakás-takarékpénztár. Itt még mindig áll, hogy az éves befizetések 30%-nak megfelelő, de maximum 72 ezer forint állami támogatás jár a megtakarítások után, maximum 4 évig. A csomag betétgyűjtést és a betétgyűjtési idő elteltét követő opcionális hitelfelvételt tartalmaz, mindkettőt szerződéskötéskor előre rögzített fix kamaton.

No, ezek után merjen bárki hosszabb távú megtakarításokba fogni!