Az ábra az országgyűlési albizottsági jegyzőkönyvből való,
de megpróbáltam láthatóvá tenni a lényegét.
A hitel felvételének pillanatában egy átlagos, 2006 végén felvett, 5,4 milliós, 15 éves hitel esetén, a svájci frankban felvett hitel törlesztő részlete kb. 2/3-a volt az ugyanolyan paraméterekkel rendelkező forinthitelnek, és egész a válságig így is maradt. 2008 végén a forintgyengülés ugyan megdobta a deviza törlesztő-részleteket, de nem annyira, hogy utolérjék a forintosokat. Az euró hitelesek most sem érték utol. A svájci frank hitelesek helyzetét az euró svájci frankkal szembeni gyengülése fordította meg. Az ábra ugyan véget ér 2011 szeptemberében, de a mostani árfolyamok is hasonlóak (sőt, erősebbek), az év végi további gyengülés óta visszaerősödött a forint.
A forint erősödésével a devizahiteleseknek nyereségük keletkezett, a forint 37%-os gyengüléséig (ami lássuk be, egy +/- 15%-os árfolyamsáv esetén tarthatónak látszik) pedig a forinthitelesekhez képest megvolt az előnyük.
A problémát Magyarországon az eredményezte, hogy nem jó
megközelítéssel adósodtunk el. A normális megközelítés szerint, szükségem van X
ft hitelre, aminek a törlesztését a jövedelmem biztosítja. A kérdésem az, hogy
hol jutok hozzá a legolcsóbban. Kiválasztom a devizahitelt, mert olcsó, és
megtakarítom a megnyert összeget, amikor nyerek, hogy legyen mit felhasználnom,
amikor kedvezőtlenek a folyamatok.
Mi azt mondtuk,
hogy ennyit tudunk törleszteni, mekkora az a legnagyobb összeg, amit ezért
kapni tudok…. Nem voltak tartalékok a rendszerben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése