2014. november 14., péntek

Színház az egész világ...

A néprajz tudomány szerint, a színházak eredete az ősi vallási szertartásokra vezethető vissza. A vallásos táncokból alakult ki a zenével és énekkel egybeforrt táncdráma. Aki tehát a paleo-létezéshez ragaszkodik, annak az opera, operett, esetleg musical és táncszínház előadásokat javasoljuk, ezek biztosan nem ártanak az emésztésének.

A prózai műfajok kialakulása későbbre tehető. Az ősdráma műfaj különféle, szintén vallási ceremóniákhoz köthető, ahol a nézők és előadók nem különöltek el teljesen egymástól, a nézők is részesei voltak a drámának. A mai értelemben vett színjátszás fogalmát az ókori görögök honosították meg és rómaiak vették át.

Az első vándortársulatot a görög Thespis vezette. A társulat a szabad ég alatt játszott és álarcokon kívül nem használt segédeszközt. A görög dráma és komédia kialakulásával a színház is fejlődésnek indult.

Róma bukása, a sötét középkor, a kereszténység terjedése, az antik színház végét jelentette. Később, amikor a kora-reneszánsz időszakban (a XIV. századtól kezdve) Olaszországból kiindulva, a színház ismét virágzásnak indult, már nem a görög eredetre épített. Ezek a színházak jellemzően vándortársulatok voltak. Csak később, Shakespeare műveinek hatására már az újkorban (XVI. század) alakultak ki állandó, épülethez kötött színházi társulatok. Noha már ők is alkalmaztak különféle sminkeket és jelmezeket, a színpad technika igazán a XIX. században indult fejlődésnek.

Az első magyar színtársulat 1790-ben alakult meg, Kelemen László vezetésével, és 1796-ig működött. A XIX. század nem kedvezett a hazai színészetnek, a színész lét nem volt társadalmilag elfogadott (javaslom olvasásra Petőfi Sándor Egy estém otthon című versét). A magyar színházi élet csak a XIX. század végén, a XX. század elején lendült fel.


1990-ben 43 színház működött Magyarországon. Számuk 2013-ra mintegy megnégyszereződött (164).

A színházak a rendszerváltásig egyenletes, évi 6 millió fő körüli látogatószámmal számolhattak, ami 1990 után meredeken csökkent (1996 és 2001 között 3,9 milliós mélyponttal), majd ismét növekedésnek indult, 2013-ban már újra megközelítette a 6 millió főt.

A 90-es években és a 2000-es évek elején évi átlag 12-13 ezer előadást tartottak. Az előadások száma 2009-ben indult növekedésnek, 2013-ban már elérte a 23 ezret.


A színházlátogatások száma regionálisan erőteljesen koncentrált: az összes látogatás 58%-át a Közép-Magyarországi régióban, azon belül is 94%-ban Budapesten regisztrálták.

Így aztán nem csoda, hogy a top 15 magyar színház közül csak három nem budapesti.


(Nem számszaki információk forrása: Wikipedia)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése