2015. július 1., szerda

Menekültekről hiszti nélkül

Összekuszálódott a sok adat a menekültekkel kapcsolatban? Nem tudod már követni, hogy mi mennyi? Ez a cikk neked szól!

1. Menekülthelyzet a világban

Az UNHCR 13,9 millióra becsüli azok számát, akik 2014-ben üldöztetés vagy konfliktushelyzet miatt elhagyni kényszerültek otthonukat. Az összes otthonát elhagyni kényszerülők (korábbiakkal együtt) mintegy 60 millióan vannak. Hat Magyarországnyian.

A legtöbben saját országukban keresnek menedéket. A kivándorlók többsége illegális utakat jár be, nem kér menedékjogot. A legnagyobb befogadó ország Törökország (1,59 millió), Pakisztán (1,51 millió), Libanon (1,15 millió), Irán (0,98 millió) és Etiópia (0,66 millió) volt 2014-ben.


Hivatalosan kérelmet 866 ezren nyújtottak be, 45%-kal többen, mint 2013-ban. A rekord-év 1992 (balkáni háború éve) volt, közel 900 ezer kérelemmel (tehát közel járunk). A kérelmek nagy részét Európa kapta (714 ezer), közel dupláját az előző évinek.

A legnagyobb befogadó országok (a benyújtott kérelmek száma alapján): Németország (173 ezer), USA (121 ezer),  Törökország (87 ezer), Svédország (75 ezer), Olaszország (64 ezer).


Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a menedékkérők száma az EU-ban is.


Leginkább a szír (122 ezer), afgán (41 ezer), eritreai (37 ezer), koszovói (38 ezer) és szerb (31 ezer) bevándorlók száma ugrott meg. 


2. A 2014-2015-ös migrációs hullám előtt Magyarországra érkező, tartósan itt élő külföldiek

A különböző források (KSH, Helsinki Bizottság, stb.) egyetértenek abban, hogy Magyarországon 2013-ban mintegy 140 ezer külföldi állampolgárságú személy élt. 82%-uk magyar anyanyelvűnek és nemzetiségűnek vallotta magát.


Az ideérkezők mintegy fele a családegyesítést, további 36%-uk a munkavállalást jelölte meg a bevándorlás okaként. Mindössze 1748-an érkeztek menekültként.


Végzettségük magasabb a magyar átlagnál: 30%-uknak felsőfokú végzettsége van.

A munkaügyi adatfelvételben feltett kérdések alapján, ennek a körnek nem igazán vannak migránsokra jellemző problémái a munkaerőpiacon, mivel beszélik a nyelvet, elfogadjuk a diplomájukat (noha leginkább mégis ez jelent gondot), mind vallási, mind származási értelemben hasonulnak a befogadó országhoz. A migráns népesség 45%-a rokoni / baráti segítséggel jutott munkához.

20-64 éves korcsoporton belül az EU tagországokból bevándoroltak foglalkoztatási rátája 66%, a máshonnan érkezőké 63%, a Magyarországon született népességé szintén 63%. A külföldiek esetében még a magyarokénál is nagyobb a különbség nők és férfiak foglalkoztatottsága között. Az EU országokból érkező férfiak 84%-ának, a nők közül kevesebb, mint felének van munkája (a magyar adat: 69% vs 57%).

Az EU tagországokban általában jellemző, hogy a más EU országokból érkezők foglalkoztatási rátája jóval magasabb a fogadó országénál, az európán kívüli országokból érkezőké azonban alacsonyabb.

3. Menekülthelyzet itt és most

A 2014-ben hazánkba érkező 41 ezer menekült fele koszovói volt.


A Bevándorlási Hivatalt a hatalmas szám teljesen lebénította. A benyújtott kérelmek alig 12,7%-áról született döntés, amit csak részben magyaráz, hogy a kérelmezők egy része az eljárás lezárultát megelőzően elhagyta az országot. A kérelmet benyújtók közül 240-en kaptak menekült státuszt, és további 236-an kiegészítő védelmet. Ez a benyújtott összes kérelem 9,4%-a.


2015 első 5 hónapjában több mint 50 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Magyarországon. Ennél többen csak Németországban kérelmeztek menedékjogot.


Az ezer lakosra jutó menekültek aránya nálunk a második legmagasabb (Svédország után) az EU-ban.