2014. november 16., vasárnap

"Hallod-e Rozika te, gyerünk a moziba be!"

Tudjuk-e hogy az internetről letöltések sokkal kevesebbet ártottak a moziknak, mint a TV elterjedése? Hogy a mozi csúcsidőszaka nem a 90-es évek voltak, hanem a 60-as évek? Hogy 1990 és 1992 között 1200 moziterem szűnt meg, a következő két év alatt további 100, azóta pedig összesen 184?


A magyar mozi története a kiegyezés évében kezdődött, amikor Szikla Zsigmond megkapta az engedélyt, hogy megnyithassa Budapest első moziját az Andrássy úton. Akkortájt a vándormutatványosként üzemelő, ún. sátras mozik voltak népszerűek. A századvégi társasági élet a kávéházakban zajlott, ezért nyilván nem véletlen, hogy a mozi következő lépcsőjét is a kávéházak jelentették:1899-ben a Kohn-féle kávéház kapott elsőként mozivetítésre engedélyt.

Az első már eleve mozinak épült létesítmény az Apolló volt (a mai Corvin áruház helyén), amely 1908-ban nyílt meg a közönség előtt. A második világháborúra a fővárosban már szép számmal, de a vidéki városokban is sok helyen üzemeltek mozik. Ezek jelentős része leomlott, megrongálódott a háborúban.

1945-ben előbb az Uránia majd a Corvin nyílt meg, Az oreli csata című szovjet filmet vetítve. A mintegy 40 mozivállalatot a politikai pártok (akkor még több párt, ugye) működtették. 1948-ban, az államosítások második lépéseként létrejött a MOKÉP, 350 mozit üzemeltetését véve át. A következő években több, alacsony látogatottsággal működő mozit bezártak. A látogatottság visszaesésének legalább részben kultúrpolitikai okai voltak: ugyanis csak a keleti blokk filmjeit lehetett vetíteni, amivel a korábbi változatosság tekintetében óriási lépést tettek talán "Előre!", de biztosan nem a gazdaságosság, a kereslet növelése irányába.


A hatvanas évek áttörést hozott a negatív trendben: egyrészt a magyar filmgyártás ekkorra tehető fénykora, másrészt a "nyugati nyitás" kapcsán beengedett nyugati filmek miatt. A következő töréspontot a televízió elterjedése jelentette a 70-es években, amit a mozi még kisebb-nagyobb veszteségekkel, de eredeti formáját megőrizve élt túl.

A rendszerváltás után azonban jött a feketeleves. 1990-ben 1960, 2010-ben már csak 411 terem működött. Először a külterületi, gazdaságtalanul működő kisebb mozikat kellett bezárni, majd követték őket a belvárosi mozik is.

Ugyanakkor, az újonnan nyíló bevásárlóközpontok mozijai (a "multiplexek") egy új, "amerikai" kultúra ígértével csábították a nézőket. Jól jellemzi ezt a fajta moziélményt, hogy a legnagyobb magyarországi multiplexeket működtető vállalat 2012 és 2013 évi árbevételének alig több, mint felét adják a belépőjegyek, és mintegy negyedét a büfé bevétele. A multiplexes "kóla-popkorn" stílust felmutató mozik ellensúlyozásaként indult fejlődésnek az Art mozihálózat, ami inkább a kissé sznob (bocsánat: értékmegőrző, művészet-rajongó) közönséget célozza meg.

A fenti, piackonform tendenciáknak köszönhetően, a meglévő termek kihasználtsága évről évre nőtt. 1996-ban csak 189 ezer, 2010-ben már 478 ezer vetítést tartottak.

A mozi mindezek ellenére folyamatosan veszít látogatottságából: 1990-ben még átlagosan 3,4-szer, 2010-ben már csak 1,1-szer mentünk moziba évente. 2010 óta a mozikról a KSH már nem gyűjt adatot.

A nem számszaki információk forrásai:
  1. http://bp-mozitortenet.hu/2010/11/08/mozitortenet-1895-tol-napjainkig/
  2. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/filmszin/mozik/html/mozik.htm
  3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Filmsz%C3%ADnh%C3%A1z
  4. http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése