2013. június 13., csütörtök

Mi van, ha nem működik a külföldön vásárolt termék?

Vásárolnak-e a magyarok külföldön? Ha igen, hogyan és mennyiért? Mi történik, ha probléma adódik a vásárolt termékkel? Milyen lehetőségeink vannak? Élünk-e velük?

Egy nemrég megjelent Eurobarometer felmérés arra kereste a választ, hogy az európai polgárok mennyire vannak tisztában a kisértékű követelések egyszerűsített elbírálásának lehetőségével. A választ hamar meg is kapták: semennyire. Pedig ez egy viszonylag egyszerű eljárás a határon átnyúló kereskedelem és szolgáltatások kapcsán felmerülő 2000 euró alatti követelést érintő jogviták rendezésére. Magyarul kell kitölteni néhány formanyomtatványt, és nem szükséges személyesen megjelenni a bíróságon.

Most lássuk, milyen vásárlási szokások jellemzik a magyarokat, találkoznak-e problémás termékekkel / szolgáltatásokkal, mit tesznek, ha igen, és mennyire szívesen fordulnak bírósághoz szükség esetén.

ájaként

A felmérés alapján az Európaiak kevesebb, mint fele vásárolt bármit interneten a megkérdezést megelőző 12 hónap folyamán, mégpedig többnyire belföldi  eladóktól. A magyarok mindössze 20%-a használta vásárlásra a netet. Ezt a fajta tartózkodást korábbi kutatások is megerősítik. 


A határon átnyúló vásárlás Európa többi országában sem gyakori, de Magyarország e tekintetben is kifejezetten bezárkózónak tűnik. Nálunk nem divat (most már) külföldre utazni kifejezetten bevásárlási céllal (én azért még emlékszem a régi szép 80-as évekre, amikor Bécsbe járt a fél ország bevásárolni....), és az is ritkábban fordul elő, mint más európai országokban, hogy üzleti vagy magánjellegű utazás során az utazáshoz nem kapcsolódó terméket vásároljunk / szolgáltatást vegyünk igénybe. 


Az elmúlt 12 hónapban, a megkérdezett magyarok 17%-a vásárolt valamilyen módon határon túlról. 


A magyarok 8%-a panaszolta, hogy az elmúlt 12 hónap folyamán találkozott olyan - termékhez, szolgáltatáshoz, kereskedőhöz, szolgáltatóhoz kapcsolódó- problémával, amely érzése szerint perelhető lett volna.


A perelhető problémát tapasztalók 32%-a mégsem tett semmit. Valamennyi aktív fellépés vonatkozásában a magyarok az utolsó harmadban foglalnak helyet az európai országok között, vagyis egyik lehetőséget sem használják ki kellőképpen. 


A problémás vásárlásra panaszkodókat megkérdezték a problémás esetek értékéről is. Szinte mindenkinek volt 2000 euró alatti perelhetőnek vélt esete, és csak nagyon kevesen panaszkodtak 2000 euró feletti tételre.


A külföldön vett áruval a legnagyobb problémát a reklamáció jelenti. Az ember a magyar bíróságon és a magyar jogi szakzsargonban is idegenül érzi magát (már feltéve, hogy nem jogász), hát még külföldön! Nem is meglepő, hogy egyáltalán nem szívesen fordulunk bírósághoz, különösen akkor nem, ha az külföldön van.


A bírósághoz fordulás kritikus összege mindenki számára más és más. A magyarok közel 40%-a szerint akár 400 euró (120 ezer forint) alatti tételnél is érdemes - magyar - bírósághoz fordulni. Ha külföldi bíróságról lenne szó, már csak 27% próbálná meg. Az EU magasabb árszínvonalú országaiban az alsó értékhatár kitolódik.


Sokak számára jelent problémát a bíróságon való személyes megjelenés, illetve az ügyvéddel való személyes kapcsolattartás mind belföldi mind külföldi bíróság esetén. Az európaiak 20%, a magyaroknak csak a 12%-a venné jó néven, ha interneten keresztül is le lehetne folytatni a pert. Külföldi bíróságok esetén a saját anyanyelv használata is meghatározó szemponttá válik.


A kisértékű követelések egyszerűsített eljárása kezeli mindezen problémákat, hiszen internetről letölthető, magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével zajlik automatikusan. Milyen kár, hogy szinte senki nem is hallott róla.... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése