2013. május 17., péntek

Megéri-e diplomát szerezni Magyarországon?

Az OECD Education at a Glance, 2012 című tanulmánykötete azt tűzte ki célul, hogy megmutassa az egyes tagországokban mennyire éri meg lediplomázni. A kérdés nyilván kettős: az államnak mennyire éri és meg egyéni szinten mennyire éri meg - nem feltétlenül vág egybe a kettő.


Egyrészt tudnunk kell, hogy a munkaerőpiacon a felsőfokú végzettség egy termék. Ha sok van belőle kevesebb profitot biztosít, mint amikor ritkaságszámba megy. Magyarországon a felsőfokú végzettség megszerzése csak a rendszerváltást követően vált divattá: a felsőfokú végzettséget szerző 25-34 éves fiatalok aránya közel megduplázódott 2001 (15%) és 2011 (28%) között, ami még mindig alacsonynak számít az OECD országokon belül.


A ritka termék "extraprofitot" biztosít a tulajdonosának. Az ábrán a felsőfú és a középfok alatti végzettségűek átlagos jövedelmének eltérést láthatjuk a középfokú végzettségűek átlagos jövedelmétől. Azok, akiknek még középfokú végzettségük sincs, átlagosan kevesebbet, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig többet keresnek, mint a középfokú végzettségűek. A különbség Magyarországon különösen magas.


A jövedelmek korral is változnak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők általában többet keresnek idősebb, mint fiatalabb korukban. A még középfokú végzettséggel sem rendelkezők jövedelme viszont csökken a korral. Magyarországon mindkét irányban relatíve kicsi eltérés mutatkozik a többi országhoz képest.


A munkaerőpiacon az is fontos kérdés, hogy mekkora eséllyel helyezkedik el az ember, milyen valószínűséggel és mennyire tartósan válik munkanélkülivé. Ismét azt kell látnunk, hogy felsőfokú, különösen egyetemi végzettséggel a legjobbak az esélyeink a munkaerőpiacon belül maradásra. Az ábrából több tanulság olvasható le:
  1. A kormányzati politika az inaktívak számának csökkentésére hatásos volt. A korábban inaktívak most a munkanélküliek táborát szaporítják.
  2. A közmunkaprogramok szintén látványos eredményt hoztak: a még 8 általános végzettséggel sem rendelkezőknek 2008-ban kevesebb, mint 5%-a (!) volt foglalkoztatott, 2012-re arányuk 8,1%-ra nőtt. A foglalkoztatási ráta az összes többi végzettségi csoportban csökkent (válság hatása).
  3. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében sokkal magasabb a foglalkoztatottság és sokkal alacsonyabb a munkanélküliség, mint a többi csoport esetében.

A fentiek alapján korántsem meglepő, hogy a jövedelem eloszlást vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a magasabb végzettségűek várható átlagos jövedelme magasabb. Az ábrán hivatkozott medián jövedelem azt jelenti, hogy sorba rendezzük az ország lakosságát jövedelmük szerint. Az első helyen áll az, akinek semmilyen jövedelme nincs, az utolsón pedig a legmagasabb jövedelmű. Majd ezek után megkeressük a középen állót és megkérdezzük, hogy neki mennyi a jövedelme. Ez lesz a medián. Az ország egyik fele kevesebbet keres nála, a másik fele pedig többet. Az ábrán tehát azt látjuk, hogy minél magasabb a végzettsége valakinek, annál nagyobb valószínűséggel tartozik a második csoportba.



A felsőfokú végzettség megszerzésének azonban nem csak előnyeinek vannak, hanem bekerülési költségei is.   Az alábbi költségeket veszi az OECD figyelembe (mindent nettó jelenértéken számolva):

  • Tandíj (magán) + a felsőfokú oktatásra fordított állami kiadások egy diákra eső része
  • A tanulás évei alatt kieső jövedelem + a kieső adó- és járulékfizetés
A bevételek között az alábbi tényezőkkel számoltak (szintén nettó jelenértéken):
  • Relatív jövedelmi különbségek + ebből fakadó magasabb adó- és járulékfizetés
  • Munkanélkülivé válás alacsonyabb kockázata

A fentiek alapján, Magyarországon igencsak megéri diplomát szerezni, mind társadalmi, mind egyéni szinten. Az ábrán nőkre van számolva a megtérülés, ami a nemi különbségek miatt alacsonyabb, mint a férfiaknál, akik jóval többet keresnek átlagosan. Hozzá kell tenni továbbá, hogy az egykulcsos adó bevezetése a társadalmi szintű megtérülést jelentősen rontotta. Ennek ellensúlyozására azonban a kormányzat részben a diákokra hárította az egyetemi diploma megszerzésének finanszírozását tandíj formájában. 


Az utolsó ábra az egyéni szintű megtérülési rátát mutatja, ami férfiak esetében Magyarországon a legmagasabb, de még nők esetében is az első 5 ország között vagyunk. 

Ahogy Lenin is mondta: "Tanulni, tanulni, tanulni....".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése