2013. május 10., péntek

A magyar oktatási rendszer szerkezete

Az EU minden évben készít jelentéseket az európai országok oktatási rendszereiről. A 2012/13 évi jelentéseket itt olvashatjátok. 

A magyar oktatási sematikus rendszer ábrája így néz ki: 



A magyar kötelező oktatás 5 évesen, az utolsó óvodai évben indul, és 16 éves korig tart azoknak, akik a 2012/13-as tanévben vagy ezután kezdik meg a 9. évfolyamot. Akik már korábban megkezdték, azoknak továbbra is 18 éves korig kötelező. 


A fentiek alapján 11 (illetve átmenetileg még 13) év kötelező oktatásban részesülünk, ami az egyik legmagasabb szám az EU-ban.


Az egyes évfolyamokon kötelező éves óraszám átlagosnak mondható európai viszonylatban. Az adatok szórása nagy, mivel az egyes országokban a tanítás nélküli napok száma jelentősen eltér. Mindazonáltal, egyetlen más országban sem fordul elő, hogy az első évfolyam kötelező óraszáma meghaladná a második és harmadik évfolyamét, pláne nem 10%-kal. A meglepő eltérést a heti 5 tornaóra okozza, amit egyelőre az első, 5. és 9. évfolyamokon vezettek be.


Összehasonlításként megmutatjuk a többi ország elsőseinek terhelését. Látható, hogy még ezzel együtt is az alacsony elsős óraszámú országok közé tartozunk. 


A kötelező óraszámon belül olvasni viszonylag magas óraszámban tanulunk, ezzel az EU felső harmadában vagyunk. Matematikára (az első évfolyamon) kevesebb idő jut, mint tornára, amivel a matematika esetében a sor végére, a torna esetében azonban toronymagasan a sor elejére kerültünk. 

Az idegen nyelvek esetében van némi lemaradásunk az EU mainstreamjéhez képest, de ez eddig is ismert volt.

A nálunk jövőre debütáló hit és erkölcstan oktatása valamilyen formában sok európai országban a tanrend része. Csak a csehek, észtek, franciák, svédek, szlovénok, lengyelek és horvátok jelentenek kivételt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése