Bűnügyi statisztikák

A kriminálstatisztika a statisztika egyik legizgalmasabb ága, annál is inkább, mivel iszonyú pontatlan adatokat ad. Például, az "ismertté vált" bűncselekmények száma azon esetek számát jelenti, amelyeket a rendőrség lezárt és átadott az ügyészségnek. Jelentős részüket (akár 40-50%-ukat) nem abban az évben követték el, amikor kimutatták őket. Sok olyan bűneset van, amit regisztráltak ugyan, de nem zártak le, ezért nincs róla információnk. Nem is beszélve azokról az esetekről, amikről a rendőrség nem is szerzett tudomást.

Előfordul az is, hogy a jogszabályi változások miatt például a határok szabálysértés és bűncselekmény között eltolódnak. Így anélkül, hogy maga a jelenség változott volna, a statisztikák ugrásszerűen is változhatnak.

Olyanra is akad(hat) példa, hogy az adatok kozmetikázva kerülnek nyilvánosságra. Számos kutatás bizonyította már, hogy a demokrácia a bűnüldözés melegágya, sokkal alacsonyabb a bűncselekmények száma diktatórikus rendszerekben. 

A statisztika ráadásul külön esetként kezeli a sorozatban elkövetett bűncselekményeket. Ez leginkább az 1998-as magyar adatban látszik, ahol az ugrásszerű bűnelkövetés-növekmény egy 78 ezer nagyon kicsi értékben elkövetett csalássorozatnak a következménye. E nélkül is egyébként, 1998 lenne az eddig bűnelkövetések csúcséve.

Nálunk mindenesetre úgy tűnik, hogy a kommunizmus évei alatt évi kb. 120-130 ezer bűncselekmény vált ismertté. Számuk a 80-as évektől indult növekedésnek, majd a rendszerváltás után drasztikusan megugrott, és végül 1998-ban 600 ezer esettel (amiből 78 ezer egy csalássorozathoz köthető) tetőzött. 1998 és 2002 között a bűnelkövetések száma 420 ezer alá csökkent, és néhány évig ezen a szinten stabilizálódott, majd 2010-től indult ismét növekedésnek. 2012-ben 472 ezer bűncselekmény vált ismertté. 

A bűncselekmények típusa alapján a legtöbb elkövetett bűncselekmény vagyon ellen irányul. A vagyon elleni bűncselekmények száma meglepő módon 1990 óta enyhén csökkent, az összes bűncselekményen belüli részaránya pedig 78%-ról 55%-ra esett vissza. A keletkezett űrt a közrend elleni bűncselekmények töltötték be, amelyek aránya 4%-ról 28%-ra, száma pedig több mint hétszeresére nőtt. A személy elleni bűncselekmények száma megduplázódott 1990 óta, de mivel számuk relatíve alacsony (2012-ben 27 ezer) az összes eseten belüli arányuk csak 6%. A közlekedési bűncselekmények száma volt az egyetlen a vizsgált időszakban, ami jelentős mértékben, közel felére esett vissza (2012-ben 14 ezer eset).

A bűnelkövetők számának változása követte a bűncselekmények trendjét, de dinamikájában (talán a halmozottan több bűnt elkövetők gyakoribbá válása miatt) jelentős mértékben elmaradt attól. Az 1970-es és 1980-as években a bűnelkövetők száma 70-80 ezer között alakult, majd a rendszerváltást követően gyors növekedésnek indult. A legtöbb bűnelkövetőt (140 ezret) 1998-ban regisztrálták. Számuk kisebb kilengésekkel 130 ezer körül stabilizálódott és tendenciaszerű, lassú csökkenést mutat. 2012-ben 100 ezer elkövetőt regisztráltak.

A statisztikák megbontják az elkövetőket koruk szerint. Alapvetően elmondható, hogy 1992-ig a fiatalkorú és a felnőttkorú elkövetők számának alakulása együtt mozgott, majd ezt követően a felnőtt elkövetők számának alakulása stagnáló, míg a fiataloké csökkenő trendet követett. A fiatalkorú elkövetők száma egyébként 1992-ben volt a legmagasabb (15 ezer fő), jelenleg évek óta 10-11 körül alakul. A felnőttkorú elkövetők száma a csúcsot 1998-ban érte el 127 ezer elkövetővel, azóta kisebb hullámokban trendszerűen csökken, 2006 óta 100-110 ezer között váltakozik.  

A bűnelkövetők számához hasonlóan alakult az elítéltek számának trendje és dinamikája is. Azon belül azonban a fiatalkorúak elítéltek aránya a 90-es években jellemző 10% körüli értékről a 2000-es években jelentősen lecsökkent, és 7% körül stabilizálódott. A változás annak tudható be, hogy míg a fiatalkorú elítéltek száma 13%-kal, a felnőttkorúaké közel 90%-kal nőtt az elmúlt 20 évben. A nők aránya az 1990-es éveket jellemző 8-9%-ról 16%-ra emelkedett 2010-ben, majd 13%-ra csökkent 2011-ben. 

A nem számszerű információk forrása: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/03/patkos_toth.pdf