Hurrá, nyaralunk! - Vagy mégsem?

A KSH 2012 évre vonatkozó, relatív anyagi helyzetet elemző felmérése szerint, a magyar lakosság mintegy kétharmada nem engedheti meg magának, hogy évente legalább egy hétre elmenjen nyaralni. A legszegényebb jövedelmi tizedben arányuk szinte 100%-os, de még a leggazdagabb tizedben is 25%.

Az EU a nyaralást legalább egy, üzleti vagy magánjellegű utazás során nem otthon töltött éjszakával definiálja, és Magyarországon még ezen igen megengedő definíció szerint is a megkérdezettek közel fele nem nyaralt 2012-ben. Ez a legmagasabb érték az EU-ban. 

A magyarok az otthonmaradást nagyobb részt pénzügyi, kisebb részt személyes okokra vezetik vissza. Érdekes, hogy például Ausztriában meglepően magas (15%) a karrier okokból, nem nyaralók száma, míg a dánok szívesen maradnak családjukkal, barátaikkal (17%). A fő ok azonban minden országban anyagi vagy személyes jellegű. 

A nyaralást bevállalók mindössze fele töltött legalább egy éjszakát fizetett szálláshelyen, amivel ismét a sor vége felé kaptunk helyet. Ugyanakkor, a barátoknál (44%) és a saját nyaralókban (21%) időzők aránya is alacsonyabb volt, mint az EU átlag (46%, 23%). 

A magyarok a déli és keleti országokhoz hasonlóan leginkább nem hagyták el az országot. 

A magyarok leginkább családot, barátokat látogatnak meg nyaraláskor, de célpont kiválasztásakor fontos szerepet kapott a kellemes természeti környezet és a hozzá kapcsolódó sportolási lehetőség (kerékpár, túrázás, búvárkodás, stb.), valamint a napsütés és a strand közelsége. A magyar válaszadók átlag feletti arányban választották a városnézést és a wellness lehetőségeket, messze átlag alatti arányban a kultúrát és különösen azon belül, a fesztivál-turizmust. 

A magyarok többnyire interneten vagy ismerősökön keresztül szervezték a nyaralásukat. Az internethasználat vonatkozásában azonban az utolsók között szerepeltek az EU-ban. Egy korábban bemutatott felmérés is alátámasztja, hogy a magyarok vásárolni nem szeretnek a neten keresztül, mert számukra fontos a személyesség a vásárláskor. Ez abban is megmutatkozik, hogy pl. a telefon vagy utazási iroda igénybevétele is sokkal alacsonyabb mértékű, mint az EU átlag.

A tervezés során figyelembe vett információforrások is a személyesség igényét helyezik előtérbe: a magyarok számára átlagon felüli mértékben fontos a személyes tapasztalat, vagy az ismerősök ajánlásai.